Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-363
134 363. országos ülés áprli 10. t§73. a tisztelt ház ezen törvényjavaslatot is elfogadni szíveskedjék; nem állhatok el azért, mert azon 1,200.000—1,300.000 forint, melyet e törvényjavaslat hozhat: föltétlenül megkívántatik azon adójövedelmi szaporulatot képező összegek közt, melyei: az államháztartás rendezésére elkerülnetlenül szükségesek lesznek. A törvényjavaslat motivatiójára azt vagyok bátor fölhozni, hogy habár beismerem azt, hogy a kereseti adóval terhelt osztályok egyike-másika az ország sok vidékem nem nagyon könnyen viseli az ebből reá háruló terhet: mégis fölállíthatni vélem azt a tételt, hogy arányítva átalában a reális adók többi nemével; arányítva a földadóval, a mint az sok helyütt létezik, főleg mostani aránytalan és igazságtalan állapotában van; arányítva a házadéval, főleg a házbéradóval: nem szenved kérdést, hogy a társadalomnak a kereseti adóval, illetőleg a jövedelmi adófokok illető osztályaival, eddig terhelt rétegei aránylag kevesebbé vannak adóval terhelve, mint a többiek. Kétségtelen példákkal birnám azt kimutatni. Igaz, hogy ma, midőn átalános pangás állt be az országban, e példák nem oly szembetűnők, mint a milyeneknek föltűnnek az előbbi időkre alkalmazva; de végre reményijük, és a mennyire tőlünk telik, e czélra annak idején vállvetve fogunk is intézkedni, hogy ezen közgazdasági válság, ezen átalános pangás örökké nem fog tartani. Ha pedig e részben a viszonyok javulni fognak, ha kedvezőbbek lesznek a kereseti módok, ha ugy a kis iparosok, mint a mezőgazdasággal és iparrab foglalkozó napszámosok és cselédekre, valamint a felsőbb kereseti ágakkal foglalkozó osztályok előtt ismét bővebben fognak megnyílni a kereset forrásai: akkor ismét be fog következni az, a mire bátor voltam hivatkozni, hogy arányítva a többi osztályok adójához, főleg miután az adóügyi bizottság ezen kereseti adóról szóló törvényjavaslat adótételeit nagyon mérsékelte, a kereseti adóval megrótt osztályok a többi adózókhoz képest aránylag kevesebb adóval lesznek megróva, és ép ezért arra vagyok bátor a tisztelt házat kérni, méltóztassék ezen törvényjavaslatban megállapított adótételeket azon mértékben — egy pár apróbb módosításom nekem is lesz — a mint az az adóügyi bizottság szövegezte elfogadni, annál inkább, minthogy az adóügyi bizottság úgyis lényegesen leszállította a tételeket. Ne méltóztassék a tisztelt ház továbbá figyelmen kivül hagyni, hogy a mikor azon adótételek, a melyeknek részben emeléséről van most a szó, megállapitattak: ezelőtt vagy 25 évvel egészen mások voltak a viszonyok. A mai állapotokat azokhoz hasonlítani nem lehet. Igaz az, a mit Mocsáry tisztelt képviselő ur mondott, hogy a 7. §-nak a), b), c), d), pontjában megállapított kathegoriák sok részében emelések vannak tervezve ; de vannak köztük olyan kathegoriák is, a hol emelés nincsen. Maga a tisztelt képviselő ur is beismeri, hogy a mezőgazdaságnál és a kereskedelmi és iparüzleti vállalatoknál alkalmazott cselédeknek adójánál emelés absolut nincsen tervezve sem a családfők, sem a családtagok adójára nézve. A napszámosoknál és házi cselédeknél az igaz tervezetik emelés. De minő ez ? A ki a fővárosban eddig 2 forintot fizetett: fizetni fog ezentúl négyet. Ha a külföldi törvényhozások bármelyikét, például a francziát vészük figyelembe: azt látjuk, hogy ott kereseti adó fejében mindenki oly összeget tartozik fizetni, a mely három napi munkájának bére. Ha ezen normativumot veszszük figyelembe: azt kell mondanunk, hogy ennél a kathegoriák sok részére nézve az adó nálunk alantabb áll. Az, a ki a városokban eddig két forintot fizetett: ezentúl fizetni fog 2 írt 50 kr, respective 3 frt 50 krt. Az adóemelés tehát itten 50 kr a család-főkre nézve. Azon családtagok, a kik eddig 50 krt fizettek; fizetni fognak ezentúl 80-t és igy az adóemelés 30 kr. A mi a gyárakban alkalmazott segédek adóját illeti, ha állana az, hogy ezekre nézve nagy adóemelés van tervezve : elismerném a képviselő ur azon érvelésének helyességét, hogy különösen nálunk arra kell törekedni, hogy a gyáripar fejlődjék és igy nem szabad a gyárakban alkalmazott segédeket túlságosan megadóztatni. De miről van itt a szó? Arról hogy az 5 a ki eddig 4 frt adót fizetetett, 4 frt helyett fizessen 5-öt, tehát az emelési többlet egy forint, mi tekintve azon viszonyokat, a melyek itt fönforognak, nem mondható nagy emelésnek. Ha az utolsó classist veszszük, a mint méltóztatott maga is megengedni a tisztelt képviselő ur, itt csak 10 kr az adóemelés, mivel a kis községekben 60 krt fog fizetni ezentúl az, a ki eddig 50 krt fizetett. A mi azonban a kézi iparosokat illeti, e tekintetben legyen szabad a tisztelt képviselő urnák állítását rectificálnom. Azt méltóztatik úgyis mondani, hogy a kézmüiparosokra nézve, kik segéd nélkül dolgoznak és önállóak nagy adóemelés van javaslatba hozva, hogy az a faluhelyeken két akkora lesz ezentúl. Engedelmet kérek: ez az állítás nem felel meg a tényeknek. Merem állítani, miként múltkor beszédeim egyikében mondottam, hogy kis iparosok kereseti adója lényegtelenül vagy épen semmikép sem terveztetik emeltetni. Meg van változtatva a fővárosban az adóminimum kiszámításának módja. I de adóemelés nincs szándékban. A ki eddig adó-