Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-335

.335. orssagos ülés február 9. 1875. 9 .előmozdítottuk : az kérdést mm szenved; mert a hazában annyi iskolát -állítottunk föl, hogy az azokba beállított padok nagyobb része évről-évre üres. (Derültség.) És a tisztelt képviselő urnák lehetett ideje és alkalma erről meggyőződni, mert ugy vagyok értesülve, hogy a Debreczenben fölállított gazdasági főiskolának, mely különösen a földmivelés érdekében, a földinivelést leginkább üző lakosság kebelében létezik: — padjai sem telnek be; és így, ha a művelődés és közszellem néni növekedett azon arányban, melyben kellett volna: ennek oka nem az, hogy a törvényhozás ebbeli kötelességének eleget nem tett: hanem ez inkább annak tulajdonitható, hogy a múlt időkben elkedvetlenített polgárok nem tartották kötelességüknek gyermekeiket iskolába küldeni, neveltetni és ott velük a szellemi erőt akarva, nem akarva megszereztetni. (Nyugtalanság bal felől) Állított föl az ország népnevelő-intézeteket és tanító -képez déket; egy szóval, megtett mindent arra nézve, a mi szükséges volt, liogy a népnevelés és egyátalában a szellemi gyarapodás az országban minél nagyobb mérvben terjedjen; de igen csalódik, a ki azt hiszi, hogy egy nemzetet, mely annyi évig elhanyagoltatott: egyszerre azon állapotba lehessen hozni, hogy mindjárt az értelmi erő növekedésének látszólagos jeleit adja. Tisztelt ház! Miután a tudományt és értelmi erőt máskép, mint hosszas tanulás által megszerezni nem lehet, s miután azt senkinek fejébe tölcsérrel betölteni nem lehet, (Felkiáltások bal felől: Látszik!) mert senki sem bir oly fölösleges szellemi erővel, 'melyet egészen nélkülözhet és másnak átadhat: e részben bocsásson meg a tisztelt képviselő ur, hogy a szellemi erők gyarapodásának nem kellő mérvben! növekedése nem annak tulajdonítható egyedül, hogy az országgyűlés és vele együtt a kormány elmulasztotta volna mindazon intézkedéseket megtenni, melyek szükségeltettek arra, hogy ezen nagy érték az országban minél hamarébb kiterjedjen és hasznos gyümölcsöket teremjen; hanem igenis leginkább tulajdonitható annak, hogy arra, hogy ennek látszólagos jelei legyenek, hosszú működés és szorgalmas munka kívántatik. Hogy mennyire mozdítottuk elő az ország anyagi állapotát. (FölkiáUások bal felől: Arra vessünk fátyoltl) arról tanúságot tesz a költségvetés; (Derültség.) mert a költségvetésben, ha igazak a tételek, 25 millió deficitet találunk. E 25 millióból 6 millió) a mint az előadó ur és pénzügyminister ur kimutatta, ujabb befektetésre lesz fordítandó, e szerint tehát adósságaink kamatai 19 millió 500.000. Ea most megtekintjük, hogy ezen 19 millió 500 ezer forintot mi veszi igénybe: reájövünk, hogy ezt részint a vasúti garantia, részint pedig az állam által épített vasutak veszik igénybe. Hogy ezen nagy beruházások nem eredményezték azt, mit tőlük méltán várni KÉPV. H. NAPLÓ. 18™. XV. KÖTET. lehetett: arról feleljenek azon polgárai e hazának, kiknek kedveért azok létesíttettek, és a kik nem tudták ezen nagy haladást megérteni és fölhasználni. Én, tiszteit ház! sohasem álmodoztam arról, hogy ha mi vasutakat építünk: annak árát meg ne fizessük. Hogy ezt tennünk kell, arra el voltam készülve; de hogy a vasutak a beléjük fektetett pénznek kamatjait sem adják meg: arról feleljenek ismét azok, a kik ezen vasutakat, — a melyek jelenleg nem jövedelmeznek, és a melyek az illetők által tudomány hiánya miatt kellőleg nem kezeltetnek, — kezelik. Ezt én valami nagy íinancziális kalamitásnak nem tekintem, mert ez consequentiája azon cselekedeteinknek, a melyekkel a vasutakat oly könnyen megszavaztuk, és erre mindenki el lehetett készülve. De, tisztelt ház! van egy módja annak, hogy a deficitet elenyésztessük. (Halljaki) Mindenki adja meg annak a beruházásnak az árát és értékét, a melynek hasznát húzza, és akkor jótállok, hogy a deficit elenyészik; de ha mi a vasúti garantiákat, vagy a kölcsönök kamatjait csak a holdvilággal akarjuk megfizettetni, és ha azok, kik azokat élvezik, ahhoz mivel sem járulnak: akkor ezek. méltóztassanak elhinni, mindig fön fognak állani, és akármiféle pénzügyi operatiot viszünk is keresztül: tőlük megszabadulni nem fogunk. így állván a dolog, tisztelt ház! azt hiszem, hogy Tisza Kálmán képviselő ur indokolásának második pontját, mint valótlan és mi irányunkban helytelen vádat tartalmazót, magunktól méltán visszautasíthatjuk. Találhatott volna a tiszteit képviselő ur meghozott áldozatának indokolására más és ennél sokkal fontosabb okot: mert eléggé fölburjánozták hazánkban az aspiratiok, melyeket kiirtani, vagy tovább fejlésében megakadályozni nem tudom: vajon egyesült és közös erővel képesek leszünk-e? így lévén meggyőződve a tisztelt ház azon kérdés felől, hogy azon párt, melynek már 9 év óta szerencsés vagyok tagja lenni, megfelelt-e kötelességének vagy nem; eleget tett-e a haza érdekének vagy nem; és megfeszitette-e erejét e tekintetben vagy nem, én nyílt homlokkal és bátorsággal bevallom és az ország ítéletére bízom: vajon mi nem tettünk-e eleget kötelességünknek? vagy a tisztelt képviselő ur társai, kik 1869-ben, midőn az ország megtagadta tőlük azon engedményt, hogy az 1867: XII. törvényczikk megváltoztatására az initiativát megtehessék, ezen megtagadás után még a második választást is bevárták, és még a második választás után az ország határozott akarata ellenére ugyanazon politikát folytatták. Ily körülmények közt vajon mi tettük-e meg kötelességünket, vagy a tiszteit túloldal: annak megítélését az országra bízom, és legkevésbé sem kételkedem a fölött, hogy az elitélés nem bennünket fog sújtani. 2