Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-312
.'{12. országos ülés deczeuibev 18. 18*4. 41 gondoskodik egyrészt arról, hogy az, a mit az igen tisztejt pénzügyminister ur módositványának első részében inditványoz: megadóztatható legyen, tudni illik azon részében, a hol,a terméketlenekről intézkedik; mert már az 186,8. XXV. törvényezikknek 7. J-a a terméketlenek bevételére tesz intézkedést, tesz pedig intézkedést a méltányossághoz képest olyforíuaií. hogy midőn a terméketlenek termékenynyé tétele nagy költséggel, vizszabályozás-, vagy bárminő más — mint a törvény mondja — költséggel történik: akkor ezen költségekhez mérten adómentességet is nyújt, a mit én részemről méttányosabbnak és. igazságosabbnak tartok, mint ezt, a mit a nünister ur felvétetni kivan. Mert az kétségtelen, hogy egy oly területnek, mely egészen terméketlen: uűvelhetővé tétele mindég bizonyos költséggel jár, a mely költség megérdemel annyit az államtól, hogy legalább is bizonyos évekig adómentes legyen ; a mi nem fog eléretni, ha. a módosítás igy fogadtatik el. Intézkedik a törvény 9. §-a arról is, a mire Paczolay János képviselőtársam is nagy súlyt fektetett, hogy a tagosítások, legelő-elkülönítések, erdő-kihasitások, vagy uj telepítések következtében beállott változások tekintetében a művelési ágakban, vagy ha azok egy részében változtatást tesznek, adómentesség adassék. Már a tisztelt minister ur is ezen módosításnak második részében azt hozza föl. hogy a melyeknek művelési ága változott, azokra nézve szükséges az intézkedés. De hisz ez megvan a tőrvényben: hát miért szükséges azt újra fölvenni ? Nem találhatok erre más okot, minthogy a törvény szigorúan, pontosan végre nem hajtatott. Méltóztassanak meghinni, hogy az eredmény oly fényes, mint itt igen sok képviselő urak mondották, nem lesz; mert ha a művelési ágaknak azon változásai. melyek nagyobb adót föltételeznek, behozatnak: ez nagyon természetes maga után vonja azoknak behozását is, a melyek művelési ág-változások következtében kisebb adó alá esnek. Már Kovách László tisztelt képviselő ur méltóztatott fölhozni, hogy vannak területek, melyek majdnem hasznavehetetlenekből szőlőkké alakíttattak át. Megengedem, hogy vannak ilyen területek; de egyrészt igazságtalannak tartom, hogy a ki egy szőlőt nagy gonddal, fáradsággal talán most két év előtt létesített: azért most mindjárt megadóztassák; másrészt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy vannak területek a hegyalján és más szőlőtermő vidékeken, hol a szőlők elpusztultak, a hol tehát ezeknek adója lejebb fog szállíttatni, és az az előny, a mi az előbbieknél nyerhető: ez által körülbelül ellensül yoztatni fog. De igy áll ez, tisztelt ház, a legelőkből szántóföldekké és erdőkből legelőkké lett területek összehasonlításánál is. Megengedem, hogy vannak egyes vidékek, a hol föltörettek nagy térj edelmü legelők; de hiszen az 1868 : XXV. törvényczikk alapján már meg vannak EÜPV.-H. NAPLÓ. 18". XIV. KÖTET. [ adóztatva, a melyek pedig még megadóztatva nin| csenek: azok nem fognak többet tenni, mint azon területek, melyek eddig erdő gyanánt voltak megadóztatva, és letaroltatván, most kisebb adót fizetnek. Én tehát pénzügyi tekintetben nagy eredményt nem várhatok a, módosítástól, és ha tekintetbe veszem azt, hogy itt egy törvényhozási nagy hibát követünk el az által, hogy per tangentem, egy általunk nem is ismert, törvénybe nem iktatott, jelenleg ugyan gyakorlatban lévő törvénynek alkalmazását akkor hagyjuk helyben a törvényben, mikor annak helytelenségéről meg vagyunk győződve, mikor annak igazságtalansága felől a háznak minden tagja meg van győződve: ezt az anomáliát elfogadni nem tudom. Igen nagy ok lehet az csak, mikor egy törvényhozó-testület oly törvényt hoz, (Zaj) a mely szentesit régi, nem is törvényes közegek által létesített intézkedéseket. Én megvallom, olyan indokot, a mely előttem ezt elfogadhatóvá tegye: senki által fölhozni nem hallottam, és abban a meggyőződésben vagyok, hogy miután az nincs kimondva, hogy az intézkedés, melyet a tisztelt minister ur módosítása czéloz, tulaj donképen minő közegek által hajtassák végre; mivel azon meggyőződésben vagyok, hogy ha azon közegek által fog végrehajtatni, a kik az 1868. évi XXV. törvény czikkvégrehajtására hivatva voltak, és azt sem bírták végrehajtani: ezt sem lesznek képesek azon idő alatt, mely a törvény végrehajtására kitűzve van; mert hiszen sokkal kisebb dolgokat, miket tudniillik az 1868-iki törvény reájok bizott, sem voltak képesek hosszú idő alatt elvégezni; nem fogadhatom el a módosítást. Bizathatik ez még azon közegekre, melyek e törvényt vannak hivatva végrehajtani; de ezeknek elég lesz, ha a törvény valóságos végrehajtását eszközlik ; mert ez is elég bonyodalmas és ez esetben ezek annyira tul lesznek terhelve, hogy ezt magát végrehajtani is képtelenek lesznek. Én tehát ezen niódositványt el nem fogadom. De, tisztelt ház, ha a minister ur módosítása ! elfogadtatnék is : akkor is mulhatlanul szükségesnek ! tartom, hogy Tisza Kálmán tisztelt barátom módosítása is elfogadtassák ; mert ha 9JZ cl hivatkozás a 33. §-ra benne nem foglaltatik a törvényben : akkor a legnagyobb igazságtalanság történhetik, különösen azon vidékekkel, melyekről mindnyájan tudjuk, egyszer oly sok szó volt a házban, hogy maga ő ! királyi felsége is elment azok megtekintésére; értem azon vidékeket, melyek Bácskában és Temesben viz alatt állottak. Akkor azon területek, melyek rendesen szántóföldek voltak, s most évek óta nem bírják jelenlegi adójukat is megfizetni, (Nagy zaj.) igen nagy mértékben fognak megadóztattatni; mert azon szántóföldek semmi kivétel alá nem jővén, meg fognak adóztatni azon nagy mérvben, mely talán egyeseket azon vidékek közül... (Nagy zaj. Eláll!) 6