Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-364
364 országos ülés aprü 12, 1873. 149 lyiségszükséglet, ugy azon körülmény, hogy az üzle; természeténél fogva az üzlethelyiségnek együtt kell lenni a lakással: az üzlethelyiség százalék alkalmazásánál csökkentőleg, az ellenkező körülmények pedig emelőleg hatnak. Ezen intézkedés hasonlóképen ép oly igazságos, mint bölcs és előrelátó ; csakhogy én, tisztelt ház, azt még egy másik körülményre való tekintettel pótoltatni óhajtom. A tapasztalás azt mutatja, hogy minél inkább drágul az élet, minél inkább terjed a fényűzés: annál inkább szaporodik azon férfiaknak száma, kik vagy épen nem, vagy csak előrehaladt korban nősülnek, és valamint egyrészt a túlkori házasságokat, vagy azokat, melyek a család fontarthatása föltételei nélkül köttetnek, a tudomány nem pártolhatja : ugy másrészt a törvényhozásnak kötelessége, minden olyan házassági frigyek kötését elősegíteni, melyek a józanság föltételeinek megfelelnek. Ezen elvből kiindulva, tisztelt ház, én az utolsóelőtti 2-ik bekezdést akként óhajtom módosíttatni, hogy necsak üzlettel való foglalkozás természetéből folyó nagyobb helyiség vétessék tekintetbe ; hanem egyszersmind a nős állapotokból folyó nagyobb lakásszükséglet is. Különösen a szellemi foglalkozást űzőknél tudjuk, hogy mihelyt a fiatal ember ügyvéd, orvos, mérnök megházasodik: eo ipso nagyobb szállásra van szüksége, a nélkül, hogy ez által jövedelme növekedett volna; és ha igazságos, a mint az előző kikezdés rendeli, hogy a gyermekért a lakbér bizonyos százaléka a jelen esetben 10% levonassék: azt gondolom, hogy itt, a hol a különböző foglalkozás természetéből folyó nagyobb helyiség szükségletéről van szó, azon tekintetnek is kell a törvényhozás előtt lebegnie, hogy a nős állapot is maga után vonja a nagyobb lakás szükségét. Á módosítás tehát, melyet bátor vagyok benyújtani, ekként szól: az 5. pont utolsóelőtti bekezdése ekként módosítandó: „a nős állapotból következő nagyobb lakás, valamint az üzlet vagy a foglalkozás természetéből folyó nagyobb helyiség szükséglete stb., mint a bizottság szerkezete. Elnök: A módosítás még egyszer föl fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa Irányi Dániel módositványát.) Széll Kálmán pénzügyminister : Tisztelt ház! Azon motívumokat, a melyekből Irányi tisztelt képviselő ur kiindult, én a magam részéről, mindenesetre figyelemre méltóknak tartom; azonban azt gondolom, hogy ezen szövegezésben azon motívumok már kellően figyelembe vannak véve, épen legjelentékenyebb részről, tudniillik a családos és nagyobb háztartást igénylők részéről. Ez irányban már az adótétel megállapításánál a csökkentő körülmény számbavétele megtörtént. Ugyanis azt mondja ezen szakasz, a melyhez tisztelt képviselő ur a maga módositványát előterjesztette, hogy minden kiskorú gyermekért a lakbér 10%-a levonandó, s hogy 40°/ 0-nál több nem lehet. Azt gondolom, épen ez által nagy különbség van téve a családos és nem családos iparos, orvos, ügyvéd között; mert épen az teszi a nagyobb lakást szükségessé, ha valakinek családja van, s azért a kereset is nehezebb. Ez áll azokra nézve, kiknek több gyermekei vannak mindaddig, mig a gyermekek maguk nem képesek mit sem keresni, azaz még kiskorúak. Ki van mondva, hogy minden egyes kis gyermek után a lakbér 10°/ 0-ka levonatik. De ha figyelembe veszszük, hogy egyenlő körülmények közt jobban van situálva a nős ember, a kinek nincs családja, és hogy könnyebben él, mint a sok gyermekkel, sok családdal megáldott ember. Én azt gondolom, a főszempont épen az, ha nagy a család, mert akkor a jövedelem nagy részét a háztartásra, gyermekeinek nevelésére kell fordítani, s családjának megfelelőleg nagyobb lakást kell tartania. Az tehát nagyon helyes a törvényben, hogy minden gyermek után egy bizonyos levonás eszközöltetik a lakbérnél. Azt tekinteni, ki nős, ki nem: én tálvitt dolognak tartom. Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat eléggé figyelembe veszi e körülményeket; de ezen túl már ne menjünk. Kérem tisztelt képviselőtársamat, nyugodjék meg e rendelkezésben, a mely minden irányban helyes és alapos. Csanády Sándor: Ugy látszik, tiszteltház ! hogy a tisztelt pénzűgyminister urnák figyelmét kikerülte az . indok, a melyre Irányi tisztelt képviselőtársam a kedvezményt ki akarja terjeszteni, tudniillik a nős férfira, s különösen azokra nézve, a kik szellemi dolgokkal foglalkoznak. A miért Irányi képviselőtársam ezen módositványt tette, az azon körülményben rejlik, mert a nősült férfiaknak a szállást illetőleg nagyobb kiterjedésű lakra van szükségük; mert utóvégre a nő ugyanazon egy szobában, az irodában, például az ügyvéd uraknál vagy más szellemi munkával foglalkozó egyéneknél nem lakhatik, nem időzhet, és én épen azon oknál fogva, mert túlterhelve leimének a szellemi munkával foglalkozó egyének az által, ha ily kedvezményben nem részesittetűének : az Irányi képviselőtársam által tett indítvány elfogadása mellett mii átkozom. Deáky Lajos: Tisztelt ház! Bátor vagyok én is egy módosítást ezen 19-ik §. két pontjához beadni, mely igy hangzik: Fővárosban öt forint, ezernél több lakossal biró községben három forint, 2.000 — 10.000 lélekkel biró községben két
