Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-364

3í>4. országos ülés ápril 12. 18TS, 147 sorolása a hivatkozott törvényeknek nem is kimerítő : mert vannak az itt fölemlitettekeii kivül más oly törvények is, a melyek adómentességet adnak. Einiél fogva én részemről sokkal tisztábbnak, egyszerűbbnek, czélszerübbnek tartanám azt, ha átalánosságban igy szövegeztetnék ezen bekezdés: „Azokra nézve, kik a felálló törvények értelmében föld- és házadó tekintetében, ugy mint azokra nézve, kik az 1875-ik évi törvenyczikk második §-ának 14. pontjánál fogva., tőke- és kamatadó fejében adómentesek : azon adóösszeg a mérvadó, melyet az adómentes fizetne, ha adómentességben nem részesült volna." Azt hiszem, hogy ezen módositvány sokkal in-. kább megfelel a czélnak s azért azt elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a módositványt.) Dániel Ernő előadói Tisztelt ház! E módositvány merőben csak szerkezet tekintetében adatott be. Különben, ha a tisztelt ház az adóügyi bizottságnak szerkezetét méltóztatik elfogadni: azon esetre egy sajtóhibára vagyok bátor figyelmeztetni, arra, hogy a 3-ik sorban a. ,,12.* pont helyett a „14." pont teendő. Széll Kálmán pénzügyminister: Tisztelt ház! Wahrmann tisztelt barátom módositványához a magam részéről hozzájárulok. A törvény ezen §-nak utolsó bekezdésében foglalt rendelkezése teljesen azt czélozza, a mint tisztelt barátom Wahrmann szives volt azt magyarázni, és én a magam részéről is helyesebbnek tartom, hogy a helyett, hogy az 1868: XXII. törvenyczikk illető §-aira történjék hivatkozás : étálában mondassák ki, hogy azokról van itt szó, a kik az erről intézkedő törvények értelmében a föld- és házadóról alól mentessenek. Igaza van ugyanis tisztelt barátomnak abban, hogy nemcsak az 1868: XXII. törvenyczikk ad e részben adómentességet, hanem adnak egy némely más törvények is. így például az ezen évben elfogadott azon törvenyczikk, mely a budapesti építkezésekről szól és ezeknek ad adómentességet, és lehet még ezen kivül más törvény is, a mely adómentességet ad. Ennek következtéből az átalános kivétel, a mely átalános szabályt foglal magában, és igy minden félremagyarázásoknak elejét akarja venni: czélszerübb, mint az 1868: XXII. tör vény czikknek fölemii tése s a törvényjavaslatba csak azért vétetett ez föl igy, mert benyújtásakor még nem hozatott meg a budapesti épitkezések adómentességéről szóló törvény. Az előadott okoknál fogva Wahrmann képviselőtársam módosítása ellen nem látok nehézséget; sőt abban a szöveg javítását látom, s azért azt elfogadom. (Elfogadjuk]) Elnök? Szólásra nem lévén fölírva senki, a házszabályok értelmében mindenekelőtt ugy fogom föltenni a kérdést: méltóztatik-e a tisztelt ház a 12. §-t az adóügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? Széll Kálmán pénzügyminister: Csak arra kérem a tisztelt házat, méltóztassék most már Wahrmann képviselőtársain szövegezésével olvastatni föl e §. utolsó bekezdését. Ez igy szólana: .Azokra nézve, kik a fönálló törvények értelmében föld- és házadó tekintetében ugy, mint azokra nézve, kik az 1875. törvenyczikk 2-ik §-nak 14. pontjánál fogva tőke- és kamatadó fejében adómentesek: a keresetadó kivetésére nézve azon összeg a mérvadó, melyet az adómentes fizetne, ha az adómentességben nem részesült volna. * Én csak azt tettem hozzá Wahrmann tisztelt barátom módositványához: „ a keresetadó kivetésére nézve". Ez nagyon természetes és a szöveget megvilágosítja. Wahrmann Mór: Én elfogadom a tisztelt pénzügyininister ur almódositványát. Csanády Sándor: Én azt hiszem, hogy a tisztelt elnök ur igen helyesen méltóztatott a kérdést föltenni. Ugyanis a házszabályok értelmében mindenekelőtt a szövegre kell a szavazásnak történni; ha a szöveget nem fogadja el a többség: akkor lesz helyén a pénzügyminister ur módositványára szavazni. Széll Kálmán pénzügyminister % Én sem kívántam mást! Elnök? Méltóztatik a tisztelt ház a 12. §-t a beadott módositványok ellenében az adóügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Nem [) A ház az adóügyi bizottság szövegezése szerint a 12. §-t nem fogadja el. Következnek már most az egyes módositványok. A módositvány, melyet a pénzügyminister ur adott be, s mely e §. első alienájára vonatkozik, föl fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Széll Kálmán pénzügyminister módositváuyát) Elnök: Azok, a kik e módositványt elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik) A többség a módositványt elfogadván, a 12. §. első bekezdése e szerint fog szövegeztetek Következik azon módositváiry, melyet a §. 3. bekezdésére Wahrmann képviselő ur adott be. Miután pedig a pénzügyminister ur által tett almódositványt Wahrmann képviselő ur is magáévá tévé, ennélfogva a módositvány az almódositványnyal együtt fog fölolvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a módositványt az ahnódositványnyal) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk l) A tisztelt ház elfogadja. A 2-ik alineára észrevétel nem tétetvén, azt is elfogadottnak jelentem ki, és igy a 12. §. egészen el van fogadva, 19*