Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-356

390 ;í.">6. országos ülés ápril 2. 1875. alább hosszas évek tartamára vonatkozó terhek elvállalásáról : azt tartom, hogy ezen kérdést komolyan kell venni. Én sem kétkedem azon, hogy a törvényhozásban meglesz az áldozatkészség, nem kételkedem. hogy az országban is meglesz az; de nagyon szükségesnek tartom komoly bírálat alá venni azon ] érdest is: vajon meglesz-e az országban a megfelelő adóképesség is ? Ez irányban bennem igen súlyos aggodalmak keletkeztek. A mostani egyenes adók után Magyarországban egyes polgárokra fejenként 4 frt 5 3 krajczár esik. Ezen adófölemelés által ezen összeg fejenként 4 frt 93 krra növekednék. Ez már magában véve is igen nevezetes összeg, ha tekintetbe veszszük. hogy más országokban. például Lajthán túl ez összeg csak 4 frt 15 krajczárt, Angliában csak 4 frtot, Belgiumban csak 2 frt 9 krajczárt, Poroszországban csak 2 frt 72 krajczárt, Bajorországban 2 forint 8 krajczárt és a többi államokban még kevesebbet tesz. Ez átalában véve mindenesetre tanúsága annak, hogy Magyarországon az egyenes adó legkevésbé sem csekély, hanem nagyon is magas; de még inkább föltűnik ez: ha tekintetbe veszszük, hogy minő arányban áll Magyarország lakosságának adóképessége az általam ép emiitett országok lakosságának adóképességével. Ezen adóképesség, azt tartom, az indirect adó által bizonyára legbiztosabban tudható meg : mert az ember természetében fekszik, hogy sokkal inkább határozza el magát valamely tárgy fogyasztására, mint arra, hogy filléreit az adószedőnek átengedje. Ha szabad arányra hivatkoznom, hivatkozom e monarchia két részére, és pedig azon okból, mert az indirect adó mindkét részben, mondhatnám, azonos, és mégis, mig az indirect adók a Lajthán túli részekben 207,000.000 forintot jövedelmeznek: addig Magyarországban csak 83,790.000-et. A mi pedig azt illeti, hogy mennyire fizeti Magyarország lakossága az egyenes adókat: azon jelenségre akadunk, hogy daczára, annak, hogy a Lajthán túli részeknek lakossága majdnem egy negyeddel túlhaladja Magyarországét, ottan a személyes-kereseti adó 8,300.000, Magyarországban pedig 9,000.000 forintot tesz. Ehhez járul még azon fontos körülmény, a mit kétségbevonni nem lehet, hogy a mostani adók- nincsenek kellő arányban az ország vidékei közt fölosztva. Ha már most ezen adók megszavaztatnak: ezek a tőke megtámadását vonják maguk után, a mi az ország jövőjét csaknem kétségbeejtővé teszi. Mindezen okoknál fogva, s tekintettel arra, hogy ez csak egy előzetes lépés azon. talán már a jövő évben bekövetkező nagyobb mérvű adóemelésnek: én részemről e törvényjavaslatok elfogadásához nem járulhatok f mert félek, hogy általuk a várt eredmény nem fog eléretni. Most két éve, hogy egy csekélyebb mérvű, talán 2 — 3 millió frtra rugó adóemelést szavaztunk meg, a mi azzal volt indokolva, hogy az állam hitelét emelnünk, pénzügyi helyzetünkön pedig javitanunk kell. Hogy mily kevéssé javítottuk pézügyi helyzetünket, azt hiszem , bizonyítani nem szükséges: ha tekintetbe veszszük, hogy minő súlyos föltételek alatt lehetett a fölvett kölcsönt megkötni. Én tehát a jelenlegi tervezett adóktól sem várok eredményt már azért sem: mert már ez évi budgetben 72 millió mint | egyenes adóból várandó bevételtől van fölvéve. Ebben bennfoglaltatik a rendesen folyó adókon kivül 400.000-nyi tétel az adóhátralékokból, a mely, csak mellékesen érintve, szerintem, nem is igen tartozik a rendes bevételek közé; de ezen 72 millió jóval túlhaladjon azon összeget, melyet a kormány addig 1867. óta képes volt valóban behajtani. Ha már most adóemelés megtörténik: ez által az illető költségvetési tétel 72 millióról körülbelől 78 millióra emeltetnék. Én részemről nem hiszem, hogy ennek valóságos eredménye legyen, tudniillik, hogy a kormány ezen évben képes legyen 78 milliót behajtani : miután a megelőző években a legkedvezőbb eredmény tudtommal az volt, hogy 63 millió lett behajtva. Mindezen okoknál fogva én ezen javasolt adófölemelésben csak a tőke megtámadását látván, s az általuk várt eredménynek csak igen káros következményeket tulajdonítván : ezen javasolt adófölemelésekhez részemről nem járulok: A most szőnyegen lévő törvényjavaslatra nézve szabad legyen csak annyit említenem, hogy itt is a szállítás nagyobb megadóztatása mellett nagyon félek attól, hogy ez által úgyis csekély forgalmunk még inkább csökkenni, s az által az államkincstár által fizetendő kamat-biztosítási összeg . szükségképen emelkedni fog. Ezen oknál fogva ezen törvényjavaslatot el nem fogadom. Paczolay János: Tisztelt ház! Ezen adótörvény]'avaslat is azok sorába tartozik, melyeknek elfogadásához való hozzájárulásomat, a volt pénzügyministér ur nyilatkozata szerint egész cynismussal megtagadtam. Hogy tehát ezen megtagadás igazolására alkalmam nyíljék: bátor leszek csak néhány szóval indokolásomat előadni. Minden adónál, csekély fölfogásom szerint, kettőre kell különös tekintettel lenni; az első tekintet tudniillik az, hogy az minnél könynyebb, és kevesebb költséggel beszedhető legyen. Kérdést nem szenved, hogy e kellékkel a szőnyegen lévő adónem igenis bír. A második kellék minden adónál az, hogy az adó az ország polgárai mindegyikét egyformán sújtsa, és igazságosan terhelje egyiket ugy, mint a másikat. Ezen kellékkel már ezen