Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-335

335. országos ölés február 9. 1875. 19 nem is nélkülözhetjük azokat? Minthogy benne vagyok, még egy kérdést teszek. Kire nehezedik inkább az egyenes és a közvetett adók súlya? Az egyenes adók súlya leginkább a vagyonra, tehát a vagyonosokra : a közvetett adók súlya pedig leginkább a szegényebb osztályokra sulyosodik. Számítsa ki bárki azon ősszegeket, melyeket egy egyszerű napszámos dohányra, sóra, húsra, borra és minthogy nem nélkülözheti, mert hozzászokott, szeszre is adó fejében fizet: és azt hiszem, hogy ezen szásoitásból ki fog tűnni, hogy azon egyszerű napszámos az általa fizetett kereseti adónak legalább hatszorosát fizeti e czim alatt, mig önök e ezim alatt igen keveset fizetnek. (Mozgás.) A szükségparancsolta más országokban is, hogy a közvetett, a fogyasztási adók vétessenek főképen igénybe. Anglia a nagy háborúk idején harmincz egynéhány-féle különböző fogyasztási adót hozott be ; de midőn annyira emelkedtek ezen adók, hogy midőn azokat ismét emelni akarták, már a jövedelmük nem emelkedett .* akkor, és pedig sokkal kisebb pénzügyi calamitás idején, mint nálunk van, behozta az átalános jövedelmi adót. Ezen egyenes adó segélyével azután azon állapotba jutott, hogy megszüntette a közvetett a fogyasztási adóknak legnagyobb részét és az angol népnek jóléte, vagyonosodása ezen közvetett adók megszüntetésétői datálódik leginkább. És nem áll az, a mit Simonyi Ernő képviselő ur mondott, hogy az átalános jövedelmi adó 3°/

0-nál nagyobb nem volt, 10°/

0-kal hozatott be, és ezen magasságban tartatott fön több év alatt, és változott a mindenkori szükséghez képest 4—5 — 6, két és három °/

0 közt, Egy azonban bizonyos, és ebben egyetértek az előttem szólottakkal, s ez az, hogy nagyobb terheket huzamosabb ideig a nemzet az adóképesség emelése nélkül elviselni nem képes. De ki mondja azt, hogy nem akarunk tenni semmit az adóképesség emelésére? Ki mondja azt, hogy nem követendő el minden, a mi e czélra vezet? De meg kell különböztetni két időszakot; az egyik a mostani, a melyben az államnak rögtöni segélyre van szüksége, mely más utón nem állitható elő, mint az állam jövedelmeinek fokozásával, s e rögtöni segély előállítására nézve nem lehet az adóképesség emelésére várakozni: mert az állam addig is föntartandó, mig az adóképességet emelni lehet: (Helyeslés.) a másik időszak az, melyben intézkedéseink már eszközölték az adőképesség emelését, és ebben terheinket könnyebben is fogjuk viselni. Még egy átalános észrevételt vagyok bátor tenni. (Halljuk l) Több igen jeles férfiak ugy beszéltek e házban az adóról mint áldozatról, melyet leteszülik a haza oltárára. Hát az adós, ki hitelezőjének a kamatot és törlesztést fizeti: áldozatot hoz-e hitelezőjének? (Helyeslés jobb felől) Az adó í nem áldozat, nem is jutalom, a pint azt egy kép| viselő ur emiitette; hanem a kötelesség teljesítése; (Helyeslés jobb felől.) nélkülözhetlen eszköze az állami élet föntartásának, mely mindannyiunk existentiájának alapja, (Helyeslés jobb felől) Köteles viszonszolgákt azon oltalomért, melylyel az állami intézményeknek életünk, vagyonunk, családunk, és átalában mindannak biztosításáért és főntartásáért tartozunk, a mi becses előttünk. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ha tekintélyes férfiak az ország szine előtt ugy beszélnek az adóról, mint áldozatról: nem kell-e tévedésbe jönni a közvéleménynek és akkor nem fog-e nem az áldozatkészség, hanem a kötelesség érzete kihalni a nemzetből? (Élénk helyeslés jobb felől. FölkiáHások: Pihenjen!) Elnök : Rövid időre fölfüggesztem az ülést. (Tis percmyi szünet.) Ghyczy Kalmán pénzügyminister: Némely képviselő urak által előadottakra is külön óhajtanék válaszolni. (Halljuk!) Azokra, a miket Móricz tisztelt képviselő ur előterjesztett, megfelelt Széll Kálmán tisztelt barátom, legyen szabad nekem azon válaszra hivatkozni. Péchy Tamás tisztelt barátom igen helyesen monda, hogy a valuta rendezése nem fog oly simán menni, mint Móricz Pál képviselő ur magának képzeli. Nagy summa érczpénz-adósság kölcsönvételét fogja az igényelni: mert az államjegyek államadósság, melyet csak érczpénzzel lehet beváltani; de abban már Péchy Tamás tisztelt barátomnak nincs igazsága, hogy azért, mert a valuta rendezése nehézséggel jár : schwindlisch bankot akar fölállítani, hogy államjegyeket akar kibocsátani Magyarország jótállása mellett. Eltekintve azon nehézségektől, melyekkel ily államjegyek kibocsátása jár: meg fogja nekem engedni tisztelt barátom, hogy az államjegyek kibocsátása az államháztartás megzavarására, nem pedig rendezésére szokott vezetni, (Helyeslés jobb felől.) és schwindlisch bank és államháztartás rendezése egymás mellett nem férnek meg. (Helyeslés jobb felől.) Jogosnak, méltányosnak tartja tisztelt barátom, hogy azon terhet, melyet a vasut-kamatbiztositás évenkint ránk hárít : mi megint hárítsuk által kölcsönök utján utódainkra. Eltekintve attól, hogy ekképen adósságaink összegét és az ezekért járó évi kamatfizetésekkel kiadásainkat folyton növelnők és hogy ez államháztartásunknak nem rendezését, hanem inkább ujabb megterheltetését vonná maga után: én nem tartom sem jogosnak sem n.éltányosnak, hogy e terheket utódainkra hárítsuk át. | Sok száz milliónyi adósságunk van már, melyek | utódainkra mennek át, mert azoknak törlesztése ép