Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-364

150 36á. országos ülts april 12. 187o. forint, két ezer vagy annál kevesebb lakost számláló községben egy forint számítandó. Okom ezen módositványra az, mert nagyobb városokban sokkal kövérebb, nagyobb marhákat vágnak, mint két ezer lakossal biró községben, s igy a hasznot a hentes, a mészáros sokkal inkább megfizetheti nagy városban, mint ily községben. (Derültség.) Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa Deáky Lajos módositványát.) Dániel Ernő előadó: Tisztelt ház! Ezen tételek, melyek az adóügyi bizottság szövegezésében foglalvák, oly csekélyek, hogy azoknak még lejebbszállitását a kincstár károsítása nélkül nem vélném eszközölhetőnek; arra kérném tehát a tisztelt házat: méltóztassék a szöveget megtartani. Különben azon tételek, melyek a szövegezésben foglalvák, nem is képezik az adóösszeget, liánéin csak azon alapot, mely után az adó kivetendő. (Derültség.) Deáky Lajos (közbeszól:) Tehát arra szól a módosítás. Huszár Imre: Igen, csakhogy a tisztelt képviselő ur módosítását ezen szövegezésben el sem lehetnie fogadni. A tisztelt képviselő ur ugyanis azt mondja, hogy lizct 3, 2, 1 forintot, a mikor pedig arról van szó, hogy fizet 30 krajczárt. (Atalános derültség.) Elnök: A 19. §. ellen két módositvány adatott be. Egyik módositványt beadta Irányi képviselő ur. Méltóztassék meghallgatni, föl fog olvastatni. Huszár Imre jegyző (Ismét fölolvassa Irányi Dániel módositványát.) Elnök: Elfogadja-e a tisztelt ház a 19. §. utolsóelőtti bekezdését a szerint, a mint az adóügyi bizottság szövegezte? A kik elfogadják: méltóztassanak fölállani {Megtörténik. Fölkiált ások: Nem értjük a kérdést!) Elnök: Kérem a tisztelt házat: méltóztassanak legalább annyi figyelemmel lenni, hogy méltóztassanak figyelmezni akkor: a mikor a kérdést szavazásra kitűzöm. Kitűzöm tehát a kérdést most ujabban szavazásra, ismételve figyelemre kérvén a tisztelt házat. (Halljuk!) Azok, a kik a 19. §. utolsóelőtti bekezdését a szerint, a mint az adóügyi bizottság szövegezte, elfogadják: méltóztassanak fölállani. {Megtörténik.) A szöveg elfogadtatván, a módositvány mellőztetik. Következik a második módositvány, mely a 19. §-ra vonatkozólag Deáky képviselő ur által adatott be. Mihályi Péter jegyző (fölolvassa Deáky Lajos módositványát.) Elnök : Fölteszem a kérdést. Azok, a kik a 19. §. 2. pontját az adóügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség a 19. §. második bekezdését az adóügyi bizottság szövegezése szerint fogadja eh és igy az egész 19. §-t elfogadottnak jelentem ki. Következik a 20. §. Huszár Imre jegyző (olvassa a 20. szakaszt.) Móricz Pál: Tisztelt ház! Ezen §. első bekezdéséhez akarok egy módositványt benyújtani. Ezen §. értelme az, hogy a lakbér vétessék föl bizonyos esetekben a jövedelmek kitudása czéljából. és ez helyes mind tudományos, mind gyakorlati szempontból, és ez Európának igen sok államában elfogadott alap. De mindenesetre gondoskodni kell, hogy a törvény ki ne játszassák; gondoskodni kell arról, hogy nemcsak a becsületes ember fizesse az adót; hanem, hogy fizesse meg mindenki, a ki azt viselni tartozik. Megtörténhetik azonban, ha a §. igy marad, hogy valaki kivesz neje számára egy nagy lakást, az irodája számára egy kisebbet: ezen esetben a törvény intentioja ki lenne játszva. Én azt vagyok bátor indítványozni: hagyassák ki a 2-ik sorból e szó ,esetleg", tétessék helyébe e szó: „maga", a 3-ik sorban e szó után „élő" tétessék ez: „neje vagy"; a szöveg ennélfogva igy hangzanék: .Lakbér alatt azon bér értetik, melyet az illető egyén saját maga, vele közös háztartásban élő neje, vagy családja stb.", a többi marad. {Helyeslés) Szeniczey Ödön jegyző (újra fölolvassa Móricz Pál módositványát.) A 20. §. első bekezdésének 2-ik sorában a „saját" szó után e szó teendő: „maga", ugyanazon bekezdés 3-ik sorában e szó után „élő" „neje vagy" szavak tétessenek. Széll Kálmán pénzügyminister: Azon módositványt, melyet Móricz Pál tisztelt képviselőtársam tett: a magam részéről elfogadom, ha igy szövegeztetik, a mint azt tisztelt barátom érti. De ugy kell azt világosan szövegezni, a mint ő érti; mert neki tökéletesen igaza van, hogy nagyon sajátságos eset lenne az, ha az illető férj az üzlet-helyiségért fizetne valami csekély összeget, mert csekély üzlet-helyiséget tart: az összes lakásért pedig nem fizetne, mert az a nő nevére volna írva. Nagy köszönettel tartozom tisztelt barátomnak, hogy e körülményre figyelmét kiterjesztvén, ezen módositványt megtette. De a §-nak világosan ugy kell szövegeztetnie, hogy az foglaltassák benne, a mit tisztelt barátom ki kivan fejeztetni. Én tehát ugy hiszem, hogy ezen bekezdés következőleg volna szövegezendő: „Lakbér alatt azon bér értetik, melyet az illető egyén saját maga, vele közös háztartásban élő neje, vagy családja a lakásért fizet, vagy fizetne stb." (Helyeslés.)