Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-312

38 312. országos ülés vekbe annak rendje szerint volt bevéve, a mostani .elvek szerint adóznak: ugy mindaddig, mig átalában az e részben fönálló elvek meg nem változnak, azon adózók is, kik most lépnek először a rendesen megadóztatottak sorába : ugyanazon elvek szerint adózzanak addig, mig ezen elvek átalánosan meg fognak változtatni, a földadó szabályozási törvény végbefejezésével ; a mikor megint ezen országnak minden adózójára egyenlő szabályok és törvények a földadóra nézve irányadók. De nincs is különös oka aggódni a tisztelt képviselő urnák az iránt, hogy azon általa többször emiitett kérdéses földek osztályozás alá ne jöhessenek. Azon utasításokban, melyek az 50-es években a kataszteri munkálatok végrehajtása végett kiadattak, van a többek közt egy §. a 44., a mely azt foglalja magában, hogy először is: „oly tavak, melyek régóta mint olyanok léteznek, azután mocsárok és ingoványok, ha földjövedelmet nem adnak: az osztályozásból kihagyandók." Ha ily térek, nádasok, akkor rendelkezik róluk, hogy mint nádasok miként osztályoztassanak. Végre pedig ezt mondja: a menynyiben a tavak mocsárok, ingoványok évenkint közönségesen nyáron, egészben vagy részben kiszáradnak, vagy évenkint, bizonyos években lecsapoltatnak és ekkor rét, legelő vagy más szántóföldek gyanánt használtatnak, azon művelési ágakhoz tartoznak, és ilyetén gazdászati használatnak gyakoribb vagy gyérebb előfordulását és jövedelmezését tekintve osztály oztatnak." Tehát föl fognak vétetni osztályozásba az ily területek; de tekintetbe vételével azon sajátságoknak, hogy nem minden évben, hanem bizonyos években fölváltva használtatnak. A tisztelt képviselő ur hozzá akarja tenni beadott módosítása szerint az én módosításomhoz, hogy az adómentesség iránt fönálló biztosítékok jövőre is érvényben maradnak, sőt tovább megy és azt kívánja, hogy nem csak a fönálló törvényeknek az adómentességre való szabványai, hanem a művelési ágak változhatatlanságára vonatkozó rendelkezései is épségben tartassanak. Ha tisztelt ház! azt akarjuk épségben tartani, a mi az 50-es években ki volt mondva arra nézve, hogy a mivelési ágakban történt változások uj kataszter behozataláig az adóalap megváltozását nem eredményezhetik; hogy ha ezen ideiglenes adóztatást nem akarjuk azon területekre kiterjeszteni, a melyeknek mivelési ága változott: akkor meghiszem, hogy a képviselő urnák igaza lehet abban, . hogy valami nagy eredménye ezen intézkedésnek nem igen lesz. De akármi volt kimondva, a kérdéses 1855-ki rendeletekben, a melyek által a kataszteri munkálat behozása ez országban elrendeltetett : azon akkori legfelsőbb rendeletek, igaz, most törvények, de csak azért, mert a törvényhozás által a földadóról szóló deczember 18. 1874. minden ilyetén rendelkezések elfogadtattak és helybe© hagyattak; de elfogadtattak, és helybenhagyattak nem állandóan, hanem mindig csak bizonyos időszakra kiterjesztve, és igy most helyben vannak hagyva az 1875. év végéig. De midőn azon esztendő vége bekövetkezik, a törvényhozásnak ismét jogában álland szólani arról, hogy azon legfelsőbb rendeleteket, melyek a mi törvényeink szerint törvényeknek nem tekinthetők: fön akarja-e tovább tartani, vagy máskép akar-e irántuk intézkedni és akkor beálland a törvényhozás azon joga is, kimondani azt, hogy ámbár a mivelési ágakban történt változások az eddig fönálló rendeletek szerint nem szolgálhatnak indokul arra, hogy az adóalap viszonyai változtassanak meg; de miután ez már különben is húsz és egynéhány éven keresztül igy van, s azóta a mivelési ágakban történt változások nagyok és mi most a rendes földadószabályozási munkálatokat megkezdettük, mi azon legfelsőbb rendeleteket, melyek annak idejében a jövedelmi fokozat változhatlanságát kimondták, most megváltoztathatjuk, nézetem szerint azokat megváltoztatni teljes jogunk van: mert a földadóról szóló minden legfelsőbb intézkedés csak évről évre, vagy legfeljebb 2 évre, bizonyos időszakra voltak a törvényhozás által eddig elfogadva, és ezen időszak elmúlván, a törvényhozás hatalmában áll, azok fölött bölcs belátása szerint intézkedni. A mi, tisztelt ház, az 1868. évi XXV-ik törvényezikkben kimondott adómentesség bizonyos eseteit illeti: én ezen adómentességnek föntartását nem tartom szükségesnek ezen alkalommal ismét kimondani és ismételni, mert az általam javasolt intézkedés által egyátalaban eltörölve nincs, miután ebben csak az mondatik, hogy a kiigazított adótelekkönyvnek és birtokivek alapján vettessenek Id az adók, épen ugy, a mint ma is kivettetnek a fönálló, ámbár hiányos adótelekkönyvek és birtokivek alapján; de azért a törvény által adott azon adómentesség, mely ezen módosításban visszavonva, megszüntetve nincs: nézetem szerint nem szűnik meg és szintúgy föntartandó, mintha ezen módositványban külön megemlítve lenne. Azt kívánja a tisztelt képviselő ur, hogy lehessen azon eljárás ellen, melyet javaslatba hozok, reelamálni és pedig reclamálni azon módon, melyet a jelen törvényjavaslat 4-ik fejezete állapit meg. Ez, tisztelt ház! ismét két egymástól egészen különböző rendszernek összevonása. Mikor ezen adó ki fog vettetni: akkor még azon orgánumok, melyek a reclamatiok iránt fognak a íöldadószabályozási törvény szerint intézkedni, akár a főrendiház javaslata, akár a képviselőház javaslata fogadtassák el: föl nem állíttatván, nem is fognak működni; és én azt hiszem, hogy ha nincs is megemlítve módositványomban, hogy van reclamatio, mindamellett