Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-342

10° 342. országos ülés márezins 11. 1875. Kérdés a vallás- és közoktatási ministerhez és a pénzügyérhez. Tekintve, hogy hazánk koronás királyai alatt tett alapítványok érvényessége még mindig fönáll; tekintve, hogy a vallási és nevelési czélokra tett alapítványok rendeleti utón az állam pénztárába be nem kebelezhetek; tekintve, hogy a kölcsönvett magán alapítványokat az állam, mint adós, egyoldalulag és öuhatalmilag le nem foglalhatja; tekintve, hogy az állam tulajdonának az állam fölügyelete alá helyezett alapokkal való pénztári összezavarása nem lehet a pénzügyi administratio föladata: kérdem a vallás- és a közoktatás ministerétől és a pénzügyér úrtól: Van-e tudomásuk arról, hogy a gyula-fehérvári római katholikus kanonokok javadalmazása czéljából III. Károly és Mária Terézia királyaink által tett alapítványok és a III. Károly urunk által kölcsönvett 22.000 forint évi kamatai tökeitől együtt rendeltetésüktől elvonatnak ? Van-e tudomásuk arról, hogy a nagy-szebeni Teréz-árva- és lelenczház javára Mária Terézia király- asszonyunk által 1770 — 177(i. tett több rendbeli alapitványainak 22.050 forintot tevő évi járadéka 1873. rendeltetésétől egészen elvonatott? Ha nincs tudomásuk: szándékoznak-e szerezni? Ha van, mivel indokolják ezen eljárásukat és szándékoznak-e ezen alapítványok tőkéit az állam ingó vagyonai tömegétől elválasztani, s ezen alapok kezelésére hivatott autonómiai közegeknek rendelkezése alá bocsátani ? Széll Kálmán pénzügyminister: Tisztelt ház! Azt hiszem, a tisztelt képviselő ur sem fog tőlem e perezben más nyilatkozatot várni, mint azt, hogy igenis kötelességemnek fogom ismerni ministertársammal együtt ezen nagyfontosságú kérdést tanulmányozni. De épen a kérdés nagy horderejénél és bonyolult voltánál fogva szükségesnek tartom azon megjegyzéssel már most e perezben is kisérni a tisztelt képviselő ur fölszólalását, melyet hozzánk intézett, hogy nem tartom lehetségesnek, hogy már a pénzügy ministeri tárcza költségvetésének tárgyalásánál az érintett kérdésről körülményeinek minden oldalról való földerítése mellett tehessek jelentést a tisztelt háznak. A kérdés — ismétlem — oly nagyfontosságú, oly bonyolult és oly sok részletekkel bir, hogy hosszabb időt megkívánó, gondos tanulmányozást igényel. Vele mellesleg foglalkozni, rögtön megoldásra vezetni nem tartanám czélszerünek és igy kénytelen vagyok kijelenteni, hogy nem hiszem, hogy azon helyzetben lehessek, sőt posiíivitással mondhatnám, hogy nem leszek azon helyzetben, hogy már tárczám költségvetése tárgyalása alkalmával tehessek ez irányban jelentést. Teendem azt akkor, midőn ezen kérdés minden részlete iránt tájékozva leszek. (Helyeslés.) Trefort Ágoston közoktatási minister : Tisztelt ház! Minthogy ezen interpellatio nem csak barátomhoz,, a tisztelt pénzügymiuister úrhoz; de hozzám is intéztetett, legyen szabad egy pár szóval reá válaszolnom. A mi az erdélyi katholikus alapokat illeti, jogi természetükről tisztában vagyok magammal; hanem itt pénzügyi kérdésről lévén a szó, két esztendő óta folynak, mint méltóztatik tudni, ez iránt a tárgyalások a közoktatási- és a pénzügyministerium között, és reménylem, hogy mihelyest tisztelt barátomnak a pénzügyminister urnák ideje lesz e kérdéssel tüzetesen foglalkozni, meg is fogjuk oldani. } A képviselő urnák azt méltóztatott mondani hogy három évvel ezelőtt, ha nem csalódom 1872-ben a nagy-szebeni árvaháznak dotatioja a rendes költségvetésből szemfényvesztés végett a rendkivülibe tétetett által. Szemfényvesztésről itt szó sem lehet, mert hisz az áttétel nem a kormány ténye volt; hanem a házban történt indítvány következtében fogattatott el. A képviselő ur rósz intentioból eredetinek mondja, hogy a szóban lévő dotatio később a költségvetésből egészen kimaradt. Pedig ez jó intentioból történt. Nem azért hagytam ki a költségvetésből, mintha kétségbe akartam volna vonni a szóban lévő alap jogi természetét; hanem ki akartam kerülni, hogy évenként odiosus vita folyjon itt a házban ez ügyről, m specie arról: vajon katholikus, vagy másféle természetü-e ezen árvaház. (Tetszés a jobb oldalon.) Ugron Gábor: Megengedi a tisztelt ház, hogy legelőször a tanügyi minister urnák válaszoljak. Én igen köszönöm a fölvilágosítást s sajnálom, hogy tévedtem abban, hogy nem a ministerium, hanem a ház tette a rendkívüli budgetbe a szóban forgó dotatiot. Másrészről nem állhat azon indokolás, hogy a költségvetésből azért vétetett ki, hogy mig annak jogi természete fölött teljes elhatározás nem történt, az odiosus vitákra ad alkalmat; mert a kik ismerik Erdélynek közjogát, jól tudják, hogy a kérdésnek jogi természetére nézve kétség nem létezhetik, mert nálunk a fejedelmek korában a felekezetekre való tekintettel az elválasztás megtörtént, és a protestáns felekezetek, ha nem nagyobb; de akkora dotatioban részesültek, mint a katholikus felekezetek. A pénzügyminister ur nyilatkozata által szintén meg vagyok nyugtatva; csak szerettem volna biztosítást kapni az iránt, hogy minél hamarébb megtörténik ezen kérdés megoldása, a mi az iskolai év előtt volna szükséges, minthogy az árvák fölvétele az iskolai évvel szokott összefüggésben lenni. Azért kérném a pénzügyminister urat, midőn válaszát tu-