Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-346

346. országos illés korolják, és azért — a nélkül hogy formulázott indítványt tennék — azt kérdem : vajon nem lehetne-e egy olasz coloníát Magyarország déli részében letelepíteni, talán az államjavak oly részében, mely alkalmas a selyemtenyésztésre, és azután lehetne közibük magyar családokat megtelepíteni, kik a selyemtenyésztést tőlük eltanulnák. Fölhívom tehát erre a tisztelt minister ur figyelmét. Végül csak azt a megjegyzést teszem még, hogy sajnálom, hogy a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium előbbi czimét megtartotta; miután reméltem, hogy a volt ministerelnök nyilatkozatai után a többség már egyetértett abban, hogy a közlekedési ministeriuminal fog Összeegyeztetni. Éz ki lett mondva több izben a házban, és több oldalról lett hangozteíva, hogy a két ministerium annyira egymáshoz tartozó, hogy semmi ok arra, miért tartson föl külön dicasterhimot. Nem tudom, minő okok birtáii rá a ministeriumot, hogy ennek megvalósításáról lemondtak ; de szabadjon reményemet kifejezni, hogy e két táreza a jövő budget tárgyaláskor nem fog külön előterjesztetni. {Helyeslés a szélső bal oldalon.) Elnök : Á főrendiház részérői üzenet érkezett. Batthyányi Ferencz gróf, a főrendiház jegyzője: A nagyméltóságú főrendek részéről van szerencsém jelenteni, hogy a nagyméltóságú főrendek a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó képviselőházi módosításokat a maguk részéről is elfogadták. Van szerencsém továbbá jelenteni, hogy a nagyméltóságú főrendek részéről Pallavicini Alfons őrgróf helyébe a függő államadósság ellenőrzésére kiküldött bizottságba gr. Waldstein János lett megválasztva. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a főrendi háznak a földadó-kataszterről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatát.) Elnök : A földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslat e szerint mindkét ház által minden részeiben elfogadtatván, a szokott módon ő császári és királyi Fölsége szentesítése alá fog terjesztetni. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát, gróf Waldstein Jánosnak a függő államadósságok ellenőrzésére kiküldött bizottságba a főrendiház részéről történt megválasztatása tárgyában.) Elnök : A főrendiház ezen üzenete tudomásul vétetik. Kérem Horn Ede képviselő urat, méltóztassék beszédét megkezdeni. Horn Ede : Tisztelt ház! Egész készséggel elismerem a tisztelt előttem szólott által fölhozott ügyeknek, azaz a vámkérdésnek és Magyarországvámpolitikája kérdésének nagy fontosságát; de alig hiszem, hogy a tisztelt háznak szándékában volna máreiius 16. 1875. 245 ezen kérdést most behatóan tárgyalni. Nem is hiszem, hogy ez lehetséges volna. A tisztelt ház már két évvel ezelőtt utasította a kormányt, hogy tanulmányozza a fönálló kereskedelmi szerződés következményeit, és javaslatot terjeszszen a tisztelt ház elé. A kormány, azt gondolom — fölteszem legalább —• ezt megtette, vagy megteszi. Mig ezen jelentés a ház elé nem terjesztetett: e kérdés részletes tárgyalása idő előtti volna. Minthogy előttem szóló előadásába belevonni szíveskedett bizonyos czikkeket és dolgozatokat, melyeket e kérdésben közzétettem: bátor vagyok csak annyit mondani, miszerint én csak a fönálló rendszer káros következményeit constatáltam; fölteszem, a mostani tisztelt kormányról, hogy ezeket ő is ismeri, elismeri s ezeknek orvoslását keresi, De a mi ezen orvoslást illeti, azt gondolom, hozzátehetem, hogy a tisztelt kormány nem fog azon hibába esni, a melybe az előttem szóló tisztelt képviselő ur esett, midőn a kormányt arra szólította föl, hogy elfogulatlanul vizsgálja meg e kérdést, és ő mégis maga részéről már határozottan oda nyilatkozott, hogy a vámszerződés revisioja semmiképen nem lehet elégséges, hogy azt el kell törölni. Én azt gondolom, a tisztelt kormány követni fogja tisztelt képviselőtársam tanácsát s nem példáját, s valóban elfogulatlanul fogja megvizsgálni a nagy horderejű kérdést, és annak eredményét mindenesetre minél előbb a tisztelt ház elé fogja terjeszteni. Elismerem, hogy ez igen fontos kérdés, és egyet értek abban is a tisztelt előttem szólóval, hogy a kereskedelmi minister urnák nem lehet csak az a föladata; megtakarítani 100—200 ezer forintot, hanem azon kell lennie, hogy az ország milliókkal gazdagodjék; reménylem, ez lesz az irányadó eszme a vámpolitika revisiojánál. A mi azon kérdést illeti, hogy a kereskedelmi ministeriumot bele lehetne olvasztani a közlekedési tárczába ; megvallom, én is azok közé tartozom, a kik e házban és e házon kivül megpendítették ez egyesítést; de ha ügyelembe veszsziik azon nagy fontosságú kérdéseket, melyek épen most a kereskedelmi ministeriumtól várják megoldásukat; minők a vámszerződés és a többi külföldi szerződések revisioja, a közvetett adók kérdése, a kereskedelmi törvény beterjesztése és keresztülvitele, inkább azt mondhatnám, ha nem volna Magyarországnak külön kereskedelmi miiüsteriuma, most szükséges volna azt előteremteni. (Helyeslés.) Simonyi Lajos báró kereskedelmi minister: Tisztelt ház! Tá^ol áll tőlem az, hogy azokat, a miket Helfy képviselő ur itt fölhozott, megczáfolni óhajtanám, és pedig azért, mert azon fölhozott állitások egy részét helyeseknek ismerem el.