Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-312
312. országos ülés deczratber 18. 1874. 35 Bittó Béni eloadó: Tisztelt ház! A főrendiháznak ezen szakaszra vonatkozó módositványa ezt tárgyazza: , egyszermind azon földrészleteket, melyeknek művelési ága változott, azon osztályokba sorozza, a melyekbe azok az érvényben lévő osztályozás szerint tartoznának." A kataszteri bizottság, a melynek föladata volt a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslatra a a főrendiház által tett módositványokat tárgyalni: nem fogadta el e módositványt és a képviselőháznak sem ajánlja elfogadás végett; mert ezen módositvány csak azon intentioval volt téve, hogy az ekkép tett igazság szerinti osztályozás mintegy előkészítésül és könnyebbitésül szolgáljon majd az ezen törvény szerinti osztályozásnál. A kataszteri bizottság ugy volt meggyőződve, hogy egészen különböző elvek és eljárás szerint fog történni az uj osztályozás, mint az eddig fönálló régi volt. Ennélfogva ezt hasznosítani nem lehetne és szükségtelen munkára, fölszólalásokra szolgáltatna okot. A kataszteri bizottság azért nem fogadta el az egészet. A tisztelt pénzügyminister ur által beterjesztett módositvány, a mely e szakaszra vonatkozik, már szélesebb körű. Először nemcsak a megváltozott műveletben lévő földrészleteket kivánta osztályozás alá venni, hanem egyszersmind azokat is, a melyek mint terméketlenek voltak katasztrálva; ma azonban haszon alatt állanak, és ezeket adó alá akarja vetni már a munkálatok folyama alatt is. E módosítással szemközt, tisztelt ház, ugy érzem, hogy a kataszteri bizottság nevében álláspontot nem foglalhatok el, mert ezek tanácskozásának substratumát ez nem képezte. E kérdéssel szemközt, azt gondolom, én csak egyéni véleményemet, szavazatomat adhatom, és kérem a tisztelt házat, ily értelemben méltóztassék nekem megengedni, hogy e kérdésben egyedül csak személyemet illetőleg nyilatkoztassam. {Halljuk!) Én igenis elfogadom a pénzügyminister ur módositványát, és midőn azt elfogadom : csak röviden kívánok azokra felelni, melyeket Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur előhozott. ő azt mondta, hogy ha ezt elfogadjuk : akkor mintegy megsértjük azon elvet, melyet már magunk is kimondtunk egyizben ezen törvény tárgyalásánál, mikor azt mondtuk : hogy az adóalapul szolgáló földjövedelem egy ujabb adószabályozás bekövetkeztéig változást nem szenved. Én azt hiszem, hogy nem megsértjük ezen elvet, mert hiszen mikor mi ezt tenni fogjuk : tenni fogjuk egy uj adószabályozási munkának egy bizonyos stádiumában, még pedig annak első stádiumában; de mindenesetre az adószabályozási munka alatt fogjuk azt tenni. Ő azt mondja, hogy financziális tekintetben sem igér tőle sok eredményt. Már erre nézve megvallom, hogy mennyit lehet ígérni, az ma még valószínű számítással sem állitható föl; ámde, ha méltóztatnak meggondolni, hogy például a magyar korona országaiban, a kataszteri állapotok szerint szólva, a szántóföld adó-átlaga holdanként 1 frt 23 kr, rét- és kertnek adója holdanként 1 frt 5 kr, szőlőnek adója holdanként 3 frt 14 kr, legelőnek 42 kr, erdőnek 20 kr: itt oly különbségek vannak, hogy az egyes culturális ágaknak átlagos adója a másikkal szemben hatszor akkora. Már én azt nem tudom, hogy hány ezer holdat lehet fölvenni mint olyant, a melynek művelési ága megváltozott; de én mindenesetre várok tőle jelentékeny eredményt és annyi eredményt, a mennyi elég lesz arra, hogy ezen földadószabályozási munkálatnak költségeit födözze: ennélfogva elfogadom. Hátra volna még, hogy Kovách László képviselő ur módosítására feleljek. Megvallom, igazán e tekintetben én is azon nézetben vagyok, a melyben Tisza Kálmán képviselő ur, hogy ez a módosítás ide beékelve nincs egészen a maga helyén; mert itt arról fogunk szólani, hogy a községi bizottság, a melynek hivatása lesz a telekkönyvi kiigazítást eszközölni: micsoda föladatokat fog teljesíteni. így tehát nincs itt helye azt mondani, hogy a minister rendelet utján intézkedik, hogy mi a többi bizottság teendője. Tehát ennek itt nincs helye, hanem a 22. §-nál lett volna helye; de tegnap méltóztattak azt határozni, hogy oda nem vehető föl, miután azt a főrendiház is változatlanul elfogadta, s igy mi sem tehetünk oda semmit. Én ennélfogva azt gondolom, leghelyesebb volna ezt a legutolsó §-hoz iktatni, a hol azt mondjuk, hogy jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. (Helyeslés.) Ghyczy Kálmán pénzügyminister: Tisztelt ház! A tett indítványok folytán óhajtok némely nézeteket a tisztelt ház előtt elmondani. {Halljuk \) Először Stoll Károly képviselő ur módositványára megjegyzem, hogy az legnagyobb részben oly szabályokra vonatkozik, melyek a földadószabályozásról szóló törvényjavaslatnak nem ezen kérdései, hanem egészen más stádiumára tartozó részeit illetik; vonatkozik a törvényjavaslatnak oly §-aira, melyek iránt a két ház már megegyezett. Ha annak idejében adattak volna elő ezen módositványok: akkor lehet, hogy bővebb megfontolás tárgyát képezhették volna; de most a két ház conclusumának ellenében én azt hiszem, hogy különös figyelembe ezen tekintetből sem vétethetnek. Tavaszy képviselő ur az általam beterjesztett módosításra nézve azon észrevételt tévé, hogy nincsenek benne megemlítve azon földterületek, melyek az adótelekkönyvekbe az ötvenes években nem vétettek föl. Megmondom okát, mért nincsenek ezek módositványomban megemlítve. Nem emiitettem módositványomban, mert a törvényjavaslatnak mára 5*