Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-312

312. országos ülés deczember 18. 1874. Méltóztassék már most tekintetbe venni azon nagy átalakulást, mely azóta a gazdálkodás viszonyait tekintve történt, és meg méltóztatik engedni, hogy most, mikor egy rendesen behozott kataszter alap­ján fognak a művelési ágak meghatároztatok a mű­velési ágak ily hosszabb változhatatlanságát nagyobb biztossággal és a közállam kevesebb kárával lehet engedélyezni, mint midőn oly művelési ágakról van a szó, melyek egy egészen más gazdálkodási rend­szerből maradtak reánk az 1848. előtti évekből, melyekben oly nagy változások jöttek létre, mint a minők egyhamar a nemzetgazdaságnak ezen ágá­ban, tudniillik a földművelésben, létesülni nem fognak. Nem nagy eredményt vár mindezektől Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur. Nem merem számok szerint azon eredményt meghatározni, mely az áta­lam javaslatba hozott művelet folytán az állampénz­tárra hárulni fog. De tegyük föl, hogy az ered­mény nem nagy lesz. Ekkor sem lehet, tisztelt ház, veszteségről szó : mert ezen eljárásra külön költség nem kívántatik. Ezen eljárást a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslatnak szabályai szerint is mindenesetre meg kell tenni, és midőn ezen mindenesetre meg­teendő mivelet elkészül: akkor óhajtom én, hogy használja föl az állam az alkalmat, és használja föl a kész materiálét, a mely a kiigazított adótelek­könyvekben külön költség nélkül állíttatik elő. A költség, a melylyel ezen műveletet az adó kivetése előtt még pótolni kell: mindenesetre lesz valamelyes, azon összeszámítások költsége ugyanis, a melyeket a telekkönyvben, a birtokivekben, a pénzügyiigaz­gatóságoknáí, vagy a központon tenni kell. Ez, mondom, lesz valamelyes költség ; de ez nincs arányban azon eredménynyel, melyet javas­latom keresztülvitelétől várni lehet. Megengedi a tisztelt ház, hogy ezen alkalommal egyszersmind némely észrevételt koczkáztathassak azon módosításokra nézve, a melyeket Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur javaslatom átalánosságban való elfogadásának esetére kilátásba helyez. Azt kérdi az én tisztelt barátom, hogy miután vannak földek, a melyek száraz időben egy-két évig használtatnak, de nedves idők vagy vizáradások következtében ismét viz alá kerülnek és kákát termő terüle­tekké válnak: miképen fogja ezeket a községi bi­zottság osztályozni? Hiszen, ha száraz idő lesz, — teszi hozzá — azok a legjobb minőségű föl­deknek fognak beíratni, és ekkor az illető birtokos károsodni; fog ha pedig nedves idő lesz : akkor azokat egészen hasznavehetetlen földeknek fogják kijelenteni. Nehézség az ilynemű földek classifiea­tiójánál mindenesetre lesz ; de meglesz ez azon osz­tályba sorozásnál is, a mely akkor teljesitendő, midőn azt a földadó szabályozási törvény kívánja. Azon osztályba sorozásnál is, ott lesznek a hely színén azon kérdéses földek, melyeknek minősége azért, mivel ekkor mások teljesitik az osztályozást, változni nem fog. Ugyanezen nehézség, a melytől Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur most fél : meg lesz tehát akkor is, és ha ezen nehézséget legyőz­heti éneknek tartja, akkor ezen földeket osztályozni egyátalában nem lehet. Azt mondotta még a tisztelt képviselő ur, hogy megeshetik majd az, hogy az illető birtokosok észrevevén azt, hogy mi terveztetik, illetőleg, hogy földjeik adó alá fognak kerülni: talán legjobb minőségű földeiket legelőkké fogják tenni, parlagon fogják hagyni inkább, minthogy adót fizessenek tőlük. Ha, még megengedném is, hogy roszul számító gazda ilyen gondolatra vetemedhetnék akkor, ha igen hosszú időről volna szó, ugy, hogy ezzel magán segíthetne ; de hogy jó számító gazda ezt megte­hesse ezen rövid, vagy ha nem is rövid, de bizo­nyosan nem nagyon hosszú időre, mely ezen ideig­lenes adóztatás behozatala közt és a rendes földadó szabályozási munkálat befejezése után behozandó rendes adóztatás közt fömnarad : azt nem hihetem. Mert ha ezen földtől, mely első minőségűnek mon­datik, hasznot vár: akkor két alternatíva áll előtte. Vagy parlagon hagyja a földet, legelővé teszi azt és akkor talán 1—2 frttal kevesebbet fog egy katasztrális hold után adóban fizetni ; vagy ha föl­szántja: akkor talán 1—2 frttal többet fog érte fizetni. De az első esetben elveszti a földnek 15—20 frtra tehető hasznát: mig a második eset­ben ezt a hasznot egy vagy két frt koczkáztatásával megtarthatja. A miket a községi közegek iránt mondott a tisztelt képviselő ur, hogy tudniillik csodálkozik azon, miként bizhatok azokra ilyen munkát, miként várhatok ily esetben a községi bizottság eljárásától eredményt: azokra nézve röviden megjegyzem, hogy hiszen azon törvényjavaslat] szerint, melyet a ház ezen §-ra nézve a főrendekkel egyetértőleg elfo­gadott, nem csupán községi közegek teljesitik ezen intézkedést; hanem a községi közegek munkáját a pénzügyi közegek minden illetőknek megtartásával kiigazítják, és ez nekem mindenesetre megnyug­tatásomra szolgál. Kívánja ennélfogva a tisztelt képviselő ur, hogy az általam lett módosításba jőjön be a hivat­kozás a földadószabályozási törvény 33. §-ára, a melyben megállapíttatik, hogy azon általa említett, hol használható, hol nem használható földek mikép osztályoztassan ak. Én részemről ezen módosítást nem fogadhatom el, mert két egészen különböző rendszert nehéz összevegyiteni. Az általam javasolt módosítás az eddig fönálló földadókataszteri munkálatok és elvek alapján történt ; mert azt hiszem igazságos, hogy a mint azok, a kiknek birtoka az adótelekköny-

Next

/
Thumbnails
Contents