Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-350
336 350. országos ülés márczíus 20. 1875. Csáky Tivadar gr.: Tisztelt ház! A postaszerződés ellen, mely a ház elé terjesztetett, észrevételein nincs, sőt azt részemről nagy örömmel üdvözlöm, mint e téren uj haladást; ez alkalommal azonban kérést kívántam intézni a tisztelt minister úrhoz, s daczára, hogy jelen nincs, rövid észrevételeimet elmondom, reményivé, hogy azok úgyis tudomására jutnak. Ezen észrevételeim pedig arra vonatkoznak, hogy az ilynemű, a közönségre nézve igen hasznos intézkedések a gyakorlatban, az életben, igen kevés haszonnal járnak, az által, hogy a közönség azokról kellőleg informálva nincs. Már jelenleg a postakezelés körül több javítás történt ahhoz képest, a mint az előtt volt; de a publicum ezeket vajmi keveset ismeri, s nem csak a publicum, hanem a postahivatalnokok is körülbelől ezen helyzetben vannak. Ha valaki külföldre akár levelet, vagy bármily nemű küldemén3't szándékozik föladni: meggyőződhetik arról, hogyha az ott működő postahivatalnokok közül kettő háromhoz fordul is, mindegyik máskép szabja meg a tarifát, és végre, ha az igazgatósághoz megy, kisül, hogy mind a három hivatalnok tarifa kiszabása helytelen. Még nagyobb észrevételem van azon levelek és küldeményekre nézve, melyek a külföldről érkeznek ide. Tudok oly esetet, hogy egyszer egy Brasiliából, még pedig postabélyeggel ellátott levélért, — meg lehet, hogy nem volt rajta elegendő bélyeg — három forint postabér fizettetett. Arra, hogy ezen postabér mily szabályok alapján vettetik ki, a postahivatalnokoknál senki fölvilágosítást nem nyerhet: mert többnyire azt megadni nem is képesek, és igy ezek az egyes hivatalnokok által úgyszólván önkényesen szabatnak meg. Igen természetes, hogy az, a ki levelet kap: azt nem akarja ott hagyni, hanem kifizeti a büntetésül rászabott összeget, és restelli azon néhány krajczárért a reclamationális eljárást meginditani. Nekem tehát azon alázatos kérésem volna a tisztelt minister úrhoz, hogy miután a szerződés beterjesztése alkalmával tett nyilatkozatából tudjuk, hogy csakis a magyar országgyűlés hozzájárulása hiányzik ezen szerződéshez, s hogy az ápril 1-én kicseréltetvén az aláírások, május 1-en lép életbe : szíveskedjék az erre vonatkozó szabványokat ugy a lapok utján a közönségnek tudomására juttatni, s arról gondoskodni, hogy legalább a postahivatalokban azok a külföldre küldendő levélért és szállitmányokért fizetendő dijakra vonatkozó árszabályok a közönség tájékozására ki legyenek téve, s hogy ily módon mindenki ellenőrizhesse azt, hogy a tőle követelt túlfizetések igazolva vannak-e a szabályok által, vagy nem. Annál inkább szükséges ez: mivel a szerződés szerint egyenlő tarifák állapittatnak meg; az egyes országoknak azonban bizonyos latitude engedtetik, arra vonatkozólag, hogy azokat némileg módosíthassák, ugy a fönálló pénzérték, mint az egyes országokban lévő külön szabályokhoz képest. így tehát ezen szerződés fölolvasása után sem tudhatjuk, hogy az egyes országokban megállapított 25 centimé azaz 10 krajczáros tarifán belől nem lesz-e bizonyos pótlék fizetendő, és ezért szükséges, hogy ez iránt kellőleg tájékozva legyünk. Ez azon kérésem, a melyet előterjeszteni kötelességemnek tartottam. Wenckheim Béla báró ministerelnök: A tisztelt képviselő urnák ebbeli óhaja mindenesetre méltányos és kijelentem a kormány nevében, hogy a kül- és belföldi levelekre és szállitmányokra vonatkozó tarifáknak közzétételéről mindenesetre gondoskodni fogunk. (Helyeslés.) Máday Sándor előadó : Tisztelt ház! A fölszólaló tisztelt képviselő urnák megnyugtatására mondhatom, hogy a központi bizottság kebelében ezen eszme megpendittetett és a kereskedelmi minister ur részéről azon biztosítást vettük, hogy a szükséges nyilvánosságról, a szerződés határoznianyainak közzétételéről okvetlenül gondoskodva lesz. (Helyeslés.) Elnök: Az átalános vitatkozáshoz senki fölírva nem lévén, azt ezennel befejezettnek jelentem ki. Következik a törvényjavaslatok részletes tárgyalása. Beőthy Algernon jegyző (olvassa:) Törvényjavaslat az 1874-ik évi október 9-én kötött „átalános posta-egyleti szerződésről.' Máday Sándor előadó : Tisztelt ház! A törvényjavaslat cziméból a „beczikkelyezés" szó kimaradt, és ezért kérem a czimet következőképen elfogadni: ,Törvényjavaslat az 1874-ik évi október 9-én kötött „átalános postaegyleti szerződésnek becikkelyezéséről.' Elnök: Ezen sajtóhiba tehát ki fog igazíttatni s a törvényjavaslat czime igy fog szólani: „Törvényjavaslat az 1874. évi október 9-én kötött „átalános posta-egyleti szerződés' beczikkelyezéséről. * Beőthy Algernon jegyző (olvassa az első bekezdést:) Az osztrák-magyar monarchia és Németország Belgium, Dánia, Egyptom, Spanyolország, Amerika egyesült államai, Nagybritánnia, Görögország, Olaszország, Luxenburg, Norvégia, Németalföld, Portugálba, Románia, Oroszoroszág, Szerbia, Svédország, Svájcz, és Töiökország között az 1867. évi XVI. törvényczikk III. czikke értelmében kötött és Bernben 1874. évi október 9-én aláirt postaszerződés, miután az országgyűlés által elfogadtatott s utóbb a
