Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-336

5t> SSIk országos iJlrs fpliruür 10. 1875. mánynak létesítésére: erre n'zve a nézetek, ugy I látszik, tetemesen eltérnek egymástól. A mi a közigazgatási tért illeti, egy igaz, hogy a mostani rendszer csakugyan nem felel meg föladatának. Azonkívül még az is bizonyosnak lát­szik és mindenki elismeri, hogy az állam ügyeinek gyors és pontos ellátását mindenesetre biztosí­tani kell. Az első irányban nem hallottam praecisirozni a teendőket; de a második irányban egy eszme pendittetett meg: tudniillik municipalis tisztviselők kinevezietése és alkalmasint államközegekké átvál­toztatása. Nem érzem magamat hivatva ezen kérdések fölött ítéletet mondani; hanem ha a tisztelt ház megengedi, elmondom szerény nézetemet. Nem járulhatok a municipalis tisztviselők ki­nevezéséhez ; nem azért: mintha félnék attól, hogy azon az utón az absorutismusnak egy ajtó fog nyittatni; hanem azért: mert ezen eszme homlok­egyenest ellentétben áll a százados szokással s a nép annak folytán mélyen gyökerezett nézetével is, mert hiányozván az erre szükséges előkészületek: én ezt nagy ugrásnak tartanám, oly ugrásnak, melyet én az államélet fejlesztésére nem tartok egészségesnek. Ellenben nem ellenzem a deeentralisatiot: sőt ezt | oly államban, a milyen a magyar korona területén I létező, természetesnek tartom. Meg is vagyok győ- j ződve arról, hogy még tágabb decentralisatio mellett is, mint a minő most létezik: egy pontos közigaz­gatást lehet létesíteni. Arra pedig, nézetem szerint. ! a választással való visszaélések megtorlásán kivül a tisztviselőségek és képviselő-testületek más elhelyezése szükséges. Nevezetesen szükségesnek tartom azt. hogy nemcsak az állam ügyei, hanem valamennyi oly ügy ellátása., melyek csak a fönálló törvények és szabály­rendeletek szerint dönthetők és döntendők el: szel­lemileg és gyakorlatilag kiképzett, állandóan alkal­mazott tisztviselőkre bízassanak, hogy, kiindulva ezen alapelvből: választassák el a képviselő-testületek fog- j lalkozási köre a végrehajtó-közegekétől; és föntar- [ tatván a kettő közti, természetek szerinti viszony: mindenik külön és mindkettő közti eljárás szabá­lyoztassék. Szükségesnek tartanám végre ott, a hol szük­ségesnek mutatkozik, azt, hogy nemcsak az állam ügyei, hanem az autonómia körébe vágó, inkább helyet és bizonyos környéket érintő ügyek elintézé­sére, kisebb területű tisztviselők és képviselő-tes­tületek alakíttassanak, és csak a fontosak és főleg a mindnyájukat közösen érdeklő ügyek elintézése maradjanak a központi íisztviselőségeknél, illetőleg képviselő-testületeknél. Osztozom továbbá azon nézetben, hogy az igazságszolgáltatás terén is, ha nem is tökéletes rendszerváltoztatás, de mindenesetre változtatás szükséges. Nem akarom én magam részéről is vitatni azt, hogy most jobb-e vagy roszabb az igazságszolgál­tatás, mint volt azelőtt. Ez az ország különböző részeiben különböző lesz: de ha nem ép olyan az igazságszolgáltatás, mint a milyennek lenni kellene: ezt nem vagyok hajlandó az igazságügyminister ur rovására írni. Ennek okai sokkal mélyebben rej­lenek. Egyébiránt én részemről pártolom nemcsak az eljárás egyszerűsítésének elvét, hanem a deeentra­lisatiot is, és főleg azon eszmét, hogy a kisebb értékű ügyek és azon áthágások, melyek inkább csak a rend elleni tények: a bíróságoktól elvétesse­nek és tétessenek át a közigazgatási közegekhez. Hanem egy irányt nem helyeselhetnék, és ez az, ha az ebbeli elvileg helyes nyilatkozat ocla magya­ráztatnék, hogy más államok példáját már épen ne kelljen utánozni. Nézetem szerint, a nrilyen igaz ax: hogy rögtön utánozni olyant, a mi a nép szokásai­val és jogfogalmaival homlokegyenest ellentétben áli: nem tanácsos; épen olyan igaz az: hogy a szokást és a né]> jogfogalmait mások példáján fejlesz­teni kell. Az igazságszolgáltatás függetlensége nem függ a törvényeknek különbségétől; hanem függ a törvé­nyek önálló kezelésétől; ellenben semmi sem segíti oly mértékben mindenik párt érdekét, és mozdítja előre oly mértékben mindenik párt javára a köz­forgalmat: mint az igazságügyi törvények egyenlő­sége. Azért én részemről nem ellenzem a béke­híréi intézmény behozatalát; de magam is attól tartok, hogy az arra megkívántató és kész elem az ország legnagyobb részében még hiányzik. Érintetett, tisztelt ház! a reform szükséges­sége más tereken is; de hogy a tisztelt ház türel­mével vissza ne éljek, ezeket átugrom; a kormány­rendszer változtatására vonatkozólag egy észrevételt kívánván megtenni. Említtetett az állani külső alakja is. Nem szán­dékozom az ez iránt keletkezett kis vitát tágitani: hanem csak röviden fogom előadni, vagyis inkább ismételni az ez iránti nézeteimet. Nemcsak positiv tötvényekből kifolyólag, hanem a reál-viszonyok alap­ján is természetes, hogy azon államiság, mely a magyar korona területén létezik, mint olyan a ma­gyar nemzeti jelleget viselje: követelhetik azt a magyar ajkú honpolgárok számuknál és tehetségük­nél fogva, fölülmúlván az országban lé/ő minden más egyes nemzetiséget; de a mi azon tul megy: azt nem tartanám sem helyesnek, sem igazságosnak; de szükségesnek sem. Azért meg vagyok győződve arról is. hogy az ebbeli nyilatkozatok, ha megfelelő tények követik: jótékony hatással lesznek az illető honpolgárok valamennyi osztályaira.

Next

/
Thumbnails
Contents