Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-313

.'!I3. országos tilos bir; (le már a kerületi bizottságok előtt nem fog egyéb állani mini, hogy ugy mondjam, magában azon Meztelenül fölállított jövedelmi fokozat, melynek alapján alig lesz képes hű ítéletet mondani, hiányozván a tájékozásra szükséges adatok. Igaz, hogy lesznek a kerületi bizottságok tagjai között olyanok, kik megbízatnak utazásokkal a vidék fölismerése czéljából, tehát helyi ismerettel ezek maguk fognak bírni; ellenben a bizottságnak többi tagjai nem fognak ily ismerettel bírni. Még inkább ezen állapotban lesz az országos bizottság, melynek e szerint az elébe terjesztett járási leírások és jövedelmi fokozatok táblázatán kívül egyéb, tehát, az én fölfogásom szerint, biztos alapja alig lesz, melyből megítélhetné a jövedelmi fokozatok helyességét vagy helytelenségét. De van én előttem még egy gyakorlati példa is, egy példa, mely az országban igen gyakran előfordul és a melynek eredményével a lehető legtöbb esetben meg vagyunk és meg voltunk elégedve, és ez, nézetem szerint, a tagosításoknál követett eljárás. Én legalább saját praxisomból ugy tudom, hogy miután a határ fölméretett: következik a dülőnkénti osztályozás, meghatároztatik ugyanis az illető becsüsök által, hogy ez a dűlő például, ezen ember szántóföldjéig az első osztályba tartozik, ez a diilő pedig ezen és ezen szántóföldig 3-ik osztályba tartozik a nélkül, hogy az egyének megneveztetnének; és ha még más különbségek is vannak, következik, hogy a 3-ik része ezen dűlőnek ily és ily osztályba sorozandó, így megtörténvén a dülőnkénti osztályozás, ezen ekkénti osztályozás szerint számíttatik ki a holdaknak és az egész területnek classificationalis értéke; és azután e szerint történik a fölosztás az illető birtokosok közt. Én azt hiszem, hogy az országban a praxis körülbelől ez lesz, és ez egyez meg nézetem szerint a törvény szellemével. Ezen eredményt tekintetbe vévén, azt tartom, hogy ha azon úgynevezett dülőnkénti osztályozás megtörténhetett és megtörtént már annyiszor és helyesen történt a tagosítások alkalmával: megtörténhetik a földadó-szabályozási el;arás mellett is, és akkor ez által azon előny fog eléretni, hogy a kerületi és országos bizottságok, melyek helyismeretekkel nem bírnak, az osztályba-sorozás eredményéből támpontot fognak meríthetni arra, hogy megítélhessék: vajon az osztályba sorozás, és a jövedelmi fokozatok megállapítása helyesen történt-e vagy sem? Mert ezen osztályba sorozás által, melyben ki lesz téve térmértéke mindazon területeknek, melyek egyik vagy másik osztályba esnek, már fölvilágosítást nyernek azon vidék valóságos állapotáról, azon vidék földjének általános jóságáról, ugy roszaságáról és az illető vidék földjének jobb vagy rosszabb minőségének s következőleg lakosai vagyoni állapotának meghiráiására, és azt hiszem akkor KÍPY. H. NAPLÓ. 182. XIV. KÖTKI. (leczember lf>. 1874. ^ ' jobban és helyesebben egyeztetheti össze azon adatokat, melyeket a területében fekvő több járásból kapnak: mintha csak a jövedelmi fokozatok táblázata állana előtte minden segédadatok nélkül. Én nem vonom kétségbe, hogy a bizottság által tervezett javaslat igen szabatos, megkülönbözteti a különböző műveleteket egymástól igen élesen; de azt hiszem, hogy épen ez által fogja először okozni azt, hogy a munkálat sokkal lassabban és nehezebben fog előhaladni, mint azon eljárás mellett, melyet a főrendiház tervez, s nem hiszem, hogy azon reclamationalis eljárásnak, melyet a képviselőház tervez: ne legyen azon következése, hogy a reclamatiok igen nagy mérvben és igen sokszor indokolatlanul fognak fölmerülni: mig másfelől a főrendek javaslata szerint megmarad ugyan az egyéni reclamatio mindazok részére, kik magukat az osztályba-sorozás által károsítva érzik; de akkor már elv lévén fölállítva, az egész dűlőre nézve sokkal helyesebb, sokkal nyomósabb érvek lesznek szükségesek a reclamatiohoz, mint sem akkor, mikor atalánosságban elő lehet hozni mindazon érveket, melyeket az emberek oly könnyen kitalálnak, ha érdekeikről van szó. A nélkül, hogy tagadnám fontosságát a bizottság javaslatának, sőt elismerem, hogy azon javaslat | mellett is sok nyomós okok hozhatók föl: kénytelennek éreztem magamat nézeteimet e fontos kérdés iránt elmondani. Én részemről — ismétlem — a főrendiház által javaslatba hozott eljárási módozatot inkább czélravezetőnek és azért inkább elfogadhatónak tartom. (Helyeslés.) Paczolay János: Én igen sajnálom, tisztelt, ház, hogy az előttem szólott igen tisztelt pénzügyminister úrral a jelen alkalommal egy nézetben nem lehetek; nem lehetek pedig azért, mert nézetem szerint az ország legfontosabb érdekeit érintik a kataszteri munkálatok, és ennélfogva múlhatatlanul szükséges, hogy a mennyire lehet, a legigazságosabban történjenek a kataszteri munkálatok; mert különben ismét azon szerencsétlen helyzetbe ! jutunk, a melyben most vagyunk, hogy tudniillik a katasztert egy pár év múlva tetemes költséggel ujabban át kell dolgoztatni. Én épen azon példákon okulva, melyeket a tagosításnál volt alkalmam igen gyakran tapasztalni, nem fogadom el a főrendi módosítást. Tapasztaltam ugyanis a tagosítások alkalmával, hogy nincs igazságtalanabb tagositási osztályozás, mint a hol a felek maguk már előre ki tudják számítani, hogy körülbelől hova fog birtokuk jutni. Ott, mondhatom, minden módot fölhasználtak, mindent elkövettek a felek, hogy egyikét vagy másikát tönkretegyék. Az osztályozás és a minta-terek fölállítása és a minta-terek jövedelmi fokozatának megállapítása legigazságosabban addig történhetik, a mig senki 8