Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-315

72 315. országos ülés deezember 21. 1874. mert ugy hitte, hogy nem ellenkezik a főrendek módosításának intentiojával sem, mert a főrendi szöveg azt mondja, hogy: „egyúttal kimutatandók térfogatok szerint az ezen osztályokba egészben vagy részben besorozandó dűlők; e szerint a főrendek maguk sem kivannak föltétlenül dülőnkénti sorozást, a mint azt nem is kívánhattak, hanem a hol az egész dűlők egyenlő tulajdonsággal birnak, dülőnkénti; a hol pedig eltérő tulajdonsággal birnak, dülőrészenkénti, vagyis részletes sorozást kivannak. E szempontból indult ki a kataszteri bizottság a 38. és 39. §. szövegének megállapításánál Miért is ezen két szakaszt az előterjesztett szerkezetben elfogadtatni kérem. Minthogy a 21. §-t függőben méltóztatott hagyni, és annak sorsát ezen kérdés eldöntéséről méltóztatott függővé tenni, tudniillik, hogy ezen három munka-ágazat összefoglalva a munkálat elején vagy utóbb történik, és mintán méltóztatott elfogadni azon elvet, miszerint az összefoglalva történjék: ennélfogva a felső ház módositványa értelmében a 21. §-nak első bekezdése már most elesik, és csak a második bekezdés marad meg, mint 21. §. Elnök: Ha méltóztatnak hozzájárulni, a 21. §-ra vonatkozólag a főrendiház módositványa elfogadtatik. (Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző (olvas:) A 38. §. első és második bekezdései egészen és a harmadik bekezdés egész azon szóig „osztályok" megmaradnak, a többi kihagyandó lesz, — a 4., 5., és 6-ik bekezdések egészen kibagyandók. De minthogy ezen (38.) szakasznak bevezető sorai a minőségi osztályok és jövedelmi fokozatok fölállítása iránti javaslattételről szólanak, a bennefoglalt rendelkezés azonban ez utóbbiról nem intézkedik : ennélfogva a jövedelmi fokozatok megszabását tárgyazó rendelkezéseket, melyek előbb a 39-ik §-ban fordultak elő, szinte e szakaszban fölveendőknek határozta, s ezek folytán a 38. §-t következő szerkezetben ajánlja elfogadtatni: 38. §. A becslők a bizottság által átvizsgált s megállapított járás-leírás adatai (37. §.) alapján a minőségi osztályok és a tiszta jövedelmi fokozatok fölállítása iránt javaslatot dolgoznak ki. A minőségi osztályok mivelési áganként a vidéken szokásos gazdálkodási rendszer mellett nyerhető holdankénti tiszta jövedelem nagyobb vagy kisebb foka szerint állitandók föl. Ehhez képest megállapitandók a járásban, illetőleg osztályozási vidéken található legjövedelmezőbb, legcsekélyebb jövedelmű és a szükséghez képest a többi közbeeső osztályok. A tiszta jövedelmi fokozatok egyes tételei oly "módon szabandók meg, hogy: a 2 krtól 20 krig terjedő tételek 2 krajczárral, a 20 „ 1 frtig „ , 5 az 1 írttól 4 „ , „ 10 „ a 4 „ 10 „ „ „25 a 10 „ fölül terjedők pedig 50 „ oszthatók legyenek. Ha a kinyomozott összeg a föntebbi módon nem osztható: a legközelebbi kisebb vagy nagyobb, de a föntebbi módon osztható összeg veendő a szerint, a mint a kinyomozott összegtől kevésbé tér el. Egyenlő eltérés esetében a kisebb összeg veendő. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház! (Elfogadjuk?) Elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa:) Az előbbi 39. §. már most a 38. §-ba lévén fölvéve, uj 39. szakaszul következő szerkezetet ajánl a bizottság: 39. §. A tervezett tiszta jövedelmi fokozat alapján a a becslők megnevezik azon községi határokat, illetőleg dűlőket, melyekben az egyes minőségi osztályok előfordulnak s az azokat jelző mintatereket kitűzik. E mintaterek talajminőségük és helyi fekvésük leírásával külön jegyzékben is kimutatandók. Azután községről-községre minden határbeli földterületeket a minőségüknek megfelelő s a mintaterek által képviselt osztályokba besorozzák. Az osztályba-sorozás a községi bizottságnak (34. §.), és ha az illető földbirtokos jelen van, vagy magát képviselteti : ennek is meghallgatásával a helyszínén hajtandó végre. E czélból a sorozás napja az egyes községeknek a becslőbiztos által előre tudtul adandó és a községekben közhírré teendő, hogy az érdekelt birtokosok a sorozásnál jelen lehessenek. A községi bizottság köteles a sorozásnál meg' jelenni, s a szükséges fölvilágositásokat a becslőknek megadni. Az osztályba-sorozásnál következő szabályok lesznek szem előtt tartandók: a) ha egy dűlőnek egész területe ugyanazon talajmir őséggel és tulajdonságokkal bir: az egész dűlő egy osztályba sorozandó; b) ha a dűlőnek talajminősége és tulajdonságai különbözők: a különböző részek a minőségüknek megfelelő osztályokba sorozandók; c) egy kataszteri holdig terjedő földrészletek, habár talaj minőségük és tulajdonságaik különbözők is: egy és pedig azon osztályokba sorozandók, melyben eltérő tulajdonságaiknak aránya kellő kiegyenlítést talál; d) az ideiglenes adómentességgel biró földrészletek (6. §.) szintén sorozás alá esnek;