Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-312
36 312. országos ülés deczember 18. 1874. két ház által elfogadott, és a képviselőház által most is ujabban jóváhagyott uj 31. §-a világosan mondja, hogy a földadó-kataszteri munkálatok a tényleges állapotnak megfelelőleg igazitandók ki. Ha tehát ezen eljárásnál találkozik a határban egy föld, mely ott valóban existál, akár volt ezelőtt a telekkönyvbe bevéve, akár nem: — az észrevétlenül, megjegyzés nélkül, a nélkül, hogy fölvétetnék a telekkönyvbe, nem maradhat. Egyébiránt, miután magamnak nézete is egyátalában nem eltérő e tekintetben attól a nézettől, melynek Tavaszy képviselő adott kifejezést: én részemről az ő módositványát, mint: az enyémnek kiegészítőjét, elfogadom. (Helyeslés jobb felől.) A mi a második módosítást illeti, itt előttem azon nehézség állott, hogy az, hogy mikor lehet az intézkedést, melyet én mostan javaslok, életbeléptetni nagyrészben attól függ, mikor fog a jelen törvényjavaslat törvénynyé válni. Megvallom, hogy csak rövid idővel ezelőtt még több aggályom volt arra nézve : vajon e javaslatból egyhamar törvény lehet-e ; azonban a tisztelt háznak a napokban hozott több határozmányai nekem is már reményt nyújtanak arra nézve, hogy csakugyan hamarább fog ezen törvényjavaslat törvénynyé válni, mint talán kezdetben vélhettük volna. S igy én részemről lehetőnek tartom, hogy az adó az 1876. évben már a tervezett alapon lesz kivethető. Ha azonban — mit Isten ne adjon, hogy történjék — még sem lenne az 1876. évben az adó ez intézkedés szerint kivethető : akkor is annak idejében a körülmények szerint fog a törvényhozás e tárgyban intézkedhetni; (Élénk helyeslés jobb felől) s ekképen én megnyugtatva érezvén magam, Tavaszy képviselő ur második módositványát is elfogadom. (Helyeslés jobb felöl.) A mi már most a Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam és barátom által mondottakat illeti, nézeteim az ő nézeteitől több tekintetben eltérnek. Neki az általam beterjesztett módositvány ellen egyik észrevétele az volt, hogy nem azért hibásak annyira a létező kataszteri munkálatok, mert azokból sok föld kihagyatott, vagy a termékeny földek a terméketlenek sorába iktattattak; hanem a legnagyobb aránytalanság a mostani adőviselésben onnan ered, hogy a tiszta jövedelmi fokozat volt azon időben hibásan megállapítva; részint oly eljárás folytán, melyet bűnösnek is lehet nevezni, a mennyiben tudniillik összejátszottak az illető felek, és a kormány részéről alkalmazott közegek. Én megengedem azt, tisztelt ház, hogy az aránytalanság egyik oka ott rejlik, hol azt Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam keresi; de másrészről azt sem lehet tagadni, hogy ezen aránytalanságnak igen nagy oka rejlik ott is, hogy kimaradtak földek és területek a telekkönyvekből, hogy termékeny földek terméketlenek sorába iktattattak. Hogy mennyi az ily földterületek egész összege: azt nem tudom ; de mindenesetre mennyiségük nevezetes lehet. Azért tehát, hogy minden bajon nem lehet egyszerre segíteni: a bajnak azon részén sem kell segíteni, melyen segíteni módunkban van ? (Tetszés jobb felől.) Azt mondja tisztelt barátom, hogy hiszen a kormány ezen a bajon most is segíthet minden hosszadalmas eljárás nélkül; mert az adótelekkönyvekbe bele nem irt területeket megadóztatni most is jogában van. Igenis, tisztelt ház, jogában van ez a kormánynak, de hogy megadóztathassa az ily területeket: tudnia kellene, melyek azon területek; ezt pedig egyes esetekben, casualiter megtudhatja a kormány; de az országban átalában elszórt ilynemű területeket csakis oly eljárás utján tudhatja meg, mely átalam terveztetik; mert ha a kormány különben akarná is ezt megtudni: akkor is egy investigationalis testületet kellene szerveznie, mely az egész országba szétmenvén, kutassa a kérdéses területeket, fölméresse a határokat; mig ellenben azon eljárás , mely a földadószabályozási munkálatok sorában mint első munkálat okvetlenül megteendő: már magában czélra vezet, és megismerteti a kormánynyal mindazon területeket, melyek hasonló állapotban vannak. Hiszen ha tudva lettek, vagy lehettek volna, tisztelt ház, az ilynemű területek, és a kormánynak lett volra annyi közege, hogy mindezeket a területeket annak rendje szerint fölméresse: akkor ezen a bajon rég segítve lett volna; de a nehézség épen abban áll, hogy egyedül az a mód, a melyet a földadószabályozási törvényjavaslat 44. §-a indítványoz: az, a mely által igazán és nagy kiterjedésben meg lehet tudni, meglehet ismerni, azon területeket, a melyek ezen czim alatt adó alá vonandók. Igaz, hogy a vizszabáiyozás által mentesített területeknek nagy része fönálló törvényeink szerint adómentes; de ezeken kivül vannak igen sok más hasonló területek, melyek az adómentesség privilégiumát egyátalában már most sem élvezhetik. Azért mert vannak itt-ott területek, vagy vannak talán nagyobb területek is, melyek adómentesek: a többit is az adótól szabadon hagyni, részemről igazságosnak nem tartom. (Helyeslés jobb felől.) Azt mondja a tisztelt képviselő ur, hogy magában azon törvényjavaslatban, melyet most tárgyalunk benne van, hogy a művelési ágakban történő változások az adózási viszonyokat egy ujabb kataszternek behozatala előtt nem fogják változtathatni. Ez benne van a törvényjavaslatban és helyesen. De ezen törvényjavaslat, ha törvénynyé válik : törvénynyé fog válni 1874-ben, 1875-ben, a katasztrális munkálatok pedig az 50-es években állapíttattak meg és némely részben a 60-as évek elején.
