Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-313

M 313. országos ülés rteezember 19. 1874. azon eljárások közti különbséget, melyet egyrészről a képviselőház, másrészről a főrendek hoznak javaslatba; mindazonáltal, hogy annál inkább megérthető legyek, bátor leszek e két eljárás közti különbséget röviden előadni. Miután a községi bizottságok közbenjöttével az adótelekkönyvek kiigazittattak, kezdődik a járási bizottság részéről a becslési munka. Két becslő indul ki a járásba, leirja a járásnak egyes községeit és vidékeit, minden sajátságaik szerint, azután meghatározza, mily művelési ágak fordulnak elő ezen járásban, meghatározza, hogy ezen járásban minden művelési ágra hány minőségi osztály tüntetendő ki, kijelöli községenként a mintatereket, melyek a jövendő osztályba sorozásnál irányadókul fognak szolgálni, azután meghatározza a törvényjavaslatban megállapított elvek szerint a legkevesebbet jövedelmező és leginkább jövedelmező és ismét a közbeeső földek jövedelmét, s e szerint állit föl minden járásra nézve egy földjövedelmi fokozatot. Eddig mind a két ház egymással megegyezik. Itt következik azután az eltérés. A képviselőház azt mondja javaslatában, hogy a mikor föl van állítva a tiszta jövedelmi fokozat: akkor a járási biztosok bezárják működésüket, jelentést tesznek a járási bizottságnak, a járási bizottság azután a jövedelmi fokozatot megvizsgálja s a vizsgálat eredményét fölterjeszti a kerületi bizottságnak. A kerületi bizottság az egész kerületre állit föl hasonló jövedelmi fokozatot, ezt a szomszéd kerületekkel közli s azután fölterjeszti véleményét, a netán közbejött reclamatiok elvégzésével az országos bizottság elé. Az országos bizottság azután, ha nagyobb hiányokat lát, ismét meghallgatja a járási bizottságokat, végre megállapítja a jövedelmi fokozatot az egész országra nézve. Ez megtörténvén, a képviselőház javaslata szerint a jövedelmi fokozat kiadatik ismét a járási bizottságnak, s a járási bizottság becslő- vagyis inkább sorozó-bizottságokat küld ki, melyek ezen fokozatokban az illető földterületeket egyenként minőségi osztályaik szerint sorozzák. Ezen eljárás ellen azután reclamationak van helye és miután ezen reclamatiok minden fórumon keresztül mentek, következik végre az egyénenkénti osztályba való sorozás is, miután ez is megállapittatott: akkor fejeztetik be véglegesen ezen földadószabályozási munkálat. A főrendek egy rövidebb eljárást terveznek. Ők azt mondják, hogy ugyanazon alkalmat, midőn azon eljárás szerint, melyre nézve már mind a két ház megegyezett, a becslőbiztosok meg fogják állapítani a jövedelmi fokozatokat: akkor egyszersmind osztályokba sorozzák a községeknek területeit leginkább dühönként, fönhagyván. hogy jelezhessék azon különbségeket is, melyek egyes dühöknél netalán előfordulnak, s azon düllőbeli földet külön természetűvé tennék. Egyszerre akarják e szerint a jövedelmi fokozatot megállapítani az osztályba-sorozásnál. S azután az ekként a járási biztosok által megállapított osztályba-sorozást és jövedelmi fokozatot együtt kívánják fölterjesztetni a járási bizottság elé, s annak véleményével ugy tovább a kerületi és végre az országos bizottság elé, ugy hogy az országos bizottság azután egyszerre helybenhagyná a jövedelmi fokozatot az egész országra és a községek földjeinek düllőnkénti sorozását is. E két eljárás között szükséges most a tisztelt háznak választani. Én azt elismerem, hogy mind a két eljárás mellett igen nyomós okok hozhatók föl, sok argumentum pro és contra, és a dolog csakugyan komoly megfontolást érdemel. Mindamellett kötelességemnek érzem, saját véleményemet e tárgyban megmondani. (Halljuk!) Én azon eljárást, a melyet a főrendiház javasol, részemről olyannak tartom, mely által a czélba vett nagy munkálat rövidebb idő alatt és kisebb költséggel végeztethetik el, s pedig, nézetem szerint, a nélkül, hogy azért a munkának jósága csorbát szenvedjen. A főrendiház javaslata szerint ugyanis az osztályba-sorozás akkor történik, mikor még leginkább község áll szemben községgel; a kataszteri műveletek munkálata még akkor nem ért azon stádiumba, hogy az egyes birtokos az osztályba sorozásnak eredményét már teljes bizonyossággal, számszerint saját érdekeire, viszonyaira, s saját földjeire alkalmazhatná, mint fogja tehetni azon esetben, ha a képviselőház javaslata szerint akkor történik az osztályba sorozás: midőn minden birtokos már számszerint tudhatja, hová fog tartozni az a földje jövedelem- és később adó tekintetében, és igy igen tartani lehet attól, hogy a képviselőház által javasolt osztályba-sorozás alkalmával igen nagy tere nyilik az egyéni érdekek előtérbe lépésének, és nagyon sokszor jogosulatlan egyéni érdekek fölszólalásának, és meglehet, hogy csaknem minden hold föld végénél ott fog állani a tulajdonos és igyekezni fog, hogy földjének minősége kisebb osztályba soroztassék; holott ellenkezőleg, mint mondám, a dülőnkénti osztályozásnál a község érdeke állván a községek érdekével szemben, azt vélem, nagyobb objectivitással fog megtörténhetni az osztályba-sorozás, mindenesetre nagyobb objectivitással, mint akkor, mikor már egyénenként történik az osztályba-sorozás. Azt is fontolóra vettem továbbá, hogy ha a képviselő ház javaslata szerint a jövedelmi fokozat minden osztályba-sorozás nélkül terjesztetik a járási — a kerületi — és végre az országos bizottságok elé : mi fog akkor ezen bizottságok előtt állani ? A járási bizottság érdemlegesen hozzászólhat a jövedelmi fokozat megállapításához; mert helybeli ismeretekkel