Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-362

120 362. országos ülés áprll 9. 1875, vesz elő. Atalános derültség.) Én az egész törvénynek minden pontját és minden számát bizony könyv nélkül elmondani nem tudom; hanem óhajtom, hogy a tisztelt nevető képviselő urak köréből valaki ezzel dicsekedhetnék, s ekkor alaposnak lenni találnám a mosolygást; addig pedig okszerűtlennek lenni tartom. (Derültség.) Az 1635 : XVIII. törvényczikk azt mondja, hogy minden oly törvény, mely a haza alkotmányában gyökerező decretnmok ellenére alakittatik: mind érvénytelen, senkit sem köt, meghozhatják, de senki sem tartozik neki engedelmeskedni. (Föl-kiáltások: Ohó! Szóló a ház asztalához megy.) Fölolvasom, ha kétkedés van benne. (Fölkiált ásók : Nincs! Nincs!) Akkor hát nem olvasom föl. (Derültség. Viszszamegy helyére.) Ezekből azon következtetést vonom, hogy azok, a kik olyan törvényeket alkotni akarnak, melyek gyökerestől fölforgatják a nemzeti institutiok alapját, és a valódi szabadság- és alkotmányosságnak alapjait, az olyanok nem állanak a békés nton, azok forradalmi téren vannak. (Derültség.) Én forradalmi térre állani nem akarok, (Derültség.) én alkotni kívánok, de oly törvényt, mely a nép javát eszközölheti: mert azt hiszem, hogy a nép Önöknek, mint képviselőknek nem olyan hatalmat és jogot adott, hogy a polgári jogokból csak azt adják meg kegy elemképen, a mi az önök érdekével öszhangzik. Ilyen volt a választási törvéüy, melyben elszedték a nemzet jogait, a mely jogai védelmére önöket ide küldte ; most pedig elveszik a megélhetési módot ily törvények megalkotása által. Ily törvények alkotására pedig bizonynyal tudom, hogy egyetlenegy képviselő sincs meghatalmazva, egy sincs, a ki ily programirot mondott volna választói előtt. így tehát a jelen törvényjavaslatot a nép jogai és a nép jóléte ellenére hozottnak és alakitottnak tartván, a törvényre hivatkozva még egyszer kimondom, hogy a törvény azt mondja, hogy nem tartozik neki engedelmeskedni senki. (Derültség. Ellenmondások.) Az 1635-iki XVIII. törvény czikk mondja ezt, melyet önök még el nem töröltek ; de el sem törölhetik azt, mert a társadalmat kellene eltörölni. Én tehát tisztelt ház, a Lázár Ádám képviselőtársam által beadott módósitványt, a mely nem is módositvány, hanem indítvány, hogy tudniillik az első §. töröltessék: elfogadom, és kívánom, hogy inkább hagyassák meg az 1868-ik évi törvény, mely eddig némi kis engedményt adott. Ezt kérem a tisztelt háztól, és végzem beszedemet. Elnök: Nem kívánok reflectálni az imént elmondott nézetekre, melyekkel a képviselő ur jóformán izoláltan áll; de nem mellőzhetem hallgatással, hogy ő nyilván azon nézetet fejezte ki, hogy azon törvények között, melyek e iiázban a másik háznak hozzájárulásával és ő felsége szentesitésével hozatnak, olyanok lehessenek, melyeknek az ország lakosai engedelmeskedni nem tartoznak. (Mozgás a szélső bal oldaon.) Kénytelen vagyok a képviselő ur ezen nyilatkozatát olyannak kijelenteni, melyet helytelenül mondottnak tartok. (Átálános élénk helyeslés.) Szólásra senki sem lévén följegyezve, következik a szavazás. Lázár képviselő ur az első §-t törlendőnek véli. A kik elfogadják az első §-t az adóügyi bizottság szövegezése szerint: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Következik a második §. tárgyalása. Huszár Imre jegyző (olvassa a 2. §-t) Irányi Dániel: Tisztelt ház! Ezen §. szerint, ha valamely községgel bor- és húsfogyasztásra nézve egyezség nem jő létre, a pénzügyigazgatóságnak joga van a körülmények tekintetbevételével az adóátalányt megszabni, és ha azt az illető község magára nézve sérelmesnek tartja: folyamodhatik ellene a pénzügyigazgatósághoz, a mely, ha a folyamodásnak helyet nem ad, az ügyiratok áttételével, és két megbízottnak megnevezésével a törvényhatóság főispánját keresi meg az ügy végleges elintézésére. A főispán határozata ellen fölfolyamodásnak helye nincs. (Fölkiáltások: Az alispáni) Köszönöm a fölvilágosítást; de nem is arra fektetem a súlyt, hogy a főispán vagy alispán ítél-e, mert részemről magam is, miként az adóügyi bizottságban kijelentettem, ugy itt is fölemlítem, hogy a főispánt, kit a fölügyelő tisztviselőnek tartok : ily teendővel nem szeretnék megbízni. A miért fölszólalok; az, hogy itt a 8-ik kikezdésben a viszonosság nincs megtartva. Az mondatik jelesül, hogy az alispán határozata ellen fölfolyamodásnak nincs helye; a pénzügyigazgatóságnak azonban, ha az alispán határozatát a kincstárra nézve károsnak véli: jogában áll, attól eltérve, a bor- és husfogyasztási adót az illető községben béradás vagy közvetlen kincstári kezelés által szedetni be. E szöveg tehát előnyben részesiti a kincstárt a községekkel szemben; már pedig én azt gondolom, hogy a törvény előtt, a biró előtt a kincstárnak szintén csak ugy szabad szerepelni, mint a félnek, és a kincstárnak a hozott határozatban ép ugy meg kell nyugodni, mint a községnek. Ennélfogva arra kérem a tisztelt házat, hogy a 8. §. kikezdését egyszerűen kihagyni méltóztassék. Mihályi Péter jegyző (olvassa IrányiDániel módositvány át:) A 2-ik szakasznak 8-ik kikezdése hagyassák ki. Széll Kálmán pénzügyminister : Én nekem arra kell kérnem a tisztelt házat, hogy a 8-ik bekezdést méltóztassék meghagyni: mert épen ebben rejlik az egész javitmány. Pénzügyi tekintetekből kell az 1868-ik törvény fönállő sza| bályait módositani; mert épen ebben rejlik azon i eszköz, melylyel oly esetekben, midőn az államkincs-