Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-312
312. wseáEos liles decxeinber ÍH. 1874. 33 óhajtom megtoldatni, hogy azoknak is, kik többet fizettek: ezen többfizetés betudassék. — (Közbeszólás a szélső bal felöl: Benne vanl) De nincs benne az, hogy azoknak adója, a kik azért fizettek kevesebbet, mert birtokuk a valósággal meg nem egyezőleg kevesebbre vétettek föl, annyival magasabbra tétessék, és viszont, a kik azért fizettek többet, mert birtokuk többre vétetett föl, ezeknek a többfizetés adójukba betudassék. Ezzel akarom a Tisza ur módosítását megtoldani, s ily értelmű módositványomat be is nyújtom. Almásy Sándor : Tisztelt ház! Én a tett módosítást nem fogadhatom el; nem fogadhatom el azért, mert igen káros hatása lenne nagyon sok földbirtokosra. Kovách László tisztelt képviselőtársam azt monda, hogy az 50-es években, midőn az adózási alapok fölvétettek, azok, a kiknek birtoka fölméretett és becsültetett: feszült viszonyban állottak az illető becslőkkel, és így e viszonynál fogva is a birtokosok gyakran eltagadták valódi birtokukat: ezt is igen jól tudom; de nem mindenütt az lett a következés, hogy az illetők birtoka kevesebbre vétetett föl, hanem inkább sok helyütt, mint Máriássy képviselőtársunk is monda, az egyes birtokosok túlságosan adóztattak meg. Ha tehát igazságosan akarunk eljárni, az utóbbi természetű aránytalanságot is figyelembe kell vennünk. Köztudomású dolog, hogy vannak egyes vidékek, melyek tulterhesen vannak megadóztatva ugy, hogy bámulnunk kell, hogy e terhet megbírják; már most helyes-e az, hogy ha ezek a birtokosok földeiket ipar által javítják, s az által uj terheket rónak magukra: még mindjárt uj adó alá vettessenek ? Én tehát, ámbár nagyon hallom hangsulyoztatni az igazságot : igen veszélyesnek tartanám azt, ha csak egy részben történnék módosítás az előtt, mielőtt az összes rendszeresen meg nem változtattatnék; mert a becslésekre nézve sem tartanám helyesnek, hogy azt mondjuk, hogy több szántóföld van most 200 holddal, mint azelőtt; ennélfogva ehhez képest több adó is fizetendő a megváltozott művelési ág arányában. Ezen számítás sem áll, mert ha nekem a legelőm kevesebb, a gazdaságban kevesebb trágyát produkálok : nem vehetem annyi hasznát a birtoknak, mintha legelőm is van csekély föld mellett, és a megadóztatás csak a régi kulcs szerint történik. így van a szőlőnél is, s mint igen helyesen mondotta Máriássy Béla képviselőtársam is, igazságtalan volna azon területet, melyen én a szőlőt holdanként 700— 800 forintnyi költséggel elöállitottam : mindjárt a beültetés első évében mint szőlőt megadóztatni; mert akkor még nem terem, csak a költségek vannak. Mondom, ez igazságtalanság lenne. A mi az erdőket illeti, melyek kiirtattak és haszonvehetőkké téKÍPV. H. NAJLÓ. 18? XIV. KÖTET. tettek, ezekre nézve figyelembe veendő az, mit Tisza Kálmán képviselő ur is mondott, hogy az erdőirtások sok esetben pusztítást vontak maguk után, a mennyiben a területek elhomokosodtak. Ennélfogva azt, hogy ebből az államnak átlag nyeresége vagy vesztesége van-e: bizonyosan még nem mondhatjuk ugyan meg; de ha megnézzük az ős Mátrát, a hol a kiirtások után csak kopárságok, pusztaságok vannak: ott már biztosan mondhatjuk, hogy inkább lesz vesztesége, mint nyeresége az államnak. Én tehát, tekintetbe véve azt, hogy ez sokaknak igazságtalanul tetemesen szaporítaná az adóját, ugy, hogy elviselhetlenné lesz: a módositványt elvetendőnek tartom. Stoll Károly: Minekelőtte a dolog elvi oldalát venném bírálat alá, bátor vagyok egész átalánosságban kijelenteni, hogy én a terméketlen területek alatt nem a fölidézett földeket értem, a melyekre nézve már az 1868: XXV. törvényczikk intézkedett; hanem tisztán és föltétlenül a terméketleneket értettem, hogy ezek, mint ilyenek, a telekkönyvbe fölvétettek-e, vagy nem? Áttérek most Tavaszy képviselőtársam indítványára, és kijelentem, hogy én azt elfogadom; figyelmeztetem azonban a pénzügyminister urat, hogy lehetnek és vannak esetek, hogy például egy nagy birtok fölött osztás történik, és ezen alkalommal, a mint már számtalanszor tapasztaltuk, kiderül az, hogy azon nagy vagy középszerű birtokoknak tetemes része a telekkönyvi munkálatokba nincsen fölvéve. Ilyen esetekben az 1868: XXV. törvényczikk értelmében a pénzügyi közegek nem várhatják be azon időt, midőn a jelen törvény szerint fog az intézkedés megtétetni, hanem az 1868: XXV. törvényczikk intézkedéseit kell foganatositaniok. Egy igen fontos tárgy említtetett föl tegnap, melyre Tisza Kálmán képviselő ur részben felelt, s mely magukra a községekre vonatkozik. Ugyanis az mondatott tegnap, hogy a nagy aránytalanságoknak főleg oka az, hogy a munkálat a községekre bízatott. Én, tisztelt ház, én az említett aránytalanságot csak részben tulajdonítom a mondott oknak, hogy tudniillik a közegek nem voltak megbízhatók; de határozottan kijelentem mindamellett azt is, mert figyelemmel kisértem mind 1861. előtt, mind után ezen munkálatokat, és figyelemmel kisérem azokat ma is, és épen azért kijelentem, hogy ezen munkálatok 1861. előtt nem voltak oly roszak, mint roszak azok ma. A legnagyobb aránytalanságok, és pedig az ország nagy részében 1861. után állottak be. Az aránytalanságok folytattatnak ma is, mert a tagosítás által történt változások tekintetében a telekkönyvi vizsgálatok nem oly értelemben történtek, mint azt az 1868: XXV. törvény czikk 9, és 10. §§. rendelik. 5
