Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-350

348 350. országos ülés ináre2iu§ 20. 1S7S. ben lesznek esedékesek; miután akkor ezen hitel 1875-re elenyésznék: kénytelen volnék a házhoz póthitel megadásáért folyamodni. Ezt törvény által kellene tennem, azért sokkal egyszerűbbnek tartom, — miután a végeredményen nem változtat, — kérni a tisztelt házat, hogy ezen tavaly megszavazott, de ki nem adott 90.000 forintot az aradi hid építésére a jelen költségvetésbe fölvenni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök s E szerint a tisztelt ház a 21.667 frtot elfogadja, s azonfölül az aradi hidra a tavalyi költségvetésben megszavazott, de ki nem adott 90.000 frtot újból megszavazza. Huszár Imre jegyző (olvassa:) Hetedik czim. Beruházásokra és egyéb rendkívüli kiadásokra az államerdőknél 250.774 frt. 8. czim. A bányászat rendkívüli kiadásai 112.000 frt. 9. czim. Helyszíni szemlék, közvetlen intézkedések, fontosabb egyezkedések és javítási tervek előkészítése végett két ministeri biztosnak átalány és útiköltség; továbbá 10. czim. Az államjavak eladásának, vagy az azok alapján létesítendő nagyobbszerü hitelművelet előmunkálatainak, továbbá a bányák és bányaművek szakértő általi megvizsgálásának és megbecsültetésének költségeire a két czim alatt együtt 20.000 frt. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk l) Elfogadtatott. Engedje meg a tisztelt ház, hogy a tárgyalást félbeszakítsam és fölolvassam a vallás- és közoktatási ministerium költségvetésének tárgyalásáról fölvett jegyzőkönyvnek azon pontját, mely a nyugdijakra vonatkozik. Ez igy szól: „Egyúttal a pénzügyi bizottság véleménye, illetőleg Somssich Pál kiegészítő indítványa folytán határozatilag fölszóllittatik a kormány, hogy az állainépitkezésekre vonatkozó oly szabályokat hozzon javaslatba, melyeknek korlátai közt a tényleges építkezési hiányok a helybenhagyott költségvetésnek előirányzatát — rendes viszonyok közt legalább — túl ne haladhassák." E szerint talán nem forog fön annak szüksége, hogy ugyanebben a tárgyban uj határozatot hozzunk. (Helyeslés.) Huszár Imre jegyző (olvassa:) 11. czim. A vajda-hunyadi vár helyreállítására 30.000 forint. Széll Kálmán pénzügyminister: Tisztelt ház! Azon kellemetlen helyzetben vagyok, hogy ezen positiot illetőleg egy előterjesztést kell tennem. Ezt kötelességemnek tartom azért, mert oly utófájdalmával és bajaival találkozunk a vajdahunyadi vár helyreállítására nézve tett intézkedéseknek, a melyeket az által, hogy ha elfogadjuk : még nem fogunk orvosolni. A tényállásnak kellő fülvílágositása fogja csak a tisztelt házat tájékozni s bölcs határozatánál vezérelni. Azon intézkedések, melyek tétettek ezen téren, nem szenved kérdést: alaposság tekintetében igen sok kívánni valót hagynak maguk utáu; értem azokat, a melyek a vajda-hunyadi vár helyreállítása iránti munkálatok czéljából annak idejében először vétettek föl a költségvetésbe, és a melyek 1868-, 1869- és 1870-ben történtek, ugy, hogy a ház akkor minden tájékozás nélkül kezdette meg azon összegeknek megszavazását, a melyek csak részletfizetéseit képezték azon nagyobb mérvű tervekre szükséges költségeknek, a melyekre nézve belátván a tisztelt ház, hogy a jelen pénzügyi helyzetben nem folytathatók, azokat szűkebb körre rendelte szoríttatni. A kezdet azonban oly tágas alapokon történt és a szűkebb körre való szorítás oly nagy nehézségekkel járt, hogy az előttem volt pénzügyminister urak részéről a legjobb akarat mellett sem voltak teljesíthetők, mint az illető költségvetés tárgyalásának alkalmával, például 1874-ben Kerkapoly péiizügyminister ur által a háznak be is jelentetett. A dolog állása a következő: a vajda-hunyadi várnak restauratioja elhatároztatván, — a mi műtörténelmi és közművelődési tekintetekből mindenesetre igen szép és fontos lépés: —- megszavaztatott évenkint egy bizonyos összeg, a nélkül, hogy előre meghatároztatott volna azon keret, a melyben ezen költségnek mozogni kell. Ez a hiba, ez a baj. Megszavaztatott 1868—1870-ig 225.000 frt. Ezen összeg el is költetett, és ha az akkori költségvetéssel szemben a munkálatok oly terjedelemben folytattattak volna, a minőben megkezdettek: 1,700.000 írtra lett volna szükség. Ezt belátván a törvényhozás, kijelentette: hogy az 1873-ik évi költségvetésbe csak oly összeget akar fölvenni, a mely elégséges arra, hogy az addig helyreállított részek befejeztessenek, az épületrészek megóvássának, és hogy a helyreállításnak folytatása jobb időkre halasztaudó. így állt a kérdés 1873-ban, s midőn 225.000 írt be volt építve, fölhivatott a pénzügymiuister, hogy terjeszszen elő részletesebb költségvetést a helyreállítási munkálatok folytatása iránt. Az illető pénzügymiuister meg is tette ezt, a mennyiben 60.000 frtot kért a pénzügyi bizottságtól és a háztól, a mi az 1873-iki költségvetésbe föl is vétetett. Most következett az 1874-iki költségvetés. Akkor az illető orgánumok által történt hiba földerittetett, s a pénzügyi bizottság átlátta, hogy ha a kitűzött czélt el akarja érni a törvényhozás, vagyis, hogy a történt hebyreállítások egészen megóvassanak, — ha nem történt is ujabb helyreállítás, s a a munkálatok nem folytaínak is, az 1873-ban megszavazott 50.000 frton kívül, —" a fölvett 60.000 írtból tudniillik 10.000 frt töröltetett: —