Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-363
138 iSfiíí. országos ülés ápril 10. 18",">. nemzetközi szerződésen alapulván, e kifejezés annak megfelel. Én azonban azt hiszem, hogy nekünk, a magyar törvényhozásnak, a menynyire lehet, mindig csak Magyarország iparczikkeiről és kereseti adójáról kellene szólni. Nem ellenzem azonban, miután itt nemzetközi szerződés van, hogy kifejeztessék ez is; de mindenesetre inkább szeretnék oly kifejezést tenni, a mely egyúttal Magyarországnak különállóságát inkább kifejezi, mint azon szavak, melyek itt használtatnak. Azért ezen kitétel helyett: „az osztrák magyar monarchiában készült", a következő szavakat ajánlom tenni: „belföldi vagy osztrák." Értelme ugyanaz volna, csakhogy Magyarország önállóságát inkább kifejezi e szerkezet. Még egy, úgyszólván talán csak tollhiba fordul elő a harmadik sorban. Erre vagyok bátor a tisztelt ház figyelmét fölhivni. Az mondatik itt: „azaz valódi török áruk bevitele és eladása". Én ugy hiszem, hogy nem szokás azt mondani, hogy „bevitel", hanem csak az, a mit kivisznek, az kivitel, és a bevitel helyett azt mondják : „behozatal".Ez nem valami lényeges; hanem a magyar nyelv szempontjából emiitettem; a másik azonban, higyje meg a tisztelt ház, az értelmet nem változtatja, de Magyarország önállóságának kifejezésére sokkal helyesebb, azért ajánlom a tisztelt ház pártfogásába. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a módosituányt.) Széll Kálmán pénzügyminister : Tisztelt ház! A módositványok keltejéhez kívánok hozzászólani ; azokhoz tudniillik, melyeket Irányi Dániel tisztelt képviselő ur adott be. A mi az elsőt illeti, a hol a működési pótlékra vonatkozólag kivételt kivan tenni, vagyis az adómentességet meg akarja szüntetni, arra vonatkozólag hivatkozom a kereseti adószabályzat illető, — gondolom •— a 20. §-ára, a mely azt mondja, hogy a tisztviselőknek azon hivatalos pótpénze, mely csakis a fizetés kiegészitéseül különösen költség-többlet tekintetéből adatik: nem tehermentesnek tekintendő, tehát adó alá tartozik. Tehát a fizetési pótlék eddig is nagyobb részt adó alá tartozott; de megengedem, hogy nem fölösleges, ha itt fölemlittetik és talán egy kicsit bővebben megmagyaráztatik a kereseti adó illető §-ban, és így világosság okáért nem bánom, ha az e) pontban csakugyan kitétetik, hogy ide nem értve a működési pótlékot. Ezen módosítást tehát a magam részéről elfogadom. A mi azonban a másikat illeti, hogy tudniillik azon rendelkezésbe, mely szerint a tényleges szolgálatban álló, vagy nyugalmazott állami és törvényhatósági tisztviselők, hitvesei és gyermekei, a menynyiben velük közös háztartásban élnek, és külön keresetet nem űznek, a kereseti adó alól kivétetnek, — fölvétessenek a községi tisztviselők hitvesei és gyermekei is: a magam részéről egy kicsit nagyon tág dolognak tartom; mert végtére is a mi községi szervezetünk szerint, bizony annak positiv definitioja nincs, hogy kis községben ki a tisztviselő, a törvénj r hen megkülönböztetés alig van, és utoljára oda számíttatnék az egész elöljáróság, a bíró, kisbíró stb. Amúgy sem nagy adóról van szó, és én kérem a tisztelt képviselő urat: méltóztassék ezen módositványától elállani, mert én ahhoz nem járulhatok: de az elsőt elfogadom ; egyébiránt a törvényjavaslat eredeti szövegezését kérem elfogadni. Csanády Sándor: Tisztelt ház! Azon esetben, ha a tisztelt ház Irányi Dániel tisztelt képviselőtársam áltál tett indítványt nem volna hajlandó elfogadni, és miután a tisztelt pénzügyminister ur igen tág értelműnek méltóztatott találni a „községi tisztviselő" elnevezést, egy almódositványt kívánok ahhoz tenni, és ez az ; hogy a községi tisztviselők alatt csakis a községi jegyzők értendők. Tehát kívánom a §-ba odatenni: „a községi jegyzők". Dániel Ernő előadó: Tisztelt ház! Azon módositványra nézve, melyet Madarász tisztelt képviselőtársam ezen §. 2-ik osztályának a) pontjára vonatkozólag tett, elismerem, hogy „bevitel" szó helyett czélszerübb a „behozatal" szó : azért azt elfogadom. A másik mődositvány azonban az „osztrákmagyar monarchiát" illetőleg nem fogadhatom el, mert olyankor, ha Magyarországnak és Austriának közös érdekei a külföld irányában vannak sző alatt: olyankor a két állam együtt mint osztrák-magyar monarchia szerepel. Ennélfogva ezen elnevezést kérem itt is megtartani. Elnök: Az 5-ik §-hoz több módosítás adatott be. Ha a tisztelt ház jóváhagyja, előadom azokat a §. egyes pontjainak sorrendje szerint. Legelőször is az 5. §. 3-ik alineajára az a) pontot illetőleg, mely így szól: „ a kik életük 16-ik évét be nem töltötték", Deáky képviselő urnák van egy módositványa. Mihályi Péter jegyző (olvassa:) és a 60-ikat túlhaladták. Elnök: Kik e toldalék nélkül kívánják elfogadni az 5-ik §. 1-ső osztályának a) pontját ugy, a mint azt az adóügyi bizottság szövegezte: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Ellenprőbát kérek. (Zaj. Halljuk!) A kérdés ez: az 5-ik §. 3-ik alineájáról van szó, melyben ez foglaltatik: „kereset-adó alá nem tartoznak, kik életök 16-ik évét be nem töltötték." Ebez Deáky képviselő ur hozzáíétetni javasolja: „és a 60-ikat túlhaladták." Kik nem fogadják el e pontot, az adóügyi bizott-