Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-363

383. országos ülés ápril 10. 1875. 137 tanácsosai és a kik azon minőségben jelenléti dijat hnznak. A nyilvános számadásokra kötelezett vállalatokról szóló törvényjavaslatokban, mint a tisztelt ház emlékezni méltóztatik : ezen összegek a nyers jövedelemből levonatni rendeltettek; de ezeknek megadóztatásáról nem rendelkezik a törvény, a mi természetes is; mert ez tulaj donképen keresetet képez, és azért a kereseti adóról szóló törvénybe kell az ennek megadóztatásra vonatkozó intézkedést fölvenni. Ezt czélozván második módositványom. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék azt is elfogadni. Elnök : Föl fog olvastatni. Huszár Imre Jegyző (fölolvassa a a pénzügyminister módositvanyát:) „A 16. bekezdés ezen szavak után „tanítók" stb. egészíttessék ki a következő toldalékkal: „végre a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatói és azok igazgató tanácsának tagjai a jelenléti jegyekért járó összegekre nézve.' Elnök: Nem lévén senki szólásra följegyezve, ha a tisztelt ház belenyugszik, csak azon pontokra nézve fogom föltenni a kérdést, melyekre észrevétel tétetett. Jelesül két módositvány adatott be a pénzügyminister ur által. Az első módositvány a 11-ik bekezdésre vonatkozik, mely igy kezdődik: „a második osztályba tartoznak," Az első kérdés a házszabályok szerint az, méltóztatnak elfogadni az adóügyi bizottság szövegezését ? (Nem!) Nem fogadtatott el. Méltóztatnak elfogadni ezen bekezdést azon módositvány szerint, melyet a pénzügyminister ur beadott. (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Van még egy toldalék, melyet a pénzügyminister ur a harmadik osztályba tartozó adózók elősorolásánál a d) pontnál beiktattatni kíván. Beőthy Algernon jegyző {újra fölolvassa a módositványt.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni ezen toldalékot? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott s igy az egész 2. §. elfogadtatott. Huszár Imre jegyző (olvassa a harmadik és negyedik §-t melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 5. §-í.) Irányi Dániel: Tisztelt ház! A harmadik pont e) betűje alatt a kivételek közt elősoroltatnak ezek (olvassa:) „szálláspénzek, napidijak, köz- és magántisztviselők szálláspénzei, lótartási járandóságai, sóilletményei, átalányai s átalában minden oly járandóságai, melyek élvezete meghatározott hivatali kiadással van egybekötve, kivételkép engedélyezett drágasági pótlékok, segély és jutalomdijak. ", Nem tudom, vajon a tisztelt pénzügyminister ur a hivatalnokok úgynevezett működési pótlékát is ide érti-e ? Széll Kálmán pénzügyminister : Nem ! KÍPY, H. NAPLÓ 18|, XVI, KÖTET, Irányi Dániel: És ezen kifejezés alá sorozza-e : a melynek élvezete meghatározott hivatali kiadással van összekötve." Én részemről a működési pótlékot nem tartom kiveendönek az adó alól, és azért, hogy e részben semmi kétség ne forogjon fön, az adókivetésnél, ezt itt világosan kifejeztetni óhajtom. A g) betű alatt kivétetnek, (olvas:) „a tényleges szolgálatban álló, vagy nyugalmazott állami és törvényhatósági tisztviselők hitvesei és gyermekei, a mennyiben velők közös háztartásban élnek és külön keresetet nem űznek." Azt hiszem, hogy nem lehet a törvényhozásnak czélja, hogy csupán a törvényhatósági és állami tisztviselők hitvesei és gyermekei részesittessenek ezen előnyben, a községiek ellenben nem; holott ugyanazon tekintetek forognak fön ezekre nézve, melyek amazok kivételénél vezették az adóügyi bizottságot. Ez okon bátor leszek a g) ponthoz oly módositványt indítványba hozni, mely szerint a községi tisztviselők hitvesei és gyermekei is a kivételek közé Boroztassanak. Az 5. §. e) pontjára nézve e szerint módositványom igy hangzik: „Az 5. §. III. osztályának e) pontja 5. sorában ezen szó után „egybekötve" tétessék „ide nem értve a működési pótlékot," — vagyis, hogy az nem tartozik a kivételek közé. A g) pont pedig igy hangzanék: „A tényleges szolgálatban álló vagy nyugalmazott állami törvényhatósági és községi tisztviselők hitvesei és gyermekei, a mennyiben velők közös háztartásban állnak és külön keresetet nem űznek." Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa a módositványt.) Deáky Lajos: Én ugyanezt a törvényjavaslatot átalánosságban sem fogadtam el, mindazonáltal egy rövid módosítást teszek. Eddigelé is a kereseti adó kirovásánál tekintet volt az életkorra. Itt az 5-ik §. első osztály sx) pontjában az mondatik: hogy keresetadó alá nem tartoznak, a kik éltök 16-ik évét még be nem töltötték. Én szeretném ezt még ezen szavakkal megtoldani „és 60-dik évöket túlhaladták." Tehát az 5. §. első osztályának a)pontja igy hangzanék: „a kik éltök 16-dik évét még be nem töltötték és a 60-dikat túlhaladták.* Ajánlom módosításom elfogadását. Mihályi Péter jegyző (olvassa a módositványt.) Madarász József: Én az 5. §. 3-dik osztályának a) pontjára teszek módosítást. Ezen pont negyedik sorában az áll: „továbbá az osztrákmagyar monarchiában készült gyártmányok". Az eredeti szövegben az állott, hogy „belföldi gyártmányok". Az adóügyi bizottság azonban a „belföldi" szó helyett azt ajánlta tétetni, hogy „osztrák-magyar monarchiában készült gyártmányok", mert ez 18