Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-350

350. országos ülés márczius 20. 1875. 329 Azt tartván, hogy a tisztelt kormány ezen borzasztó hirt nem ignorálhatja, kérdem egyenesen az igen tisztelt jgazságügyminister urat, kinek tör­vénytiszteletében és őszinte hazafiságában bizom: Hazánk jó hírnevének érdekében nem lenne-e szíves ezen hajmeresztő törvénytelenségi hirről tu­domást venni, s azonnal elrendelendő szigorú vizs­lat által az igazat kideríteni, a netáni bűnösök megfenyitéséről intézkedni, és az eredményt maga idejében kellő utón köztudomásra hozatni? Elnök: Ezen interpellatiokra adandó válasz szorgalmazásáról az illető minister ur jegyzőkönyvi­leg fog értesitetni. Áttérünk a napirend első tárgyára, jelesen a központi bizottság jelentésének tárgyalására az or­szággyűlési képviselők választásáról szóló 1874 : XXXÍII, t. ez. 12. és 108. §§-nak pótlása iránt benyújtott törvényjavaslatról. Méltóztassanak a je­lentést meghallgatni. Beőthy Algcrnon jegyző (olvassa a jelentést.) Elnök: A házszabályok szerint mindenek­előtt az átalános vitatkozás lévén megkezdendő, azt ezennel megnyitom. Helfy Ignácz : Tisztelt ház! (Halljuk!) Méltóztatnak emlékezni, hogy midőn a tisztelt bel­ügj^minister ur folyó hó 8-án hozzá intézett inter­pellatiomra a jelenleg szőnyegen lévő választási no­vellának beterjesztésével válaszolt: én kijelentettem, hogy ebbeli észrevételeimet föntartom akkorra, mi­kor alkalmam lesz a törvényjavaslat tartalmával megismerkednem. Ez megtörténvén, én egész kész­séggel kijelentem, hogy a válaszszal, a mennyire interpellatiomra vonatkozik: meg vagyok elégedve; sőt a mennyiben ezen kis javítás által is (Haíl­juh\) — kétséget nem szenved — hogy számos polgárok újból fogják gyakorolni veszélyeztetett vá­lasztási jogukat: én szíves örömest köszönetet sza­vazok az igen tisztelt belügyminister urnák ezen polgárok nevében. Legyen szabad azonban egyúttal kijelentenem azt is, hogy kissé sokat kaptam a jóból. Midőn interpellatiomat indokoltam, hivatkozva azon pusz­tításokra, melyeket az uj választási törvény a pol­gárok jogain véghez visz, világosan jeleztem : misze­rint ennek oka az uj törvény átalános intézkedései­ben rejlik, és kifejezést adtam azon reményemnek, miszerint a jövő országgyűlés sietni fog ezen sérel­meket gyökeresen orvosolni; de másrészről beláttam azt is, hogy e perezben ezen ülésszak alatt, midőn a választások már úgyszólván küszöbön állanak, ezen orvoslást gyökeresen kivánni nem lehet, és világosan jeleztem azon reményemet, hogy e törvény csak ideiglenes, mely jövőre mindenesetre meg fog változtatni. A tisztelt minister ur tulment e határon és benyújtotta e törvényjavaslatot, melynek 1-ső §-a egy ujabb sanctioja az előbb megállapított törvény­nek: a nélkül, hogy erre e perezben bármi szükség is lett volna. Itt arról volt szó, hogy a töivény első alkal­mazásánál orvosoljuk azon világos igazságtalansá­gokat, melyek különösen a 12. §. ötödik pontjából származnak. Ez volt a föladat. E föladaton a tisztelt minister ur, ha nem is oly mérvben, mint én óhajtottam volna, segített. Csakhogy az általa benyújtott törvényjavaslat első szakasza sanctionálja már a megállapított törvényt s rá nyomja arra a maradandóság bélyegét; de sőt bizonyos tekintetben súlyosbítja az ottani intézke­dést; mert kétséget nem szenved, hogy a megálla­pított választási törvény szerint, ha nem forgott volna fön az a körülmény, hogy most idő előtt kellett azt végrehajtani: senki sem kétkedett, nem kételkedhetett volna abban, hogy melyik az adó­hátralék lefizetésére megállapított határnap, mert az világosan kiderül a törvény szövegéből. A 12. §. 5. pontja ugyanis igy szól: „Nem gyakorolhatják jogukat azok, kik az összeírást, illetőleg a kiigazí­tást megelőző évre adójukat le nem fizették." A 4. §. pedig igen világosan azt mondja, hogy e ki­igazítási idő május hó első napjára esik. Ebből tehát igen világos, hogy a fizethetési jog legalább is május l-ig megmarad s igy erre külön törvény nem kell. Én, mondom, reméirylem, hogy a jövő ország­gyűlésen a többség, mely már most ez országgyű­lésen is a szabadelvüség zászlaját tűzte ki : nem fogja föntartani óhajtani azon választási törvényt, melynek világos czélja és eredménye volt a válasz­tási jog megszorítása. De bármikép alakuljon a jövő: arról bizonyos vagyok, hogy a párt, melyhez tartozni szerenesés vagyok, nem fogja elmulasztani az alkalmat jövő­ben, akár nagyobb számban legyen itt képviselve —• mint azt én reményiem, — akár kisebb szám­ban, — mint azt önök előre jövendölik, — köte­lességének fogja tartani, a választói jognak nemcsak meg nem szorítása, hanem kitágítása érdekében a lehetőt elkövetni, hogy czélját elérje. Lehetetlen­ség uraim, hogy egy magát szabadelvűnek nevező ember valaha képes legyen megbarátkozni azon in­tézkedésekkel, melyek a törvényben vannak; de még kevésbé lehetséges, hogy egy csak kissé szabadelvű ember valaha megbarátkozzék az 5-ik ponttal, a melyről most szó van: mert ez óriási igazságtalan­ság, képtelenség s azon kivül erkölcssértő is. Kép­telenség : mert én arra nem tudok példát, hogy egy törvényhozó-testület erkölcsi jogot anyagi köteles­séghez kössön,

Next

/
Thumbnails
Contents