Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-312
312. országos ülés deczember 18. 1874. 29 hányom figyelembevételét. A tisztelt pénzügyminister ur a 34. §. első bekezdését, valamint a másodikat is kihagyván, egy pótlást adott hozzá, a mely az általam elmondottak szerint igy hangzik: „Egyszersmind azon földrészletek, melyek az adótelekkönyvben a terméketlenek közé soroztainak, jelenleg azonban művelés alatt állanak azok, melyeknek művelési ága változott, a művelési ág megállapításánál a jelen törvény 33. §-nak rendeletei szerint járván el: azon osztályba sorozandók, a melyekbe azok az érvényben lévő osztályozás szerint tartoznak." Ez lenne a pótlék. A minister nré helyett a 3-ik bekezdést a minister ur is meghagyja, meghagyom én is, de azutáni módositványa helyett az jönne : addig mig a jelen törvény szerinti adó kivetése életbelép, a földadó az ekként kiigazított adótelekkönyvek és birtokivek alapján vettetik ki, agy azonban, hogy a fönálló törvényeknek az adómentességre és művelési ágak változhatlanságára vonatkozó rendelkezései épségben tartatván, azok, kik ezen adókivetés folytán akár reájuk nézve beállott művelési ág változás, akár az ennek alapján történt osztályozásba történt sorozás miatt túlterhelve lennének: jelen törvény első fejezetében megállapított módon fölszólalással élhetnek, és ha ezen fölszólalás folytán kiderül, hogy csakugyan túlságosan lettek megróva: az általuk azon adókivetése alapján teljesített túlfizetések a legközelebbi fizetendő adóba betudandók lesznek. Hasonló módon fölszólalással élhetnek a pénzügyi közegek is, és ha valamely földrészlet kevésbbé megrótt mivelési ágba helytelenül soroztatott és az ily módon kevesebb adót fizetett: a tulajdonos a legközelebbi adó év leforgása alatt utánna fizetni tartozik. Ez az, a mit azon esetre, ha egyátalában intézkedni méltóztatnak, módosításul ajánlok. Kovách László: Tisztelt ház! Az igen tisztelt előttem szólott képviselő ur, a mint előadásának figyelemmel kisérése folytán kivehettem, leginkább azért nem kívánja a pénzügyminister ur által beadott módositványt elfogadni, mert vélekedése szerint azon eredmény, mely ezen módosítás életbelépte folytán bekövetkeznék: az államkincstárra nézve nem volna tekintélyes és némi tekintetben talán igazságtalanságot is foglalna magában. ö ugyanis azon eltéréseket, melyek a jelenlegi adótelekkönyvekben léteznek, nem becsüli oly magas értéküeknek, mint a minővel azok szerény véleményem szerint valóban bírnak. Különösen három okból következteti azon változásokat, melyeknek helyreigazítását ezen módosításokkal elérni akarjuk: a szabályozásokból, a tagosításokból, és az erdőirtásból. Nem érintve ezen három dolgot, melyekben igazságot adok a tiszteit képviselő urnák, emlékeztetnem kell őt arra, hogy még számos más okokból is származnak eltérések, még pedig olyanokból, a melyeket részint módjában állott a földbirtokosnak elhárítani, részint nem állott módjában megakadályozni, hogy azok meg ne történjenek. Ha méltóztatnak visszaemlékezni, hogy azon években, melyekben a kataszteri fölmérések történtek, tudniillik az 50-es években, minő politikai viszonyok voltak az országban: méltóztatnak emlékezni, hogy azon egyének, kik a kataszteri fölméréseket eszközölték, mindennel inkább találkoztak mint a földmivelők bizalmával; és ennek folytán köztük és a földbirtokosok között bizonyos ellentét állván föl, kétségtelen, hogy mindenütt, a hol a földbirtokos lehetségesnek találta, a telekkönyv elkészítésében őket kijátszani iparkodott; kétségtelen az, hogy számtalan ezer és ezer holdak lettek teljesen kihagyva, miután tudjuk, hogy a határ körüllépések által lett fölmérve és igy igen könnyen megtörténhetett a kijátszás. De ez még nem tenne oly nagy összeget, mint az eltagadott telkeknek sokasága, és ezen eltagadás igen sokszor közös megállapodás folytán történt a birtokos és a kataszteri munka készitője között. Igen sok helyet tudok, a hol 5 — 6 ezer holdat állapított meg a rendes fölmérés és az adótelekkönyvben 4—4.500 hold szerepel. De legnagyobb súlyt fektetek a művelési ágakban beállott változások által történt eltérésekre. Ugyanis a birtokosok már akkor számba tudták venni a hasznot, ha szántóföldek helyett legelőt vallanak be. Azt hiszem, hogy e téren történtek a legtöbb az igazságtól eltérő bevallások. Ezenkívül vannak számos földterületek, melyek az ötvenes évek óta lettek a legalsóbb tétellel megrótt legelők közül a legmagasabb tétellel megrótt szántóföldekké. Itt oly összeggel állunk szemben, mely mindenesetre megérdemli az utánmérést, mert itt nem százezrekről, hanem nézetem szerint milliókról van szó. (Helyeslés.) De vannak még más művelési ágak is, melyek megváltoztak. Ilyenek a hegyes vidékeken a haszonvehetlenek sorában fölvett sziklás, cséplés helyek, melyek azóta szántóföldekké, sőt a legvirágzóbb szőlőkké változtattak át. Tudok a magam körében 4—5000 holdra menő ilyen sziklás helyet, mely húsz év előtt hasznavehetlen szikla volt, és most holdanként mint szőlő ezer, ezerkétszáz forintért adatott el. A sziklás helyek adója, mint tudjuk, nulla, a szőlőké pedig ott 12.000 frtra is rúgna. (Helyeslés) Én azon különbözetet, mely a művelési ágak megváltozása folytán kirótt igazságos adóból bejő : nemhogy csekélynek nem tartom , hanem évenként 3—4 millióra becsülöm. Meglehet csalatkozom ; de azt hiszem, a tisztelt előttem szóló még jobban csalatkozik, midőn ezen változások folytán beálló adókülönbözetet nagyon csekélyre becsiili.
