Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-363
363. országos tilée áprll 10, lSTií. 133 rintért, sőt talán falun még sokkal olcsóbban; föltéve, hogy 2 5 forintért kap szállást: akkor az eddigi eljárás szerint adója ment 3 forint 75 krajczártól 6 forint 25 krajczárig. Az itt javasolt tételek szerint adója fölemelhető 10—8 forintra, Tehát adóemelés van itt is. A mi a falusi mestereket illeti, ezek fizettek eddig fix tétel szerint egy segéddel 6 forintot, azontúl minden segédért 2 forintot. Ez is megváltozik : mert ezután fognak fizetni 5 forinttól 12 frtig, tehát kétszeresen annyit mint eddig, s szintén kétszeresen emelhető adójuk legényeik után is : mert eddig minden segéd után 2 forint, most 2—4 forintot lehet adóként rájuk vetni. Czélszerü-e ez tisztelt ház, különösen a falusi iparosokra nézve ezen adóemelés? alig hiszem, sőt azt hiszem, hogy nemzetgazdászati tekintetben, az állana a törvényhozás érdekében, hogy mindinkább lehetővé tegye, hogy az iparosok falun is megtelepedhessenek, és hogy ez által a faluk azon tanyai állapotból, melyben most vannak: kiemeltethessenek, és magukat mint ez más országokban van, a városokhoz lehetőleg assimilálhassák. Az által azonban, hogy meg van kétszerezve a falusi iparosok adója ettől: elriasztatnak, tehát fontos culturalis tekintetből igen helytelenül hat e törvényjavaslat. Atalában tisztelt ház, a fix tételekre nézve, melyet ezen törvényjavaslattal előfordulnak, legyen szabad megjegyeznem azt, hogy ha fix tételeket akar a törvényhozás megállapítani: legyen azok valósággal fix tételek ; de ne engedtessék olyan nagy latitude, hogy az 5-től 12 forintig terjed, vagy pedig l 1 /2°/o"' ;<H 8-ig, mert ha ilyen latitude engedtetik : akkor az a tétel fix természetét elveszíti, és az önkénynek igen tág kapu nyilik. Összefoglalva a mondottakat, tisztelt képviselőház, a következőkben lehet kimutatni az adóemeléseket, melyek ezen javaslatban foglaltatnak. Az iparosoknak nagy részénél tetemesen emelkedik az adó olyformán , hogy például, a ki eddig 25 forintot fizetett: most a lakbér szerint meghatározott minimum szerint fizethet 35 forintot, A napszámos, zsellér és cseléd a falukon fog fizetni még egyszer annyit; a napdijas adója rámehet háromszorosára; az iparos-segédek Pesten többet fognak fizetni 1 forinttal, a kis városokban 50 krajczárral, a falukon 1 forinttal. Az iparos adója föllebb fog emeltetni 4 forintról 6 forintig. Végre a falusi emberek adója megkettőztetik. Ilyen nagy mértékbe lesznek az adók emelve, ezeu törvényjavaslat által: én tehát tisztelt képviselőház annak elfogadásához nem járulhatok. Én azt hiszem, hogy különösen az iparosokra nézve nem volna méltányos a törvényhozásnak ezen eljárása. Tudjuk az iparnak és az iparosoknak állapotát a hazában. A közös vámterület következtében atalában összes állarugazdászati intézkedésünknél fogva a magyarországi iparos a legroszabb, legsanyarubb helyzetben van, a helyett tehát, hogy helyes nemzetgazdászati intézkedések által ezen osztály állapotát és anyagi helyzetét emelni iparkodnánk ; a helyett még az adó terhét emeljük, a mi ugy hiszem, ugy nemzetgazdászati szempontból, mint az igazság szempontjából is helytelen eljárás volna. Hasonlóképen helytelen eljárás volna, a legszegényebb néposztály adóját emelni ; mert azok, kiknek itt adója emeltetik, voltaképen azon osztályhoz tartoznak, kiket az adó alól egészen föl kellene menteni, és pedig azon, minden nemzetgazda által elismert helyes elvnél fogva, hogy annak, a mi az élet nélkülözhetlen szükséges födözésére fordítandó: annak voltaképen adómentesnek kellene lenni. Hogy pedig épen ezen osztályoknál czéloztatik ily nagy adóemelés, hogy a magyar törvényhozás az államháztartás rendezése czéljából arra szorul, hogy a nemzetnek épen ezen osztályát sújtja és tegye présbe : ez sokkal nagyobb compromissio azon előbbi 8 éves alkotmányos gazdálkodásra nézve, mint maga az. a mi más oly sokszor, mint olyan emlegettetett, a mi árnyat vet a magyar alkotmányos gazdálkodásra, tudniillik a roppant nagy percentek , a melyeket a kölcsönök után fizetünk. Egyébiránt azokat, miket e tekintetben már ugy az átalános tárgyalásánál, mint a házadóról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál fölhozni bátor voltam, ismételni nem akarván : csak azon nézetemet vagyok bátor kijelenteni, hogy ezen törvényjavaslatot átalánosságbau a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. (Helyeslés a szélső bal oldalon) Széll Kálmán pénzügyminister: Lehetőleg röviden kívánok nyilatkozni azokra, miket Mocsáry Lajos képviselő ur azon indítványának motivatiojára fölhozott, hogy ezen törvényjavaslat mellőztessék. A képviselő ur az adóemelést, melyet e törvényjavaslat tervez, oly súlyosnak tartja, hogy azt a maga részéről el nem fogadhatja. Én beismerem tisztelt ház, hogy ezen törvényjavaslatban csakugyan adóemelés van tervezve, és hogy e törvényjavaslat rendelkezései oda irányulnak, hogy a kereseti adóból eddig befolyt állami jövedelmek szaporittassanak ; beismerem, hogy a Mocsáry Lajos képviselő ur által fölhozott adatok és azon példák, a melyekkel a törvényjavaslat egyes tételeinek terhelő, adóemelő természetét illustrálta : egyetlen egynek kivételével, — a melyre vonatkozólag később leszek szerencsés észrevételt tenni, — teljesen valók és a törvényjavaslat intentiojához képest teljesen igy állanak. De másfelől, habár beismerem is, hogy egy eset kivételével, oly mértékben van itt az adóemelés tervezve, a mint azt tisztelt barátom fölhozni szives volt: én még sem állhatok el attól a kéréstől, hogy
