Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-312

40 312. országos ülés deezember 18. 1874. Végre félreértettem abban, hogy meg akarom az eredményt hiúsítani. Én a reclamatiot indítványoztam az adófizetés kivetése után, ez pedig nem az eredmény meghiúsítása. (Helyeslés.) Ghyczy Kálmán penzügyminister : Én is szavaim értelmének helyreállítása végett kívánok szólani, és egyedül a tisztelt képviselő ur utolsó észrevételére terjeszkedem ki. ő azt monda, hogy én azt állítottam, hogy ő meg akarja ezen művelet eredményét hiúsítani. Én merek a tisztelt házra hivatkozni, hogy azt, hogy ő ezt akarja: egyátalában nem mondtam. Én azt mondtam, hogy az ő javaslata meghiúsíthatja az eredményt; de ez és az akarat közt nagy a különbség. (Helyeslés jobb felöl.) Stoll Károly : A kérdéshez kívánok szólani. (Fölkiáltások : Nincs még föltéve l) Elnök : Miután senki sincs följegyezve, tehát a 34-ik §-ra nézve a vitát B. Lipthay Béla : Bátorkodom a tisztelt elnök urat kérdezni: vajon be van-e már fejezve a vita? (Fölkiáltások : Be van fejezvel) Elnök : Minthogy kimondva még nem volt, mindenesetre joga van szólni a képviselő urnák. B. Lipthay Béla : Azok után, a mik a pénzügyminister ur által mondottak a módosítás támogatására, nekem elvi megjegyzésem nincs; de annak alkalmazására vonatkozólag igen. A tisztelt minister ur, felelvén Tisza Kálmán képviselő urnák, megemlítette azt, hogy, a mennyiben aggodalmaira vonatkozólag kellő provisio történt már a törvények által, ennek következtében kiemelte azt, hogy azon aggodalmak részben nem alaposak. Különösen fölemlítette ezt oly területekre vonatkozólag, a melyek a törvények értelmében mint árterületek bizonyos tekintetben adómentességgel birtak, s azt monda, hogy a törvény ebbeli rendelkezése fönáll. Nem tagadom, hogy ez ekkép van; de tagadom azt, hogy az ekkénti magyarázat által sok vidéken fönállott igen viszás, sőt mondhatom igazságtalan eredményt ebbeli eljárásunk által orvosolni fogjuk; mert a törvény, mely oly területek adómentességét említi, melyek szabályozás által használhatókká tétettek: különösen kiemeli, miszerint ezek tökéletesen adómentesek, ha bizonyos munkálatok által lesznek azzá; de tisztelt ház, időközben nem csak ily területek lettek használhatókká, melyek teljesen adómentesek voltak ; de olyanok is, melyek csekély adóval voltak megterhelve, és pedig azért, mert bizonyos viszonyok fönállottak, melyeket elhárítani kellett arra, hogy azok mint szántóföldek is használhatók legyenek. Ilyenekre vonatkozólag a most tárgyalás alatt lévő adótörvényjavaslatnak 18. §-ában provisio történt, a mennyiben kiemeltetik, hogy oly területekre Bézve, melyeknek használhatása folytonos különös munkálkodás és költséggel jár, ezen nagyobb költségek betudassanak. Ha a módosítás így fogadtatik el, a mint most inditványozatik: mi fog történni? Azok, kik időközben megtették azon munkálatokat, hogy bizonyos területek, melyek annakelőtte mint szántóföldek nem használtattak, de akár csatornázás, akár töltésemelés által most teljesen biztosíttattak, az ilyen földek birtokosai most megadóztatnak, és oly osztályba soroztainak, mint a többi területek, melyekkel ily költségek nem jártak, és ennek következtében ideiglenesen bizonyosan magasabb adóval fognak megterheltetni és sújtatni, mint az a későbbi tárgyalás után történnék. Ennek következtében, miután már ezen elv elfogadtatott, s intézkedés történt, hogy ily körülmények tekintetbe vétessenek: azt hiszem, az ideiglenes intézkedéseknél ily tekinteteket mellőzni teljességgel nem lehet, ennek következtében a módosítást elfogadom; de szükségesnek tartom, hogy beleszurassék abba egy oly intézkedés, mely a törvény szellemének és a ház elfogadott irányzatának megfeleljen. Ennek következtében a módosításnak első bekezdése után ezeket bátorkodom indítványba hozni: „E szó után „tartoznak" tétessék : „Ily földterületek tiszta jövedelmének megállapításánál, azonban, a mennyiben jelen termőképességben tartásuk különös költségeket igényel : e törvény 18. §-a irányadó.* Ajánlom ennek elfogadását. {Fölkiáltásoh : Szavazzunk!) Szeniczey Ödön jegyző (újra fölolvassa a módositványt.) Péchy Tamás : Tisztelt ház! Azt a módositványt, a mely most beadatott, egyátalában nem fogadhatom el; nem azért, mintha igazságosnak nem tartanám; de azért nem fogadhatom el, mert a minister ur méltóztatott mondani, hogy ezen eljárás az 1851. vagy 1852. évi szabályok szerint fog történni. Már most nem értem, hogy miképen lehet ugy összezavarni a dolgot, hogy ezen szabályok szerint is, és a törvény szerint is járjanak el azok, a kik tulaj donképen hivatva volnának ezen törvénynek végrehajtására közreműködni, a kikről föl lehet tenni, hogy nem is fogják egészen még tudni a a szabályt. Ha mind a kettőt egyszerre kell végrehajtani : akkor a zavar bizonyos. Én igen csodálkozom azon, hogy a tisztelt pénzügyminister ur módositsitványának oly nagy horderőt tulajdonit. Én megvallom, más indokot erre nem tudok találni, mint azt, hogy az 1868: XXV. törvényczikk oly szigorral, mint azt kellett volna: nem hajtatott végre. Mert ha végrehajtatott volna, a mint azt kellett volna: méltóztassanak elhinni, oly intézkedésre, melyet a pénzügyminister ur most indítványoz, semmi szükség nem lenne. Az 1868: XXV. törvényczikk