Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-315

70 31.1. országos ülés deczember 21. 1874. Grosselunid Gábor birót és a tiszti ügyészt, kik 186 3. szeptember 14-én az illető vizsgálatot a helyszínén megtévén, a jelentést beadták 1863. oki, 17-én, melyhez csatolva van hat okmány, a mely jelentésben a tiszti ügyész véleménye szerint is a csatolt okmányok mellékleteivel igazolva van AZ elkövetett csalás bűnténye és az illető vállalkozókra nézve csak egyedül a törvény rendes ntja marad a maguk sérelmének orvoslására. így történt azután, hogy 1864-ben rögtön folyamodtak a zombori törvényszékhez, kérvén a bűnügy megindítását; a zombori törvényszék áttette az ügyet Albrecht József főszolgabíróhoz, a ki azon vállalkozási szerződéseket, melyek hamisan lett kiállítása constatáltatott, nem vizsgálta meg. 1865-ben és 1866-ban ismét megsürgették az ügyet; az ugyanahhoz a szolgabíróhoz utasíttatott, a ki szintén maga érdekelve lévén az ügyben, a vizsgálatot sohasem teljesítette. 1867-ben az illető vállalkozó 400 család a hétszemélyes táblához folyamodott delegatio kiküldéseért, kifejtvén, hogy ha semmi lépés nem történik : családjaik veszélynek vannak kitéve, miután 1864-ben a puszták birtokából kiestek és a bank lett a birtokos és mégis őket végrehajtások által minden vagyonuktól megfosztják. A hétszemélyes tábla nem találta e kérelmet teljesitendőnek és igy a szegény polgárok folytonos végrehajtások és perek által támadt tetemes költségekkel majdnem egész vagyonuktól megfosztattak és csakis 1874-ben sikerült az igazságügyminister úrtól rendeletet kieszközölni, mely szerint az ujabban illetékessé lett bajai törvényszék utasíttatott, hogy ügyöket megvizsgálva, azt intéztesse el. Ez a tényálladék. 400 szerencsétlen család van, kik minden keresményüktől és vagyonuktól egy kapzsi bank nyerészkedése által kifosztattak. A bűntény fönforog és a polgárság meg van károsítva több, mint egy fél millióig és 400 család azon állapotban van, hogy földönfutóvá és adóképtelenné legyen. Tény az, hogy ezen csalási bűntényt elkövette a bank és tény az, hogy részesei és ügynökei kettős bűntényben, tudniillik hamis szerződéskötésben és a csalásban bűnösök: és mégis, tisztelt ház, ezen emberek ügye 10 év után még ma sincsen befejezve; még ma sincs azon helyzetben ezen 400 család, hogy az igazságügyminister ur kiadta volna a törvényszéknek, mint a törvény végrehajtójának, azon rendeletét, hogy a perrendtartás 10. és 320. §-a értelmében a további polgári végrehajtások fölfüggesztették volna mindaddig, míg a bűnügyi per, miután a bűnösségnek tényálladéka meg van állapítva, befejezve lesz. Én tehát nem fárasztom azzal a tisztelt házat, hogy ezen bűnténynek tényélladékát és történetét elbeszéljem, interpellationmak csak a következő részét bátorkodom fölolvasni. (Olvassa:) Tekintve a fönt elősorolt s már megállapított nagyszerű csalási bűntényt, mely által egy egész vidék és 400 birtokos kipusztítása czéloztatik. Tekintve, hogy a törvény épségbentartása és végrehajtása fölött őrködni az igazságügyminister van hivatva: Mindezen okoknál fogva kérdezem: Vajon nem tartja-e már elérkezettnek az időt, hogy egy ily rendkivülileg fontos ügyben, hol minden följelentés nélkül is intézkednie kellene, az 1868: LIY. törvényczikk 10. és 321. §§~ai értelmében a további végrehajtások íolfüggesztését megrendelje s a bajai királyi törvényszéknek adott ezen rendelete által a hajmeresztő csalások útját bevágván, az üldözötteket a törvény igazságos oltalma alá vegye ? Elnök: Közöltetni fog az igazságügyminister úrral. Helfy Ignácz : Tisztelt ház! A tárgy, a melyben fölszólalni óhajtok, megkívánná ugyan, hogy vagy határozati javaslat, vagy interpellatio alakjában terjeszszem azt elő, de egyrészt az idő rövidségére való tekintetnél, másfelől a kérdés méltányosságánál fogva reménylem, hogy a kitűzött czélt rövid fölszólalás után is elérem: bátor leszek tehát egy egyszerű kérdést a tisztelt pénzügyminister úrhoz intézni. Mindnyájan tudjuk és legjobban tudja a tisztelt pénzügyminister ur, hogy a jelenleg dívó adókezelés annyira rósz és silány, hogy vannak különösen az ujabb birtokosok közül, kik egy, két, három évvel ezelőtt vettek birtokot és ugy vannak, hogy még mai nap sincsen az őket megillető adó rájuk kivetve. Miután pedig most az adónak tényleges behajtásától tétetett függővé a választási jog gyakorlása: én azt hiszem, hogy mindenki meg lesz győződve arról, hogy oly polgárt, a ki nem saját, hanem az adóhivatal mulasztása miatt nem tett eleget a törvény e követelményének: választói jogától nem méltányos megfosztani. Én tehát röviden csak arra volnék bátor kérni a tisztelt pénzügyminister urat: méltóztassék intézkedni az iránt, hogy az adóhivatalok az illetőket, a mennyire lehetséges, a kellő időben értesítsék, hogy vannak-e adóhátralékban? Ha ez leküzdhetetlen nehézségekbe ütköznék : akkor arra kérném őt, hogy intézkedjék az iránt, hogy az adóhivatalokban állíttassanak egybe pontos kimutatások, hogy minden polgár megtudhassa, hogy az előző évből tartozik-e adóval, vagy nem? és ha igen: menynyivel ? Én annál inkább reménylem, hogy a pénzügyminister ur e kérésemet teljesitendi, mivel e tekintetben tisztában van önmagával és igen jól emlékszem rá, hogy épen midőn e házban a törvény