Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-335

20 333. országos ülés február 9. 1875. az ő korukba eső években lesz legnagyobb. De különben is a kamat-garantia: fizetése azon kamatnak és törlesztésnek, mely a vasutakba befektetett tőke után jár. Ezen kamat évenkint fizetendő. Azon évekre eső fizetés, mely a mi korunkra esik, a mi osztályrészünkhöz tartozik. Majd az utókor osztályrészét fogják képezni azok, a melyek az ő korára esnek; lesz nekik elég bőven, a mit fizessenek. Péchy tisztelt képviselő ur számításaimban egy tévedést födözött föl; engedje meg, hogy én az ő tévedését, a mint tartozom vele, e helyen kiigazítsam. (Halljuk!} Ü igy okoskodik: 1874. év deczember végével maradt a pénztárban 12,500.000 forint. Deczemberben előre fizettetett pro januario 9,500.000. Az államkölcsönből január elején megvolt még 32 millió, ez 54 millió forint. A pénzügyi bizottság megállapodásai szerint 25,490.000 forintot tesz az évi deficit; ezt lehnzván az 54 millióból, nem ]4 millió marad, mint a pénzügyminister ur mondta ; hanem marad 28 millió, és ennyi pénzünk lévén: minek akarunk adóemelésről gondoskodni ? Ezen számítását a képviselő ur még egy másik • számítással is igazolni kívánta. Azt mondja : 204 millió forintot tesz, a pénzügyi bizottság számítása szerint, a rendes bevétel. Á rendkívüli öt milliót.' A. hitel- és pénztárműveleti 9,154.000 forintot. Ez tesz összesen 218 milliót. Már most 12,500.000 cassa-remanentia volt az év elején, 9,500.000 előrefizetés, 32 millió készpénz a kölcsönből és igy az összes bevétel 272 millió. A pénzügyi bizottság által megállapított összes kiadás 243 millió, ezt lehnzván a 272 millióból, marad 28,500.000 forint. Ezen tévedése tisztelt barátomnak onnan ered, hogy ő két egészen ellentétes alapon készült számitások factorait vegyíti össze. A pénzügyi bizottság számítása ekként van : mint a tisztelt képviselő ur maga legjobban tudni méltóztatik. Összetétetík egy sommába a pénzügyi bizottság által előirányzott összes bevétel. Azon föltevésből indul ki, hogy ezen bevétel egész összegében be is fog folyni. A bevételből azután levonja a megállapított összes kiadást, és kijő a hiány összege. E bevételek közé a pénzügyi bizottság egyátalában nem számítja a tavalyi cassa-remanentiát; legalább a tisztelt képviselő ur nem fog egy helyet sem mutatni a pénzügyi bizottság költségvetésében, hol a bevételek közt a tavalyi cassa-remanentia is előfordult volna. A számítás, melyet én tettem, más alapon nyugszik. Én nem mertem bizni abban, hogy azon bevételek, melyeket a pénzügyi bizottság előirányzott: mind be fognak folyni, azért a kiadásokat ezen előzetes számításomban a pénzügyi bizottság javaslatai szerint vettem ugyan föl; de a bevételekre zsinórmértékül a tavalyi tényleges eredményt, mely a pénztárba befolyt, számítottam fői. E tényleges eredmény mintegy 14 millióval kisebb. mint azon előirányzat, melyet a bevételekre nézve a pénzügyi bizottság tesz. Ezen számításban én a múlt évi cassa-remanentiát igen helyesen vettem föl; mert én pusztán a pénztári kezelést számítottam föl főkép annak kitudása végett, hogy ha már kijövünk is az év végével: az év folyama alatt a pénztári kezelés nem akad-e fős? Én ekképen a pénztári maradványt helyesen vetettem föl, mit & pénzügyi bizottság nem vett föl és nem is vétethetett föl, mert ezen tavalyi pénztári maradvány az 1874-iki zárszámadásban fog, mint az akkori kiadásoknak ellensúlya, respective a tavalyi hiány némi födözete előfordulni. Ha bejönne mindaz, mi a pénzügyi bizottság költségvetésében bevételül előirányozva van: a tisztelt képviselő urnák igazsága volna. Akkor 14 millióval több jönne be, 14 millió van, lenne 28 millió; de azért nem lehet jótállani, hogy ezen összeg be fog folyni. Mindaz, a mivel több foly be, mint a tavalyi esztendő lefolyása alatt tényleg befolyt: az általam fölállított mérleg javítására fog szolgálni; de addig azon összegeket, a melyekről nem tudjuk, hogy bizonyosan bejönnek-e, én biztosan akarván számítani : számításomba nem vehettem föl, és ezért tanácsosabbnak tartottam a 14 millió mellett megmaradni. Én azt hiszem, hogy ez által a tisztelt képviselő ur számítását annak rendje szerint ki igazítottam. Zsedényi Ede tisztelt képviselő ur (Halljuk!) 4,339.992 forintot akar a költségvetés rendes rovatai közül még törölni, és leginkább az iparvállalatok és iparművek beszüntetése által, valamint azon erdei üzemek beszüntetése által, hol már most is fölösleges készletek vannak. Az igaz, hogy igen kívánatos volna, hogy ezen iparvállalataink ne volnának; de nem létezőkké azokat nem tehetjük, miután léteznek és kárt várhatunk, ha ezen vállalatok egy részét megszüntetjük; kárt várhatunk, ha azokat folytatjuk. Az a kérdés, hogy melyik a nagyobb kár? Én nagyobb kárnak tartanám a,* iparvállalatoknak rögtönös megszüntetését; ; mert ha meg is szüntetjük azokat: a nyugdijakra és végleges ellátásra jogosított személyeket fizetni kell, azon bányáknak, gyáraknak készletei őrzendők és mégis el fognak romlani; miután pedig czélunk, hogy eladjuk azokat: sokkal kevésbé fogjuk elárusíthatni a beszüntetett, romlott vállalatokat, mintha a költségek lehető kímélésével ez ideig még föntartjuk az üzemet. (Helyeslés.) Mi azonban az erdei üzemet illeti, e czimen 1,500.000 forintot akar megtakarítani a tisztelt képviselő ur, azt mondván, hogy fölösleges készletek vannak, tehát