Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-344

34á. orszásos ülés márezius 18. 1875. 195 hanem maguknak a feleknek is terheltetekével nem fog járni.. Midőn azonban az igazságügyminister ezen intézkedéssel lép a ház elé: kötelességének tartotta azon intézkedésekről is gondoskodni, melyek tekintetbe véve, a kézbesítésekkel_ járó nagyfontosságú követelményeket, ezen functionak minél pontosabb és minél gyorsabb elintézését biztosítsák. Ezek, valamint az előbbeni törvénynek mcgállapitása folytán előállott hiányok pótlása lévén az igazságügyminis terinmnak inteutioi, midőn ezen törvényjavaslatot a tisztelt ház elébe terjeszti, — bátor vagyok a tisztelt házat fölkérni, hogy ezen, a tisztelt ház előterjesztett törvényjavaslatot átaláuosságban a részletes vita alapjául elfogadni méltóztassék. (Elfogad juh l) Elnök : A ház a törvényjavaslatot átaláuosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét:) „Törvényjavaslat a kézbesítőkről." Vidliczkay József: Tisztelt ház ! Én a czimet lábasnak tartom annyiban, hogy igy szól: „Törvényjavaslat a kézbesítőkről." Ha ezen törvényjavaslat értelmében valóságos állami, külön közegek állíttatnának föl: akkor ezen czim helyes volna: ámde ily állandó külön közegek, minők például a bírósági végrehajtók: ezen törvényjavaslat által nem aliittatnak föl. Ha tehát ezen czim ,,kézbesítők"-ről szól, olyasmit nevez meg: a mi valóságban tulajdonképen nincs; mert ezen törvény értelmében már nem lesznek külön kézbesítők, hanem a kézbesítést külön orgánumok fogják a körülményekhez képest teljesíteni. Ezen törvényjavaslat tulaj donképen a kézbesítésnek ki által való teljesítéséről szól, vagyis intézkedik a kézbesítésről magáról. A legeorrectebb kifejezés nézetem szerint az, ha igy szólana a törvényjavaslat czime: „Törvényjavaslat a kézbesítés", ki által való teljesítéséről. {Derültség.) Az ilyen czim nem volna helyes, mert kérdést tenni föl a tűimben, helytelen. Nagyon korán méltóztatott tehát e háznak nemtetszését nyilvánítani, s nem tetszett figyelni, hogy magam sem óhajtom e czimet. Azt mondani, hogy a „kézbesítés teljesítéséről", szintén nincs helyén, mert a kézbesítés már magában aktust, cselekményt fejez ki. Nézetem szerint a czimnek ekként kellene szólni: „A kézbesítésről." Ez a leghelyesebb. Ennélfogva bátor vagyok a következő módosítást beadni a törvényjavaslat czimére vonatkozólag. Módositvány: ,, A kézbesítőkről* helyett tétessék: „A kézbesítésről." Csemeghy Károly : Tisztelt ház! Méltóztassék megtartani a törvényjavaslat czimét: mert a „kézbesítés" szó, a kézbesítés modalitásait jelenti. A törvényjavaslat czime pedig jelzi azon közegeket, melyek jövőre a kézbesítést teljesíteni fogják. (Helyeslés.) Elnök : Mielőtt a kérdést a szavazásra föltenném, föl fog olvastatni a Vidliczkay képviselő ur által beadott módosítás. Beőthy Algernon jegyző {újra fölolvassa a módosítást.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a czimet az igazságügyi bizottság szövegezése szerint? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző {olvassa az l-sö §-t.) Vidliczkay József: Tisztelt ház! .Nekem az 1. §. szövegezése ellen két észrevételem van. Először hibásnak tartom a 7-ik sorban a következő szót „vagy"; mert itt. miután nem disjunetio esete forog fön, „vagy" szó helyett a „valamint" szónak kell állani. A 7-ik és 8-ik sor következőleg szól : „rendezett tanácscsal bíró, vagy törvényhatósági joggal fölruházott és szabad királyi városokban". Tehát ugyanazon egy kategóriába hozatnak a rendezett tanácsú mezővárosok és törvényhatósági joggal fölruházott városok. Itt tehát nem a „vagy"-nak esete forog fön. hanem a „valamint" esete. És az első megjegyzésem. Második megjegyzésem vonatkozik a 8-ik sorra, nevezetesen pedig e három szóra : „és szabad királyi városokban". Méltóztassék a tisztelt háznak renectálni a törvényhatóságról szóló törvényre. Kérdezem ; vajon a szabad királyi városok ama törvény értelmében külön kategória gyanánt állnak-e fön, vagy nem ? {Közbeszólás : Nem!) Én ugy tudom, hogy külön kategóriaként a szabad királyi városok már nem állanak fön. Vannak törvényhatósági joggal fölruházott, rendezett tanácsosai biró városok, nagy és kis községek; {Közbeszólás: És királyi városoki) de ezen elnevezés: „szabad királyi városok" a múltból, a régi feudális múltból ered. Szabadoknak neveztetnek azért, mert nem adóznak a földesúrnak, királyiaknak azért, mert sacrae coronae peculiumot képeztek. Ennek a mai törvény szellemében nincs értelme. Minek használjunk tehát oly kifejezéseket, melyeket a törvény szellemében praecise használni nem lehet? Ennélfogva, minthogy a szabad királyi városok a mai törvény szellemében mint ilyenek külön kategóriaként fön nem állanak: én nem tartom szükségesnek ezen elnevezésnek itteni használatát; mert e kifejezés : „törvényhatósággal fölruházott", már úgyis kifejezi azt. mit a szabad királyi városok czim kifejezni akar. Ennek következtében bátor vagyok a következő módosítást ajánlani : A 8. sorban ezen három szó „és szabad királyi városokban" hagyassék ki. Szakácsy Dániel : Tisztelt ház! Magamévá tévén Vidliczkay képviselő módosítását, bátor vagyok a tisztelt házat egy betűre figyelmez25*