Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-342
342. országos ülés niárczius 11. 1875. 129 domásul veszem, méltóztatnék az ügyet az iskolai év előtt legalább egy hónappal elintézni. Elnök: Áz interpellatio ki fog adatni a vallás- és közoktatási és a pénzügyminister uraknak. A pénzügyminister ur kivan szólani. Széll Kálmán pénzügyminister : Tisztelt ház! Azon tárgysorozatban, melyben a múlt ülések egyikén a kormány előterjesztette azon teendőket, melyeknek elintézésére a tisztelt ház közreműködését kikérte, tárczámat illetőleg öt törvényjavaslat fordul elő, melyeknek mennél előbb való elintézése nagyon kívánatos. Azok nem valami principialis fontosságú törvényjavaslatok, s azért nem gondolnám, hogy elintézésük igen hosszú időt venne igénybe. Ezen törvényjavaslatok be vannak terjesztve tisztelt elődöm által s ki is adattak tárgyalás végett a pénzügyi bizottságnak. A pénzügyi bizottság azonban a költségvetés tárgyalásával lévén elfoglalva, azokról még ez ideig a háznak jelentést nem tett. Minthogy a kormány ezen törvényjavaslatokat magáéivá tette, talán formai szempontból nem lenne fölösleges, ha a tisztelt ház ezekre vonatkozólag elhatározni kegyeskednék, hogy a pénzügyi bizottság tárgyalásukra újból utasittatik azon fölhívással, hogy mielőbb tegyen róluk jelentést. (Helyeslés.) Ezen törvényjavaslatok elseje szól az 1874: ! XIV. törvényezikk alapján fölvett államkölcsön be- j czikkelyezéséről. Igen kívánatos az ország hitelének szempontjából is, hogy az ezen kölcsön megkötéséről szóló törvényjavaslat mielőbb törvényerőre | emeltessék és beczikkelyeztessék. Második lenne, a mi budget-positiot képez, a ! külföldi dohányért fizetendő engedély illeték meg- • változtatásáról szóló törvényjavaslat, a harmadik a \ fémjelzési törvények és szabályzat módosításáról szóló törvényjavaslat, a negyedik az elzálogosított gyalui koronái uradalom visszaváltásáról; az ötödik a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságai előtt előforduló iratokért járó bélyegilletékekről ' szólő törvényjavaslat. Ezen öt törvényjavaslatnak a pénzügyi bizot- ; tsághoz való utasítását vagyok bátor kérni a tisztelt ; háztól. (Helyeslés.) Elnök: Ha a tisztelt ház jóváhagyja, hatá- ' rozatilag kimondom, hogy a pénzügyi bizottság uta- | sittatik a pénzügyminister ur által előterjesztett törvényjavaslatok mielőbbi tárgyalására. (Helyeslés.) Következik a napirend folytatása: a vallás- és közoktatási ministerium költségvetésének tárgyalása. A tanintézeteknél hagytak el. i Somssich Pál előadó: Tisztelt ház! A ; magam részéről is nagyon niéltánylom azt, hogy az ; idővel gazdálkodjunk; de mégis lehetetlen itt azon álláspontot nem jeleznem, melyet a pénzügyi bizot- • tság a tanintézetekre vonatkozólag elfoglalt. Nem ! KÉPV, H, JÍAPLÓ, 18 XV. KÖTET. könnyű volt a helyzet szemben egyrészről a népnevelés, közoktatás és az átalános művelődés szükségleteivel, másrészről igen szorult pénzügyi viszonyainkkal. Ezek közt a középutat eltalálni nem volt, könnyű, s azért nem minden tűnődés nélkül állapodott meg a pénzügyi bizottság a következőkben: először föntartani a fönlévő intézeteket az országban, azonban megtakarításokat eszközölni szabadabb átruházási jog engedélyezése által; másodszor fejleszteni az intézeteket jelenleg csak annyiban, mennyiben a már megkezdett lépéseknek ez mellőzhetlen postulatumát képezi; végre uj intézeteket egyátalában nem állítani föl, kivévén egyetlen egyet, mely a határőrvidéken mellőzhetlen. így sikerült a pénzügyi bizottságnak a rendes kiadásoknál 372.000 forintot, a rendkívülieknél 5.000' forintot megtakarítani. Leszek bátor minden positionál az átruházásokra a megjegyzéseket megtenni. Mihályi Péter jegyző (olvas:) Tanintézetek. Budapesti egyetem. Személyes járandóságokra 287.399 frt, dologi kiadásokra 130.000 frt, nyugdijakra 28.871 forint. Somssich Pál előadó: A megtakarítás az által eszközöltethetett, hogy az átruházási jog a személyes kiadások tételei és a dologi kiadások tételei közt is megadatott. Gaál Mihály: Tiszteit ház! A budapesti tudomány egyetemnél előfordult egy eset, mely szerint az állam által irodának kivétetett a Sándor utcza 3. szám alatti ház felső emeletének két lakosztálya évenként 2.200 forintért. Ezen helyiség azonban irodai czélokra soha föl nem használtatott, hanem egyrészben egy magán-tanár által használtatik ; másrészben pedig bérbe van adva évenként 2.000 forintért. Erre vonatkozólag két ízben intéztem kérdést a közoktatási minister úrhoz, az iránt, hogy világosítsa föl a tényállást, és a mennyiben máskép volna a dolog, szíveskedjék engem megnyugtatni. Nem lehetvén szerencsés választ nyerni a tisztelt minister úrtól, ugy hiszem, hogy következtetésen állithatom, miszerint a hallgatás által az általam előadott tény állást constatálhatom. Én ugy vagyok meggyőződve, hogy azon bérösszeg, mely a két év alatt magánosoktól bevétetett ezen házért: okvetlenül beveendő lett volna a budapesti tudományegyetem dologi kiadása födözetbe. Azonban én ezt sehol sem találom. Ennélfogva bátor vagyok a tisztelt minister urat ez alkalommal fölkérni, méltóztassék megmutatni, hogy hol van ez a födözetben ; mert az én véleményem szerint, miután ezen házbér az állani által kifizettetik, a ház azonban állami czélokra nem használtatik: a bejövő összegnek a födözetben meg kell lennie, és így két év alatt 4,400 írttal kevesebbnek kell az előirányzatban lennie. 17