Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-336
5t> SSIk országos iJlrs fpliruür 10. 1875. mánynak létesítésére: erre n'zve a nézetek, ugy I látszik, tetemesen eltérnek egymástól. A mi a közigazgatási tért illeti, egy igaz, hogy a mostani rendszer csakugyan nem felel meg föladatának. Azonkívül még az is bizonyosnak látszik és mindenki elismeri, hogy az állam ügyeinek gyors és pontos ellátását mindenesetre biztosítani kell. Az első irányban nem hallottam praecisirozni a teendőket; de a második irányban egy eszme pendittetett meg: tudniillik municipalis tisztviselők kinevezietése és alkalmasint államközegekké átváltoztatása. Nem érzem magamat hivatva ezen kérdések fölött ítéletet mondani; hanem ha a tisztelt ház megengedi, elmondom szerény nézetemet. Nem járulhatok a municipalis tisztviselők kinevezéséhez ; nem azért: mintha félnék attól, hogy azon az utón az absorutismusnak egy ajtó fog nyittatni; hanem azért: mert ezen eszme homlokegyenest ellentétben áll a százados szokással s a nép annak folytán mélyen gyökerezett nézetével is, mert hiányozván az erre szükséges előkészületek: én ezt nagy ugrásnak tartanám, oly ugrásnak, melyet én az államélet fejlesztésére nem tartok egészségesnek. Ellenben nem ellenzem a deeentralisatiot: sőt ezt | oly államban, a milyen a magyar korona területén I létező, természetesnek tartom. Meg is vagyok győ- j ződve arról, hogy még tágabb decentralisatio mellett is, mint a minő most létezik: egy pontos közigazgatást lehet létesíteni. Arra pedig, nézetem szerint. ! a választással való visszaélések megtorlásán kivül a tisztviselőségek és képviselő-testületek más elhelyezése szükséges. Nevezetesen szükségesnek tartom azt. hogy nemcsak az állam ügyei, hanem valamennyi oly ügy ellátása., melyek csak a fönálló törvények és szabályrendeletek szerint dönthetők és döntendők el: szellemileg és gyakorlatilag kiképzett, állandóan alkalmazott tisztviselőkre bízassanak, hogy, kiindulva ezen alapelvből: választassák el a képviselő-testületek fog- j lalkozási köre a végrehajtó-közegekétől; és föntar- [ tatván a kettő közti, természetek szerinti viszony: mindenik külön és mindkettő közti eljárás szabályoztassék. Szükségesnek tartanám végre ott, a hol szükségesnek mutatkozik, azt, hogy nemcsak az állam ügyei, hanem az autonómia körébe vágó, inkább helyet és bizonyos környéket érintő ügyek elintézésére, kisebb területű tisztviselők és képviselő-testületek alakíttassanak, és csak a fontosak és főleg a mindnyájukat közösen érdeklő ügyek elintézése maradjanak a központi íisztviselőségeknél, illetőleg képviselő-testületeknél. Osztozom továbbá azon nézetben, hogy az igazságszolgáltatás terén is, ha nem is tökéletes rendszerváltoztatás, de mindenesetre változtatás szükséges. Nem akarom én magam részéről is vitatni azt, hogy most jobb-e vagy roszabb az igazságszolgáltatás, mint volt azelőtt. Ez az ország különböző részeiben különböző lesz: de ha nem ép olyan az igazságszolgáltatás, mint a milyennek lenni kellene: ezt nem vagyok hajlandó az igazságügyminister ur rovására írni. Ennek okai sokkal mélyebben rejlenek. Egyébiránt én részemről pártolom nemcsak az eljárás egyszerűsítésének elvét, hanem a deeentralisatiot is, és főleg azon eszmét, hogy a kisebb értékű ügyek és azon áthágások, melyek inkább csak a rend elleni tények: a bíróságoktól elvétessenek és tétessenek át a közigazgatási közegekhez. Hanem egy irányt nem helyeselhetnék, és ez az, ha az ebbeli elvileg helyes nyilatkozat ocla magyaráztatnék, hogy más államok példáját már épen ne kelljen utánozni. Nézetem szerint, a nrilyen igaz ax: hogy rögtön utánozni olyant, a mi a nép szokásaival és jogfogalmaival homlokegyenest ellentétben áli: nem tanácsos; épen olyan igaz az: hogy a szokást és a né]> jogfogalmait mások példáján fejleszteni kell. Az igazságszolgáltatás függetlensége nem függ a törvényeknek különbségétől; hanem függ a törvények önálló kezelésétől; ellenben semmi sem segíti oly mértékben mindenik párt érdekét, és mozdítja előre oly mértékben mindenik párt javára a közforgalmat: mint az igazságügyi törvények egyenlősége. Azért én részemről nem ellenzem a békehíréi intézmény behozatalát; de magam is attól tartok, hogy az arra megkívántató és kész elem az ország legnagyobb részében még hiányzik. Érintetett, tisztelt ház! a reform szükségessége más tereken is; de hogy a tisztelt ház türelmével vissza ne éljek, ezeket átugrom; a kormányrendszer változtatására vonatkozólag egy észrevételt kívánván megtenni. Említtetett az állani külső alakja is. Nem szándékozom az ez iránt keletkezett kis vitát tágitani: hanem csak röviden fogom előadni, vagyis inkább ismételni az ez iránti nézeteimet. Nemcsak positiv tötvényekből kifolyólag, hanem a reál-viszonyok alapján is természetes, hogy azon államiság, mely a magyar korona területén létezik, mint olyan a magyar nemzeti jelleget viselje: követelhetik azt a magyar ajkú honpolgárok számuknál és tehetségüknél fogva, fölülmúlván az országban lé/ő minden más egyes nemzetiséget; de a mi azon tul megy: azt nem tartanám sem helyesnek, sem igazságosnak; de szükségesnek sem. Azért meg vagyok győződve arról is. hogy az ebbeli nyilatkozatok, ha megfelelő tények követik: jótékony hatással lesznek az illető honpolgárok valamennyi osztályaira.
