Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-350
350. országos ülés márczius 20. 1875. 329 Azt tartván, hogy a tisztelt kormány ezen borzasztó hirt nem ignorálhatja, kérdem egyenesen az igen tisztelt jgazságügyminister urat, kinek törvénytiszteletében és őszinte hazafiságában bizom: Hazánk jó hírnevének érdekében nem lenne-e szíves ezen hajmeresztő törvénytelenségi hirről tudomást venni, s azonnal elrendelendő szigorú vizslat által az igazat kideríteni, a netáni bűnösök megfenyitéséről intézkedni, és az eredményt maga idejében kellő utón köztudomásra hozatni? Elnök: Ezen interpellatiokra adandó válasz szorgalmazásáról az illető minister ur jegyzőkönyvileg fog értesitetni. Áttérünk a napirend első tárgyára, jelesen a központi bizottság jelentésének tárgyalására az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1874 : XXXÍII, t. ez. 12. és 108. §§-nak pótlása iránt benyújtott törvényjavaslatról. Méltóztassanak a jelentést meghallgatni. Beőthy Algcrnon jegyző (olvassa a jelentést.) Elnök: A házszabályok szerint mindenekelőtt az átalános vitatkozás lévén megkezdendő, azt ezennel megnyitom. Helfy Ignácz : Tisztelt ház! (Halljuk!) Méltóztatnak emlékezni, hogy midőn a tisztelt belügj^minister ur folyó hó 8-án hozzá intézett interpellatiomra a jelenleg szőnyegen lévő választási novellának beterjesztésével válaszolt: én kijelentettem, hogy ebbeli észrevételeimet föntartom akkorra, mikor alkalmam lesz a törvényjavaslat tartalmával megismerkednem. Ez megtörténvén, én egész készséggel kijelentem, hogy a válaszszal, a mennyire interpellatiomra vonatkozik: meg vagyok elégedve; sőt a mennyiben ezen kis javítás által is (Haíljuh\) — kétséget nem szenved — hogy számos polgárok újból fogják gyakorolni veszélyeztetett választási jogukat: én szíves örömest köszönetet szavazok az igen tisztelt belügyminister urnák ezen polgárok nevében. Legyen szabad azonban egyúttal kijelentenem azt is, hogy kissé sokat kaptam a jóból. Midőn interpellatiomat indokoltam, hivatkozva azon pusztításokra, melyeket az uj választási törvény a polgárok jogain véghez visz, világosan jeleztem : miszerint ennek oka az uj törvény átalános intézkedéseiben rejlik, és kifejezést adtam azon reményemnek, miszerint a jövő országgyűlés sietni fog ezen sérelmeket gyökeresen orvosolni; de másrészről beláttam azt is, hogy e perezben ezen ülésszak alatt, midőn a választások már úgyszólván küszöbön állanak, ezen orvoslást gyökeresen kivánni nem lehet, és világosan jeleztem azon reményemet, hogy e törvény csak ideiglenes, mely jövőre mindenesetre meg fog változtatni. A tisztelt minister ur tulment e határon és benyújtotta e törvényjavaslatot, melynek 1-ső §-a egy ujabb sanctioja az előbb megállapított törvénynek: a nélkül, hogy erre e perezben bármi szükség is lett volna. Itt arról volt szó, hogy a töivény első alkalmazásánál orvosoljuk azon világos igazságtalanságokat, melyek különösen a 12. §. ötödik pontjából származnak. Ez volt a föladat. E föladaton a tisztelt minister ur, ha nem is oly mérvben, mint én óhajtottam volna, segített. Csakhogy az általa benyújtott törvényjavaslat első szakasza sanctionálja már a megállapított törvényt s rá nyomja arra a maradandóság bélyegét; de sőt bizonyos tekintetben súlyosbítja az ottani intézkedést; mert kétséget nem szenved, hogy a megállapított választási törvény szerint, ha nem forgott volna fön az a körülmény, hogy most idő előtt kellett azt végrehajtani: senki sem kétkedett, nem kételkedhetett volna abban, hogy melyik az adóhátralék lefizetésére megállapított határnap, mert az világosan kiderül a törvény szövegéből. A 12. §. 5. pontja ugyanis igy szól: „Nem gyakorolhatják jogukat azok, kik az összeírást, illetőleg a kiigazítást megelőző évre adójukat le nem fizették." A 4. §. pedig igen világosan azt mondja, hogy e kiigazítási idő május hó első napjára esik. Ebből tehát igen világos, hogy a fizethetési jog legalább is május l-ig megmarad s igy erre külön törvény nem kell. Én, mondom, reméirylem, hogy a jövő országgyűlésen a többség, mely már most ez országgyűlésen is a szabadelvüség zászlaját tűzte ki : nem fogja föntartani óhajtani azon választási törvényt, melynek világos czélja és eredménye volt a választási jog megszorítása. De bármikép alakuljon a jövő: arról bizonyos vagyok, hogy a párt, melyhez tartozni szerenesés vagyok, nem fogja elmulasztani az alkalmat jövőben, akár nagyobb számban legyen itt képviselve —• mint azt én reményiem, — akár kisebb számban, — mint azt önök előre jövendölik, — kötelességének fogja tartani, a választói jognak nemcsak meg nem szorítása, hanem kitágítása érdekében a lehetőt elkövetni, hogy czélját elérje. Lehetetlenség uraim, hogy egy magát szabadelvűnek nevező ember valaha képes legyen megbarátkozni azon intézkedésekkel, melyek a törvényben vannak; de még kevésbé lehetséges, hogy egy csak kissé szabadelvű ember valaha megbarátkozzék az 5-ik ponttal, a melyről most szó van: mert ez óriási igazságtalanság, képtelenség s azon kivül erkölcssértő is. Képtelenség : mert én arra nem tudok példát, hogy egy törvényhozó-testület erkölcsi jogot anyagi kötelességhez kössön,
