Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-312

.'{12. országos ülés deczeuibev 18. 18*4. 41 gondoskodik egyrészt arról, hogy az, a mit az igen tisztejt pénzügyminister ur módositványának első részében inditványoz: megadóztatható legyen, tudni illik azon részében, a hol,a terméketlenekről intézke­dik; mert már az 186,8. XXV. törvényezikknek 7. J-a a terméketlenek bevételére tesz intézkedést, tesz pedig intézkedést a méltányossághoz képest olyfor­íuaií. hogy midőn a terméketlenek termékenynyé tétele nagy költséggel, vizszabályozás-, vagy bárminő más — mint a törvény mondja — költséggel történik: akkor ezen költségekhez mérten adómentességet is nyújt, a mit én részemről méttányosabbnak és. igazságosabb­nak tartok, mint ezt, a mit a nünister ur felvétetni kivan. Mert az kétségtelen, hogy egy oly területnek, mely egészen terméketlen: uűvelhetővé tétele mindég bizonyos költséggel jár, a mely költség megérdemel annyit az államtól, hogy legalább is bizonyos évekig adómentes legyen ; a mi nem fog eléretni, ha. a módosí­tás igy fogadtatik el. Intézkedik a törvény 9. §-a ar­ról is, a mire Paczolay János képviselőtársam is nagy súlyt fektetett, hogy a tagosítások, legelő-elkülö­nítések, erdő-kihasitások, vagy uj telepítések követ­keztében beállott változások tekintetében a művelési ágakban, vagy ha azok egy részében változtatást tesznek, adómentesség adassék. Már a tisztelt minister ur is ezen módosításnak második részében azt hozza föl. hogy a melyeknek művelési ága változott, azok­ra nézve szükséges az intézkedés. De hisz ez meg­van a tőrvényben: hát miért szükséges azt újra fölvenni ? Nem találhatok erre más okot, minthogy a törvény szigorúan, pontosan végre nem hajtatott. Méltóztassanak meghinni, hogy az eredmény oly fé­nyes, mint itt igen sok képviselő urak mondották, nem lesz; mert ha a művelési ágaknak azon változásai. melyek nagyobb adót föltételeznek, behozatnak: ez nagyon természetes maga után vonja azoknak beho­zását is, a melyek művelési ág-változások következ­tében kisebb adó alá esnek. Már Kovách László tisztelt képviselő ur mél­tóztatott fölhozni, hogy vannak területek, melyek majdnem hasznavehetetlenekből szőlőkké alakíttattak át. Megengedem, hogy vannak ilyen területek; de egyrészt igazságtalannak tartom, hogy a ki egy szőlőt nagy gonddal, fáradsággal talán most két év előtt létesített: azért most mindjárt megadóztassák; másrészt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy van­nak területek a hegyalján és más szőlőtermő vidé­keken, hol a szőlők elpusztultak, a hol tehát ezek­nek adója lejebb fog szállíttatni, és az az előny, a mi az előbbieknél nyerhető: ez által körülbelül ellen­sül yoztatni fog. De igy áll ez, tisztelt ház, a legelők­ből szántóföldekké és erdőkből legelőkké lett terü­letek összehasonlításánál is. Megengedem, hogy vannak egyes vidékek, a hol föltörettek nagy térj edelmü legelők; de hiszen az 1868 : XXV. törvényczikk alapján már meg vannak EÜPV.-H. NAPLÓ. 18". XIV. KÖTET. [ adóztatva, a melyek pedig még megadóztatva nin­| csenek: azok nem fognak többet tenni, mint azon területek, melyek eddig erdő gyanánt voltak meg­adóztatva, és letaroltatván, most kisebb adót fizetnek. Én tehát pénzügyi tekintetben nagy eredményt nem várhatok a, módosítástól, és ha tekintetbe ve­szem azt, hogy itt egy törvényhozási nagy hibát követünk el az által, hogy per tangentem, egy ál­talunk nem is ismert, törvénybe nem iktatott, jelen­leg ugyan gyakorlatban lévő törvénynek alkalmazá­sát akkor hagyjuk helyben a törvényben, mikor an­nak helytelenségéről meg vagyunk győződve, mikor annak igazságtalansága felől a háznak minden tagja meg van győződve: ezt az anomáliát elfogadni nem tudom. Igen nagy ok lehet az csak, mikor egy tör­vényhozó-testület oly törvényt hoz, (Zaj) a mely szen­tesit régi, nem is törvényes közegek által létesített intézkedéseket. Én megvallom, olyan indokot, a mely előttem ezt elfogadhatóvá tegye: senki által fölhozni nem hallottam, és abban a meggyőződésben vagyok, hogy miután az nincs kimondva, hogy az intézkedés, melyet a tisztelt minister ur módosítása czéloz, tulaj donképen minő közegek által hajtassák végre; mivel azon meggyőződésben vagyok, hogy ha azon közegek által fog végrehajtatni, a kik az 1868. évi XXV. törvény czikkvégrehajtására hivatva voltak, és azt sem bírták végrehajtani: ezt sem lesz­nek képesek azon idő alatt, mely a törvény végre­hajtására kitűzve van; mert hiszen sokkal kisebb dolgokat, miket tudniillik az 1868-iki törvény reájok bizott, sem voltak képesek hosszú idő alatt elvégezni; nem fogadhatom el a módosítást. Bizathatik ez még azon közegekre, melyek e törvényt vannak hivatva végrehajtani; de ezeknek elég lesz, ha a törvény valóságos végrehajtását esz­közlik ; mert ez is elég bonyodalmas és ez esetben ezek annyira tul lesznek terhelve, hogy ezt magát végrehajtani is képtelenek lesznek. Én tehát ezen niódositványt el nem fogadom. De, tisztelt ház, ha a minister ur módosítása ! elfogadtatnék is : akkor is mulhatlanul szükségesnek ! tartom, hogy Tisza Kálmán tisztelt barátom módosí­tása is elfogadtassák ; mert ha 9JZ cl hivatkozás a 33. §-ra benne nem foglaltatik a törvényben : akkor a legnagyobb igazságtalanság történhetik, különösen azon vidékekkel, melyekről mindnyájan tudjuk, egy­szer oly sok szó volt a házban, hogy maga ő ! királyi felsége is elment azok megtekintésére; ér­tem azon vidékeket, melyek Bácskában és Temesben viz alatt állottak. Akkor azon területek, melyek rendesen szántóföldek voltak, s most évek óta nem bírják jelenlegi adójukat is megfizetni, (Nagy zaj.) igen nagy mértékben fognak megadóztattatni; mert azon szántóföldek semmi kivétel alá nem jővén, meg fognak adóztatni azon nagy mérvben, mely talán egyeseket azon vidékek közül... (Nagy zaj. Eláll!) 6

Next

/
Thumbnails
Contents