Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-355

355. or§2ágo§ ülés ápril 1. 18TD. 365 Elnök: En bátor vagyok ahhoz, a mit a belügyminister urnák mondani méltóztatott : még hozzátenni, hogy szombaton a kérvények is mindenesetre tárgyalaudók, s azonkívül figyelmébe kell hoznom a tisztelt háznak, hogy öt bizottságba tagok választandók. Ezen választások már a húsvéti szünet előtt voltak a napirendre kitűzve; de akkor a szőnyegen lévő tárgyak halmaza miatt elhalasztattak. Talán ezeket is szombatra lehetne kitűzni, s akkor minden valószínűség szerint hétfőre marad a fontosabb törvényjavaslatok tárgyalása. (Helyeslés.) E szerint a tisztelt ház megnyugvásával kimondhatom: (Haüjzél) hogy a pénzügyminister inaltál beadott előterjesztés a vajda-hunyadi vár helyreállítására fölvett összegen fölül még szükséges költségek iránt kinyomatván és szétosztatván, a pénzügyi bizottságnak adatik ki véleményadás végett. Azon törvényjavaslat, melyet a pénzügyminister ur benyújtott a fogyasztási adókról szóló törvényes határozatokban, a uj méter-mérték és sulyrendszer folytán szükséges módosítások tárgyában, ki fog nyomatni és a tisztelt ház tagjai közt kiosztatni, és előzetes tárgyalás végett az adóügyi bízottságnak fog kiadatni. A bor- és husfogyasztási adóról szóló előterjesztése a pénzügyministernek hasonlóképen ki fog nyomatni, szét fog osztatni, és az adóügyi bizottságnak tárgyalás végett kiadatni. A mikor bevégződik a mai napirendre kitűzött törvényjavaslatnak tárgyalása, mely a tanítók nyugdíjazásáról szól, a következő törvényjayaslatok fognak nyomban tárgyalás alá vétetni, (Halljuk !) jelesül: először a külföldi dohányért fizetendő engedély-illeték megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat ; másodszor a fémjelzési törvény és szabályok módosítása tárgyában beadott törvényjavaslat; harmadszor a budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabna-esarnokok választott-bíróságai előtt előforduló iratoktól és ezen bíróságok ítéleteitől járó bélyeg-illetékekre vonatkozó törvényjavaslat; negyedszer az 1874. évi XIV. törvényczikk alapján fölvett állam-kölesönről szóló törvényjavaslat. Szombaton mindenesetre a kérvények fognak tárgyaltatni, és azon öt bizottságra, nézve, melyekbe uj tagok választandók, a választás ekkor fog megejtetni. (Helyeslés.) Bátor leszek a tisztelt ház tagjainak emlékezetébe hozni azon bizottságokat, melyekbe a választások ejtendők még. Ezek a kővetkezők: (Halljukl) a bánya-ügyi bizottságba két tag, a pénzügyi bizottságba egy tag, a vasut-ügyi bizottságba egy tag, az állam és egyház közti viszonyok szabályozása végett kiküldött bizottságba egy tag, és a tanügyi bizottságba egy tag választandó. Az általain előbb fölsorolt törvényjvasktok tárgyalása után a következő sorrendben fognak az adóügyi törvényjavaslatok tárgyaltatni: először törvényjavaslat a vasúti és gőzhajózási szállítás használatának megadóztatásáról ; másodszor törvényjavaslat a bélyeg-illetékekről és dijakról; harmadszor törvényjavaslat a ház-adóról szóló 1868. évi XX11, törvényczikk hatályának meghosszabbításáról és némely rendeleteinek módosításáról; negyedszer a vadászatnak és a vadászatra használt fegyvereknek megadóztatásáról ; ötödször a cselédtartásért, a tekeasztalokért, a játékhelyiségekért, a kocsi- és lótartásért fizetendő adókról; hatodszor a tőke-, kamat- és járadékadóról; hetedszer a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról; nyolczadszor a bor- és husfogyasztási adóról; kilenczedszer a bánya-adóról; tizedszer a kereseti adóról szóló törvényjavaslatok. (Helyeslés.) Ezek szerint a napirend meg lévén határozva, következik már most a mai ülés napirendjére kitűzött tárgy, jelesül: a „népiskolai nyilvános tanintézetek s kisdedóvó-intézetek tanítóinak s nevelőinek nyugdíjazásáról s azok özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról" szóló törvényjavaslat, és az e tárgyban beadott különvélemény. Az átalános vitatkozást ezennel megnyitom. A szólás joga első sorban a bizottsági előadót, másodsorban a különvélemény előadóját illeti. Molnár Aladár előadó: Tisztelt ház! (Halljukl Halljukl) Azon javaslat, melyet, mint a közoktatásügyi bizottság előadója, bátor vagyok a tisztelt háznak elfogadásra ajánlani: sokkal ismeretesebb a tisztelt ház tagjai előtt, mint sem hogy most a tanácskozás idejét szükséges volna részletesebb és tüzetesebb indokolással igénvbc vennem. (Halljuk l) Méltóztatnak tudni, hogy az 1868: XXXVIII. törvényczikk, mely a népiskolai oktatásról intézkedik, a községi iskolák tanítói fizetését is csak annyiban szabályozta, hogy a fizetés minimumát meghatározta; de sem a felekezeti nyilvános iskolák tanítóinak fizetése iránt nem intézkedik, sem pedig, ugy a községi, mint a felekezeti iskolák tanítóinak nyugdíjazásáról, azok özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról nem szól. Igaz, hogy e törvény 145. és 146-ik §§-aiban azt rendeli, hogy a községi iskolai tanítók fizetéséből évenként 2% levonandó, és ezen összegből segélyezendők azután a tanítók, xlz ezen forrásból származó jövedelem azonban sokkal elégtelenebb, mint sem hogy belőle csak némileg is a szükségnek megfelelő segélyt lehetne adni, és még hozzá annyival kellemetlenebb, mivel a tanítónak saját adójából adatik némi alamizsna; de még ezen igen csekély mérvű gondoskodás is kizárólag csak községi iskolák tanítóira vonatkozik; holott a nyilvános tan-