Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-348
290 348, országos ülés márr/ins IS. 1875. szavazásra ajánlja, a czimet azonban „megyei mű- j utakon előforduló hidak s egyéb műtárgyakra" változtatja: mert a bizottság ezen összeget, csupán csak az utakon létező ludak vagy műtárgyakra véli fölhasználandónak. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva a pénzügyi bizottság javaslata szerint 150.000 forint megszavaztatok. Wächter Frigyes jegyző (olvassa:) Elemi károk helyreállítására 50.000 forint. Elnök : Észrevétel nem tétetvén, elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa:) A varasd-zágráb-károlyvárosi államuton: a Száva folyón a zágrábi Száva hidon fölül, ennek biztosítása czéljából szükséges szabályozási művek helyreálllitására 20.000 frt. Elnök: Elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa:) A Dráva folyón a varasdi Dráva hidon fölül, ezen hid biztosítására szükséges szabályozási művek helyreállítására 15.000 frt. Elnök : Elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa:) Az eszek-vukovári államuton : ezen ut kiépítésének folytatása 80.000 frt. Elnök : Elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa :) Füdözet. Utak és építések járuléka 1.G57 frt. Elnök: Elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa:) Ócska anyag eladásából 3.974 frt. Elnök : Elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (alvássá-.) Fű termés eladásából 573 frt. Elnök: Elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa:) Yiziutak föntartása és építése czime alatt a kezelés szükséglete 30.069 frt. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház ezen összeget ? (Elfogadja],: \) Elfogadtatott. Wächter Frigyes jegyző (olvassa:) Yiziutak föntartására 204.353 frt. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház ez összeget? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott, Wächter Frigyes jegyző -(olvassa:) Uj építkezések 557.432 frt. Elnök: Minthogy többen kivannak szólani az uj építkezések kérdéséhez, némelyek, mint Szederkényi képviselő nr, átalánosságban; mások pedig annak egyes rovataihoz: talán czálszerii volna, ha először azok méltóztatnának szólani, kik átalánosságban kívánnak róla nyilatkozni, s azután fölolvastatván az egyes rovatok, szólnának azok, kiknek az egyes rovatokhoz netalán észrevételük van. (Helyeslés.) Szederkényi Nándor: Tiszteit ház! Jelen voltam a pénzügyi bizottságban, midőn a költségvetés ezen része tárgyaltatott. Megvallom, hogy az ott hallott dolgok azon aggodalmat keltették bennem, hogy a szomorú anyagi viszonyok folytán szükségelt megtakarítás aligha nem az ország különböző részein egyéb károkban fogja magát megbőszülni. Teljesen helyeslem a megtakarítást a költségvetés minden ágában; el is fogadom azt; azonban, midőn a költségvetés tárgyalásának kezdetén, még ezen költségvetésnél is bizonyos megtakarításokat óhajtottam létrehozni azon téren, hol ugy az ország anyagi érdekei, mint egyéb érdekei szempontjából is létrehozhatók volnának: azon indok vezérelt engem, hogy vannak a költségvetésnek egyes pontjai, melyeknél az előirányzott összegeket, tekintettel a viszonyokra, ha lehet, az amott eszközlött megtakarítások következtében annyival a mennyivel, de valamivel minden esetre fölebb emelni lehetne; azonban, minthogy oly megtakarításokat egyik helyen sem lehetett eszközölnünk : én az e czim alatt lévő összeget elfogadom ugyan, de némi megjegyzést óhajtok tenni átalában. Ezen tétel alatt oly kiadás foglaltatik, a mely különösen Magyarország vízi közlekedésére nézve nagyfontosságú. Átalában a közlekedés érdekeit ugy a száraz, mint a vízi közlekedés emelését, azt hiszem, oly országos fontosságúnak ismeri el mindenki, hogy itt a megtakarítást a legnagyobb anyagi kár és a legnagyobb anyagi veszedelem nélkül nem óhajthatja létrehozni; mert ha ezt talán sikerüli volna tennie, e megtakarítás következtében az ország kereskedelmi érdekei százezreket és milliókat fognának ez által veszíteni. így például a Duna folyam mentén fönálló hajózási közlekedés a mai időben oly körülmények közt van, hogy ha azt egy külföldi megtekinti: valóban elszomorkodva tekinthet azon viszonyokra, hogy például a Duna folyam partszakgatásai következtében a kikötők egyik helyről a másikra vitetnek, az egyik községnél meg kell szüntetni, mert a Duna partja a szakadások miatt olyan, hogy ott a kikötő nem maradhat; de vannak községek, hogy csak egyet említsek, ott van a Pest, megyében a solti járásban levő Uszod község, mely egy év óta azt veszi észre, hogy határa nem a Dunán innen, hanem a Dunán tul van. Annyira haladt ott a partszakadás, hogy már most pörök keletkeznek a fölött: vajon a Duna túlsó oldala kié legyen, azé-e, ki a Duna túlsó oldalán lakik, és a kinek oldalához hordta a víz az innenső oldalról elszakadott partot; vagy azé-e, kinek tulajdonából a víz elszakította? De én ezeket most átalában csak röviden érinteni akartam, főbb szempontnak tartom a hajózás érdekeit, melyeket mindenütt meg kell mentenünk; •meg kell mentenünk Magyarország, és különösen a
