Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-363

363. országos ülés ápi-il 10. 1875. 139 ság szövegezése szerint, tehát a Deáky képviselő ur pótlékával fogadják el : méltóztassanak fölállani. Szederkényi Nándor: A kérdéshez kívánok szólni. Deáky indítványa az adóügyi bizottság szövegét nem támadja meg: meghagyja a szöveget, de pótláskép kéri fölvétetni: „és a 60-ikat túlhaladták." Tehát nem lehet a kérdést ugy föltenni, mint azt az elnök ur föltenni méltóztatott, Elnök S Az a) pont tehát elfogadtatott. Most fölszólítom azokat, a kik elfogadják azon toldalékot, melyet Deáky Lajos képviselő ur javasolt a szövegbe bevétetni, hogy méltóztassanak fölállani. {Megtörténik) A többség nem fogadja el. Következik most az 5. §. 2-ik osztályának a) pontja. Föl fog olvastatni ugy az a) pont, mint azon módositvány, melyet Madarász József tisztelt képviselő ur beadott. Huszár Imre jegyző (olvassa az a) pontot.) Elnök: Azon modositvanyt, hogy az a') pontnak 3-ik sorába a „beviteléből" helyett „behozatalából" tétessék: azt hiszem, hogy a tisztelt ház mint tisztán stylalis módosítást elfogadja. (Elfogadjuk !) Elfogadtatik. "Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa Madarász József módositványát.) Elnök: A kik a most fölolvasott a) pontot az adóügyi bizottság szövegezése szerint hajlandók elfogadni: azokat kérem, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik,) A többség elfogadja és így Madarász József képviselő ur módositványa elesett. Most már következik Irányi Dániel képviselő urnák első módositványa, (Halljuk [) mely az 5-ik §. 3-ik osztályának ej pontjára van téve. Kérem mindenekelőtt az e) pontot fölolvasni. Huszár Imre jegyző (olvassa az e) pontot.) Mihályi Péter jegyző (olvassa a modositvanyt.) Elnök: Azt hiszem, hogy a tisztelt ház ezen modositvanyt, melybe már a minister ur is beleegyezett, elfogadni méltóztatnak. {Elfogadjuk*.) Ezen pont tehát az Irányi Dániel képviselő ur által beadott módositvány nyal elfogadtatik. Most következik a g) pont, Huszár Imre jegyző (olvassa.) Elnök: Erre nézve is van Irányi Dániel urnák módositványa. Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa Irányi Dániel módositvány át.) Elnök: Azon esetre, ha Irányi Dániel képviselő ur módositványa el nem fogadtatnék : Csanády Sándor egy almódositványt nyújtott be. Mihályi Péter jegyző (olvassa Csanády Sándor almódositványát.) „A g) pont 2. sorában e szó után „tisztviselők" tétessék: „a községi jegyzők és körjegyzők". Elnök : Mindenekelőtt azon kérdést teszem föl: méltóztatik-e a tisztelt ház a g) pontot az adóügyi bizottság szövegezése szerint minden változás nélkül elfogadni? (Igen! Kern!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, és e szerint a mődositványok mellőztettek. Az 5-ik §. többi pontjaira nézve észrevétel nem tétetvén, azokat is elfogadtattaknak jelentem ki. Húszár Imre jegyző (olvassa a a. §-t.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott, Huszár Imre jegyző (olvassa a II. fejezet czimét és a 7. §-t.) Zsedényi Ede: Az adóügyi bizottság a törvényhatósági joggal fölruházott rendezett tanácsú vagy valamely királyi törvényszék székhelyét képező városokat, melyek a pénzügyminister javaslata sze-. rint egy rovat alá soroztattak: két kategóriába vélte beosztandónak. az egyikbe azokat, meljek legalább 10.000 lakossal és rendes vágányu vasúti állomással, vagy gőzhajózási állomással bírnak, —• a másikba azokat, melyek ezen kellékek együttes tulajdonában nincsenek. Véleményein szerint, a bizottság sokkal messzebb ment. mint hazánk jelen pénzügyi viszonyaiban menni lehet: mert a javasolt beosztás kellékei után a kereset-adó ezen első osztályban legalább 200.000 forinttal csökkenni fog : ha a kellékek együttes tulajdona iránt a tisztelt ház némi modositvanyt nem rendelne el; azért a következő modositvanyt indítványozom, hogy tudniillik a második rovat czimében. hol a 10.000 leieknél nagyobb népesség és egy rendes vágányu vasúti vagy gőzhajózási állomás együttesen, arra kívántatik, hogy az első osztályú kereseti adót fizesse: ezen kelléknek egyike is elegendő legyen e kirovás igazolására, minden esetben pedig oly községek, melyeknek népessége 15.000 leieknél nagyobb, ugyanezen kategóriába beosztandók. Ezeknek nyomán a harmadik rovat cziméből kihagyandók azon szavak: „vagy oly községekben, melyek törvényhatóságnak vagy királyi törvényszékek székhelyei", miután már a második rovat alatt megemlittettek, és e czim vége után tétessenek a következő szavak: „végre oly községekben, melyeknek népessége 5.000 leieknél nagyobb." Ezen módosítások az adóügyi bizottság nézeteinek annyiban megfelelnek, a mennyiben azon eset, hogy például Buszt, Liptó, Kerékház vagy Oláhfalu egyenlő adótételekkel rovassanak meg Pozsony, Arad, Szeged városokkal, lehetetlenné vált; másrészről az állam jövedelme oly tetemesen nem csökken, mint a bizottság javaslata szerint.