Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-312
30 312. országos ülés deczember 18. 1874. Ezeket elmondva azon módositványhoz, melyet a tisztelt képviselő iir beadott, akkor lesz hozzászólásunk, mikor elvileg történik szavazás a fölött vajon elfogadtatik-e átalánosságban a pénzügyminister ur által beterjesztett módositvány vagy sem. (Helyeslés.) Egy válaszszal azonban tartozom a tisztelt előttem szóló képviselő urnák, melyet már most adok elő. ö tudniillik megkérdezett engem az iránt, miként értelmezem módositványom azon passusát: „az adó-szabályozási munkálatok tárgyalására és elintézésére hivatott bizottságoknak", melyik bizottságot értem, valamennyit-e, vagy csak az elsőt, a községit ? Bocsánatot kérek a szövegezés a gyorsaság miatt nem egészen világos. Én ugy a községi, mint a járási bizottságot értem : mert a többi bizottságokban a kormánynak ugy is elég befolyása van; módositványomat tehát oda kívánom igazítani, hogy ezek ketteje értessék azok közt, melyeknek a pénzügyminister ur záros határidőt tűzzön ki a működésre. Mindezek folytán a pénzügyminister ur által beterjesztett javaslatot teljes lelkemből üdvözlöm és pártolom. (Helyeslés.) Irányi Dániel: Én is pártolom ugy a tisztelt pénzügyminister ur modositványat, mint azon almódositványt, melyet Tavaszy képviselőtársam beterjesztett. Pártolom először a fönálló törvény alapján, másodszor az igazságérzettől vezéreltetve. Mit foglal magában a tisztelt pénzügyminister ur módositványa, mit Tavaszy almódositványa ? Először azt, hogy azon földterületek, melyek a kataszteri összeírásból egészen kihagyattak: adó alá vonassanak. Másodszor, hogy azok, melyek mint terméketlenek foglaltatnak azon munkálatokban, valamint harmadszor azok, melyek más művelési ágak szerint voltak fölvéve, mint a milyenekben most vannak: adó alá vonassanak a művelési ágaknak megfelelő módon. Én ezt ugy az igazsággal megegyezőnek, mint az 1868: XXV. törvényczikk következésének tartom. A XXV. törvényczikk, mely terméketleneknek adóalapul fölvételére vonatkozik, határozottan rendelkezik egyszersmind arra nézve is, hogy ha a művelési ágak megváltoztak: arra nézve is történjék jelentés, ós e szerint adóztassanak meg a földek. Intézkedés azon esetről ugyan nem foglaltatik benn, ha valami egészen kimarad a kataszteri munkálatból ; de a dolog természetében fekszik, hogy ha oly adótárgy találtalik, mely addig nem volt fölvéve adó-alapul: ez a hatóságok utján az adótárgyak közé fölvétessék. Tisza Kálmán képviselőtársam elvileg sem pártolja a tett módositványokat; részemről azonban azt gondolom, hogy a mi azon területeket illeti, melyek egészen kihagyatnak: azoknak befoglaltatását ő is természetesnek, ennélfogva igazságosnak kívánja tartani. Tisza Kálmán : Megmondtam, hogy törvény is van róla, az 1868: XXVIH. törvényczikk, Irányi Dániel: ő csak azon részét nem. tartja a módositványnak elfogadhatónak, mely az egykori terméketlen földeknek, melyek most termékenyek, megadóztatását illeti, valamint azon részt, mely a művelési ág változtatására vonatkozik. A tisztelt képviselő ur gazdasági szempontból hibásnak tartaná, ha a törvényhozó azon földbirtokost, ki egy terméketlen földet termékenynyé tett: rögtön adóval sújtaná, valamint igazságtalannak azt, hogy ha például a legelő föltöretvén, búzafölddé vált. Ez, vélekedésem szerint, többet bizonyít, mint a képviselő ur talán bizonyítani akart; mert ebből az következnék, hogy az ily változás határtalan időre maradjon adómentes; mert az 1868. törvény is intézkedik arra nézve, hogy ha az ily változtatások nagyobb költséggel eszközöltetnek, hogy azok bizonyos ideig adómentesek legyenek; de az, hogy egyátalán fogva ne fizessenek adót: ez, vélekedésem szerint, a tisztelt képviselő urnák sem lehet szándéka, mert az igazsággal tökéletesen ellenkezik. A tisztelt képviselő ur azt mondja, hogy jobban sújtatnék az, ki közgazdászatilag helyesen járt el, mint az, ki a kataszter készítésénél talán csalással élt, és a maga jobb földjét a roszabb osztályba soroztatta. Átalánfogva azt tartja, hogy ez aránytalanság, mely a földadó körül létezik: nem annyira, abban áll, hogy terméketlen földek nincsenek mint termékenyek bevéve, vagy hogy a művelési ág körül van tévedés; mint abban, hogy talán helytelen osztályba soroztatott a föld. De azért, hogy ezen második bajon, melyet én is elismerek, nem lehet oly rögtön segíteni: ebből nem következik,, hogy ne segítsünk azon, a melyen ezen ideiglenes munkálattal már segíthetünk. (Helyeslés.) Hogy mennyi lesz ezen munkálatnak pénzügyi eredménye, azt, ugy gondolom, közülünk senki nem tudja; de igen valószínű, hogy tetemes lesz : meri köztudomású dolog, hogy igen nagy mennyiségben találtattak oly földek, melyek mint terméketlenek vannak bevezetve, most azonban termékeny búzaföldek, valamint azok, melyek legelőknek voltak bejegyezve, most pedig mint szántóföldek használtatnak. De bár ne legyen is igen tetemes azon öszszeg, melyet a kincstár ez által nyer, és ha nem is fog rúgni milliókra, hacsak százezereket nyerünk is ez utón: azt hiszem, hogy e megadóztatáshoz annál inkább hozzá kell járulnunk; mert most uj adók behozataláról van szó, illetőleg a létezőknek fölemeléséről. A mi pedig azon módositványokat illeti, a melyeket a tisztelt képviselő ur azon esetre kivan eszközöltetni, hogy ha a pénzügyminister indítványa elvileg elfogadtatik: én részemről igazságosnak tartom, hogy ugy azon kiváltság, illetőleg azon
