Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-312

28 312. országos ülés deczember 18. 1874. lesz, és igy meg fog történni az, hogy a mi valósággal elsőrendű szántóföld volna: a tényleges állapot szerint mint rósz, füvet is ritkán termő legelő lesz fölvéve. Itt ismét az állam károsodik. És én csudálkozom, hogy a pénzügyminister ur, a ki nem mondom, hogy indokolatlanul, de túlságosan fél attól, hogy a községi és megyei közegek az államkincstár megkárosítására fognak törekedni, ezen szempontokból nem aggódik, midőn ezen eljárást a községi közegekre bizván, rögtön adókivetést ró rá, minden további fölszólamlás mellőzésével. Én tehát okvetlenül szükségesnek tartom, hogy ha már történik ily intézkedés, megmondassák, hogy a művelési ágba való osztásnál ezen törvénynek XXXIII. §-a figyelemben tartassák, azon §-a ugyanis, melyet a tisztelt ház tegnap ismételve elfogadott, és mely megmondja, hogy minden ily földrészlet azon művelési ágba sorozandó, melyhez az utóbbi három év alatt tartozott, még pedig a törvény szentesítésétől számított három év alatt, hacsak nem igazoltatik, hogy oly művelési ágra csak kivételesen használtatott. Ez az egyik, a mit okvetlenül szükségesnek tartok. A másik az, hogy mondassák ki, hogy az adómentességre és a mivelési ágban való maradásra nézve az eddig is fönálló törvények által adott biztosítékok ez alkalommal is figyelembe veendők. Meglehet, hogy azt fogja talán valaki mondani, hogy nem szükséges: mert azon törvények nincsenek eltörölve. De engedelmet kérek, ha most az ujabb törvényben intézkedést teszünk és ha meg nem mondjuk, hogy a régi törvény intézkedései ez alkalommal érvényben maradnak: ez igen könnyen adhat alkalmat azon magyarázatra, hogy nem marad érvényben. A harmadik az, hogy lehessen ezen eljárás ellen is, ha nem is az adókivetés előtt, de legalább utánna reclamálni oly módon, a mint azt a jelen törvény 4-ik fejezete megállapítja, és hogy ha kisül, hogy valaki csakugyan sérelmet szenvedett: az általa teljesített többfizetés a legközelebbi év adójába betudassék. Végül az államkincstár érdekében okvetlenül szükségesnek tartom, hogy megmondassák az is, hogy az ilyen művelési ágba ujrabeosztás ellenében a pénzügyi közegnek is joga legyen a felszólamlásra és a kire nézve bebizonyodván, hogy alacsonyabb művelési ágba tétetett földje, mint kellett volna s ennélfogva kevesebbet fizetett: az a legközelebbi adó-évben tartozzék a kevesebbet pótolni. Mielőtt erre nézetem szerinti javaslatomat fölolvasnám, csak egy pár szót kívánok szólani Kovách László tisztelt képviselőtársam módositványára. Én nem tudom, ő ugy érti-e, hogy csakis ezen községi bizottságokkal szemben és csakis az ezen teendők körüli eljárásnál alkalmaztassák azon szabály, hogy a minister rendeletileg határidőt tüz ki, tartozván gondoskodni arról, hogy az elég legyen, és ha valamelyik bizottság nem teljesiti kötelességét, azt saját pénzügyi közegei által eszközölteti. Ha csak erre szorítkozik: természetesen a módositvány sorsa szorosan össze van kötve az igen tisztelt minister ur módositványával. De én legalább azt gondolom, hogy ha egyátalában akarunk ilynemű intézkedéseket tenni: azt nem kell, nem volna helyes egyedül a községi bizottságokra és egyedül ezen teendőkre szorítani: hanem ha garantiákat keresünk a szükséges határidő megtartása iránt, hogy önkényesen egyes vidékek bizottságai ne hátráltathassák az egész munkálat elkészültét, akár épen azon irányban, melyet ezen törvényjavaslat kijelöl, midőn például a vidéki választott becslők jelen nem létét, vagy közre nem működtét akadályul egyátalán nem tekinti: ki kell egyátalában, — a kellő óvatossággal az iránt, hogy elég idő legyen, — de ki kell mondani azt, hogy ha bármely bizottság nem teljesiti kötelességét, az nem akadályozza azt, hogy a pénzügyi közegek teljesítvén a magukét, a munkálat létrejőjön. Ezek után tehát kifejezem először is azon óhajtásomat, hogy a tisztelt pénzügyminister ur módositványa a tisztelt ház által ne fogadtassák el, miután meggyőződésem szerint legalább elvi szempontból, az igazság szempontjából nem indokolható ; mert eredménye oda vezet, hogy nagyobb adóval sújtatnak azok, kik helyesen jártak el; kisebb adójótéteményében részegülnek azok: a kik pusztítottak; és mert az államkincstár részére meggyőződésem szerint, igen csekély az előny, , a mely belőle háromolhatik. Ha a tisztelt ház szándékozik valamit tenni az iránt, hogy ezen kataszteri törvény teljes elkészülése előtt az állam ezen az igazság szerint abból várható több jövedelmeket élvezhesse: meggyőződésem szerint annak csak egy módja van, a mely szerint későbben fog ugyan bekövetkezni, de teljes mértékben és igazságosabb alapokon, azaz méltóztassanak elfogadni a képviselőház által először is elfogadott azon nézetet, hogy a tiszta jövedelmi fokozatok és osztályzatok öszhangzatba hozatván az egész országban, azután történjék meg az osztályokba sorozás, és méltóztassanak a maga helyén azt kimondani, hogy a mely perczben az osztályba-sorozás megtörtént : az adó annak alapján kivettetik, s a reclamatio akár a pénzügyi közegek, akár egyesek által utólagosan érvényesíttetik. így méltóztatnak az adó gyorsabb rendbehozására nézve igazságos intézkedést tenni mindenkire nézve, a tiszta jövedelmi fokozatokat illetőleg, a melyekben a főhiba van, épen ugy mint a művelési ágakra nézve: akkor legalább , ha bizonyos, bár csekélyebb fokú eltérés történik a helyes kataszteri eljárástól: annak eredménye olyan lesz, a mely ezt igazolhatja. Mondom tehát, én részemről át alánoss ágban ellene szavazok a módosításnak; azonban azon esetre, ha az elfogadtatnék: ajánlom a közetkező módosít-