Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-315

315. országos ülés deczemT>er 21. 1874. 69 Tekintve, hogy Karove András 6 felsége által még 1857. évben a kassai úrbéri főtörvényszéknek egyik birói tagjává kineveztetett; tekintve, hogy a most emiitett kassai úrbéri főtörvényszék, a törvényhozás által, az alkotmányos kormányzat bekövetkeztével föloszlattatván, annak valamennyi tagjai, a még 1853. évi január 10-től kelt fejedelmi rendelet alapján, birói itélet nélkül közigazgatási utón, sem a bíráskodásuk folyama alatt élvezett rendszeres fizetésüktől, sem egyéb javadalmaiktál megfosztatni nem engedtetének; tekintve, hogy ezen fejedelmi rendelet daczára Karove András, mindamellett is, hogy a többi birótársai részint a Mvatalkodásuk ideje alatt élvezett rendszeres fizetéseiket, s egyéb javadalmaikat megnyerték, részint a királyi táblához közbirókká kineveztetének: e mai napig a kormányhoz intézett többrendü szóbeli, tekintve Írásbeli folyamodásai, s ezeket követett biztatások folytán, sem a föntérintett fejedelmi rendelet erejével részére biztosított évi fizetését s egyéb javadalmait ki nem nyerhette, sem igazolt képessége, ép és egészséges volta mellett polgári állásához illő birói hivatalban nem alkalmaztatott ; tekintve, hogy ily szándékos és méltatlan mellőztetését tapasztalva, 27 évi hűséges szolgálata alapján, igazságos kérelme megnyerhetése végett, magához ő felségéhez is folyamodott, ki is azt legfelsőbb királyi signatúrájával ellátva, teljesítés végett a tisztelt igazságügyminister úrhoz leküldötte ; ámde ezen legfelsőbb királyi rendelet is, nemcsak siker nélkül maradott, de sőt az a kérvényezőnek nem is kézbesittetvén, fölül reá folyamodása az ahhoz mellékelt eredeti bizonyítványaival együtt, mindez ideig is, a folyó évi augusztus 22-én a tisztelt igazságügyminister úrhoz intézett esedezése daczára, vissza nem adattanak. Kérdem ezek nyomán a tisztelt igazságügyminister urat, mi legyen oka: a) annak, hogy a szóban lévő kérelmezőnek, sem a részére biztosított 1.200 frtot tett évi fizetését, hivatala megszüutétől óta, ki nem adatta, sem őt más hozzá illő hivatalban ő felségének legfelsőbb rendelete ellenére e napig sem alkalmazta. Mi legyen továbbá oka b) annak, hogy ő királyi felségének emiitett legfelsőbb rendeletét folyamodóval mindez ideig még másolatában sem közölte, sőt még fölül reá, kézbesítés végett részére leküldött kérvényét is, eredeti bizonyítványaival együtt ki nem adatta? Elnök: Az interpellatio közöltetni fog az igazságügyminister úrral. Kiss János : Tisztelt ház! Méltóztassanak megengedni, hogy az igazságügyminister úrhoz intézendő egy interpellationak előterjesztése alkalmával fölfödözzek egy nagymérvű csalási bűntényt, mely a hazánkban székelő brüsseli belga bank által követtetett el. (Halljuk!) Tisztelt ház! Köztudomású, hogy gróf Zichy Bódog birtokait, melyek Bács-Bodrog vármegyében „barotai puszta" név alatt ismeretesek, 1863-ban eladta. E pusztabeli birtokok később a brüsseli belga bank által vásároltattak meg 850.000 folintért. igen természetes, hogy e belga bank nem azért vásárolta meg azon birtokokat, hogy az magyar hazánk előnyére szolgáljon. S miután ama pusztának 2

/

3 része futóhomok, s csupán i^-ada szántás alá való: nem találkozott vállalkozó, ki azt a banktól megvegye. Keresett tehát a bank magának ügynököket, hogy a szegény tudatlan honpolgárokat megkárosítván, azon birtokot, melyet ő megvett 850.000 forintért, két áron ezeknek eladhassa, így történt, hogy az 1863-ik év tavaszán kiküldetvén Pestről Ertl Károly ügyvéd és Ullmann Sándor" a barotai birtokra, összegyűjtötték Pest, Bács-Bodrog és a Kis-Kunság lakosait, több mint 400 egyént, azoknak mesés Ígéreteket tettek, például: hogy azon szőlők, melyek a Grasalkovichbirtokhoz tartoznak, szintén e pusztával együtt járnak; további, hogy minden vetés, mely jelenleg a pusztán van, sajátjukká lesz; végre, hogy minden lábas-jószág s a gazdasághoz szükséges eszköz nekik fog átadatni, csak vásárolják meg a pusztát részletekben, majd a mérnökök által eszközlendő elosztás ugy fog történni, hogy minden 100 holdból 70 szántás alá való fog esni. Ez állítás már magában nem volt alapos, mert a pusztának 2

/

3 része futóhomok lévén : azt nem lehet ugy elosztani, hogy minden 100 holdra 70 hold szántóföld essék. Igértetett az is, hogy minden vállalkozó csak a saját illetőségére eső összeget irja alá, s solidaritás a kötvényben nem lesz. E szegény emberek bizván abban, hogy 15 évi részletekben e pusztai birtok árát évenkénti kamatokkal együtt le fogják törleszthetni, hajlandók voltak e vállalatba bocsátkozni. így történt, hogy az 1863. év tavaszán egy német szövegű kötvényt írtak alá, mely előttük föl sem olvastatott. Neveiket fehér lapokra irták, fölírták a távollévők, betegek neveit is, sőt olyanokét is, kik a szerződés kötésekor már meghaltak. Az elkövetett csalásra a polgárság csak akkor jött rá, midőn a solidaris szerződés összes meglévő birtokaikra betábláztatott. Az illető vállalkozók az első évi illeték esedékessé vált összegét 123.873 forintot lefizetvén, már a második éven egyrészről az idő viszontagságai folytán képtelemé váltak erre, másrészről tudomásuk lévén arról, hogy ellenük elkövetett csalás által meglévő birtokaik veszedelemben forogtak, nem késtek Bács-Bodrogmegyéhez folyamodni ezen elkövetett csalás megvizsgálására. A megye bizottmánya kiküldé kebeléből