Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-341

118 341. országos ülés iiiárczíus 10. 18?5. Elnök : A rendelkezési alap czimén javas­latba hozatik 200.000 frt. Ennek ellenében Sóly­mossy Bálint képviselő ur adott be ellen-inditványt. Huszár Imre jegyző (olvassa Soly­mossy Bálint ellen-inditványát:) „ Tekintve az ország jelenlegi nyomasztó helyzetét, indítványozom, hogy a rendelkezési alap eltöröltessék." Elnök : A kik a rendelkezési alapra javas­latba hozott 200.000 frtot megszavazzák, méltóz­tassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Mihályi Péter jegyző (olvassa: nyug­dijak: 158 forint.) Lipthay Béla báró előadó : Tisztelt ház! A nyugdijakra vonatkozólag kötelességemnek tartom fölszólalni, hogy a pénzügyi bizottság részéről, ez alkalommal is, a múlt években már többször föntartott állást javaslatba hozzam. Nevezetesen a pénzügyi bizottság általános jelentésében kifejtette azt, miszerint a nyugdijakra vonatkozólag kívánja, hogy a kormány részéről a kellő beterjesztés eszkö­zöltessék. Leszek bátor ennélfogva e tekintetben a pénzügyi bizottságnak erre vonatkozó határozati javaslatát fölolvasni, kérvén a tisztelt házat, hogy ezen határozati javaslathoz hozzájárulni méltóztassék. (Olvassa:) A nyugdijakra nézve végre a bizottság meg­jegyzi, hogy a nyugdijak mindaddig, mig a ház az állami számszéknek azokra vonatkozó jelentésére nézve végleg nem határoz: azon föntartással szava­zandók meg, melylyel azok eddig is fölvétettek a költségvetésbe, hogy tudniillik mindaddig végleg megállapítottaknak nem tekinthetők, mig a nyugdi­jasok jegyzéke a képviselőház által a nyugdíj-ügyben 1870. ínárczius 20-án hozott határozat értelmében kiigazítva és azzal összeegyeztetve nem lesz. Az állami számszék ezen jelentése tehát mielőbb tár­gyalandó lesz. Ez azon határozati javaslat, melyet a pénzügyi bizottság a tisztelt háznak hozzájárulás végett ajánl, mely nem más, mint ismétlése azon határozatoknak, melyet a képviselőház már az előző években magá­évá tett, illetőleg elfogadott. Irányi Dániel: Én hozzájárulok azon határozati javaslathoz, melyet a tisztelt előadó ur a tisztelt háznak elfogadásra ajánl; de azt gon­dolom, hogy annál tovább kell menni. Az állami hivatalnokok nyugdíjazása eddigelé egy régi királyi udvari rendeleten alapul. Az én véleményem szerint az állam tisztviselői nemcsak fizetésre; hanem nyugdijra nézve is törvény által kell hogy biztosíttassanak. Ez igy van más orszá­gokban is, és azt hiszem, igy kell hogy legyen Magyarországban is. Én annálfogva arra kérem a tisztelt házat, hogy méltóztassék a ministeriumot utasítani, hogy az államhivatalnokok nyugdíjazása iránt törvényjavaslatot terjeszszen elő. Széll Kálmán pénzügyminister: Az előttem szólott képviselő urnák nézetében teljesen osztozom arra nézve, hogy valamint szükséges az ál­lamhivatalnokok összes viszonyait törvény által sza­bályozni, ugy különösen szükséges a nyugdijakra vonatkozólag törvényhozási utón intézkedni. Ennek szükségét mélyen éreztem azelőtt is, és több izben nyilatkoztam annak helyén és idején ily értelemben és történt is már e házban egy régi pénzügyi bi­zottsági határozat alapján egy nyugdíj-törvény elő­terjesztése, a mely azonban nem találtatván egé­szen megfelelőnek, sem bizottságilag, sem a ház­ban tárgyalás alá nem vétetett; de legyen meg­győződve a képviselő ur és legyen meggyőződve a tisztelt ház, hogy a kormány ezen ügynek igen nagy fontosságát, sőt sürgősségét érzi s igy a nyugdíj-törvény meghozatalát első föladatai közé sorozza. Ezen fölfogásból indulva ki, midőn a kor­mánynak ezen nézetét van szerencsém kimondani a tisztelt ház előtt: azon kérést vagyok bátor a tisztelt házhoz intézni, hogy miután a kormány amúgy is szándékozik az erre vonatkozó törvény­javaslatot annak idején behozni, határidőt pedig az igen tisztelt képviselő ur javaslata sem foglal magában: méltóztassék a kormánynak azon nyilat­kozatát becses tudomásul venni és egyúttal meg­nyugodni abban, hogy a jövő országgyűlés elé egy kimerítő alapos törvényjavaslatot ez irányban elő­terjeszteni a kormány kötelességének tartja. Az ügy azonban oly fontos, oly részletes, oly kime­rítő, hogy ha jól akarjuk megoldani: az alapos megfontolást és intézkedést igényel, és ennélfogva a kormány nincs azon helyzetben, hogy ezen ülés­szak alatt előterjeszthesse a kívánt törvényjavasla­tot; de annak idején a jövő országgyűlés alatt haladéktalanul elő fogja terjeszteni. Talán ezen nyilatkozat tudomásul véve, a tisztelt képviselő ur is el fog állni határozati ja­vaslatától. Irányi Dániel: Ha megengedi a tisztelt ház, azokra, miket a tisztelt pénziigyminister ur nyilvánítani méltóztatott, egy pár szót kívánok mondani. Én nem kívántam indítványomban, — a mint a minister ur helyesen jegyezte meg, — hogy a kormány ezen ülésszak alatt terjeszszen elő egy javaslatot: mert arra az idő mindenesetre rövid; hanem ha a tisztelt minister urnák nyilatkozata jegyzőkönyvbe vétetik, részemről megnyugszom benne, s ily föltétel alatt határozati javaslatomhoz nem ragaszkodom. (Közbeszólás a jobb-középről: Nem szükséges! Benne lesz a naplóban!) Elnök: Nem tudom, méltóztatik-e a tisztelt ház a határozati javaslatnak szavazás alá terjesz­tését kívánni? (Irányi Dániel közbeszól: Magam elállók tol-e \ Zaj.)

Next

/
Thumbnails
Contents