Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-350

350. országos ülés márczius 20. 1875. 337 szerződő felek részéről szokott módon megerősíttetett, ezennel az ország törvényei közé igtattatik. Elnök: E bekezdés ellen nem lévén észrevétel, elfogadtatik. Simonyi Lajos földmives-, iparés kereskedelmi minister: Tisztelt ház! E tekintetben bátor vagyok módosítást beadni, miután tévedésből áll itt e kifejezés „forditás* ; pedig igy kellene hangzania: .magyar szöveg." Huszár Imre jegyző (olvassa a Simonyi Lajos báró által beadott módosítást:) „Ezen szó „szöveg" után következő zárjel közt lévő szó: „fordítás" helyett teendő: .magyar szöveg. * Máday Sándor előadó: A központi bizottságnak ninc? észrevétele. Elnök: E szó „fordítás" helyett jön tehát ,magyar szöveg'* Beőthy Algernon jegyző (olvassa az I. czikket.) Elnök : Ha nincs észrevétel, az I. czikk elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a II. csikket.) Elnök : Ha nincs észrevétel, a II. czikk elfogadtatik. Beőthy Algcrnon jegyző (olvassa a III. czikket.) Huszár Imre: Tisztelt ház! Én azt hiszem, hogy az ezen czikkben előforduló értelem zavaró és nyelvtanilag határozottan helytelen kifejezés .pénz tört részei", mely a franczia „fractions" szó szerinti fordítása, helyesebben ezzel cserélendő föl „ törtszámok: mert a pénz megtört részei semmi tekintetben nem helyes. Kérem e két szó helyett azt tenni, hogy , törtszámok." Máday Sándor előadó: A bizottság részéről nincs észrevételem. Elnök: A központi bizottság részéről előadó ur is hozzájárulván ezen módosításhoz, a III. czikk 5. bekezdésének utolsó sorában ezen szavak helyett: „pénz tört részei" „tört számai fog tétetni. (Helyeslés.) A ház a III. czikket ezen módosítása elfogadta. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a IV. czikket.) Elnök : Észrevétel nem lévén, a IV. czikk elfogadtatott. (Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa az V. czikket.) Elnök: Észrevétel nem lévén, az V, czikk elfogadtatott. (Helyeslés.) Beőthy Algernon. jegyző (olvassa a TI czikket.) Elnök : Észrevétel nem lévén, a VI. czikk elfogadtatott. (Helyeslés.) KÉBV, H, NAPfcÓ. 18r* XV. KÖTET, Beőthy Algernon jegyző (olvass a VII. czikket.) Balogh János: Tisztelt ház! Az imént fölolvasott szakasz második bekezdésének negyedik sorában e szó alkalmazása ellen, hogy az „igazgatása", az a kifogásom van, hogy ez itt s egyátalában igen sok helyen a törvényjavaslatban meg nem állhat; meg nem állhat pedig azért, mert nem mondom, hogy nincsen jól fordítva francziából, megfelel a franczia „administration" kifejezésnek; de nem felel meg a magyar értelmezésnek, azon fogalomnak, melyet mi azzal kifejezni akarunk. Jelesen, szerintem, tisztelt ház! az „igazgatás

a már magában cselekvést tartalmaz, ezen szövegezés szerint azonban a cselekvésnek még mindenütt cselekvés tulajdoníttatik; a mi pedig, szerintem, magyarul jól nem lehet. Annálfogva bátor volnék azon módosítást indítványozni, s a tisztelt ház figyelmébe ajánlani, hogy a törvény szövegében mindenütt, a hol e szó „igazgatás* fordul elő, helyébe „hatóság* tétessék. A hatóságnak igenis lehet cselekvést tulajdonítani; de az igazgatásnak, mint cselekvésnek, ilyet nem lehet. „Igazgatóság* is jobb volna, de az „igazgatóság* kifejezés ellen azon más tekintetből lehetne kifogást tenni, minthogy van aligazgatóság, főigazgatóság; a hatóság ellenben oly átalános kifejezés, mely mindenütt használható. Azért ezen módosítást volnék bátor indítványozni: A 7-ik czikk második bekezdése 4-ik sorába „igazgatása" helyett tétessék „hatósága", a 10-ik czikk 5-ik bekezdés 2-ik sorában, a 6-ik bekezdés 1-ső sorában „postai igazgatás", illetőleg „posta-igazgatásnak* helyett „postahatóság*, illetőleg „postahatóságnak*, továbbá a 7-ik bekezdés 4-ik sorában „postaigazgatás* helyett B

postahatóság", a 9-ik bekezdés 3-ik sorában „postaigazgatás" helyett „postahatóság* stb., szóval mindenütt „postahatóság" és illetőleg „postahatósápnk" lenne teendő. Máday Sándor előadó: Tisztelt ház! Ugyanezen szó, melyre nézve az igen tisztelt képviselő ur fölszólalt és módositást ajánlt a tisztelt háznak: már a központi bizottságban több izben és több oldalról megvitattatott, és végre olyforma megállapodás jött létre, hogy „administration*, vagy illetőleg „administration postaié* helyett, mely a franczia szövegben használtatik, a magyarban igen nehéz más szót, mint az általunk használtat alkalmazni. Fölmerült ott ugyanis mindenekelőtt az „igazgatóság" szó, mely legközelebb áll a franczia szöveghez ; de nem lehetett alkalmazni azért, mert az „administration" szó alatt a postaigazgatóságok összessége, az összes postakezelő közegek értetnek, nem pedig egyes igazgatóságok, melyek ezen összességnek csakis egy részét, alárendelt közegeit képezik : ugyanezen okból a bizottság az igazgatóság szót mellőzte. 43