Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-312

312. országos ülés deezember 18. 1874. 27 használhassa, s utoljára is : vajon a tagosítások végrehajtása nem egyfelől oly államgazdászati érdek is, melyet a ki teljesít, megvárhatja, remélheti, hogy addig míg minden kataszteri adórendszer elvéhez is méltóan, átalában uj adókivetés nem fog történni: ő reá nézve specialiter azon alapon uj adókivetés ne történjék. És hogy ezen nézet nem oly helytelen, bátor vagyok hivatkozni ezen törvénynek; — ha jól emlékszem 64. §-ára, — melyet a tisztelt ház már elfogadott, s melyre nézve, ha jól emlékszem a két ház közt egyetértés jött létre, vagyis a főrendiház által is el van fogadva, melyben kimondatik, hogy még jövőre is a tagosítás folytán beállható művelési ágak nem, és csakis a térmértékben kitűnő különbőzetek jöhetnek ujabb megadóztatás alá mindaddig : mig az egész ország területére nézve uj kataszteri rendszer nem lép életbe. Ha tehát jövőre nézve is helyesnek találta a tisztelt ház, — miután, mint előbb is mondám — a térmértékekre nézve uj törvényes intézkedés nem szükséges, mert azokra nézve el lehet járni a fönálló 1868-ik törvény szerint is: valóban nem tartom teljesen méltányosnak, hogy, szemben azzal, a mit maga a jövőre nézve kimondott, most máskép intézkedjék. Hátra van még egy dolog. Nem hiszem, hogy nagyobb positiot elfelejtenék, ha azt megemlítem és ez az erdő-irtások kérdése. Tisztelt ház ! Ezen erdő-irtások nagyban véve kétfélék; vannak erdő-irtások, melyek oly helyen eszközöltetvén, hol a fa.olcsó, a föld jó búzafölddé válik, itt az irtás államgazdászatilag is helyes, és itt a föld magasabb művelési ágba jő. De, fájdalom, azt kell mondani, a magyarországi irtások legnagyobb része nem ilyen; sokkal nagyobb mennyiséget tesznek azon erdők, melyek letaroltatván, legfölebb egy pár évi használat után a föld ott marad, mint hasznavehetlen sziklás hely, vagy talán mint 3-ik osztályú legelő, vagy mint futó homok. Mi lesz már most az eredmény az államkincstárra nézve, bogy ha ezen alapon a művelési ág újra fog rögtönözve figyelembe vétetni ? Az. hogy igenis, a ki helyes alapokon nemzetgazdászatilag is helyes alapokon teljesítette az irtást: az igenis több adót fog fizetni; de a ki pusztított oly módon, hogy ha lett volna rendes erdészeti törvényünk és közgazdászat! rendőrségünk, még büntetést is érdemelt volna: az még kevesebbet fog fizetni, s az államkincstár ezen czimen nyerni, legalább meggyőződésem szerint, egy krajezárt sem fog; mert több fog kiesni az adóból az elpusztított területekre, mint mennyivel szaporodik az uj művelési ág után. Én tehát, tisztelt ház! miután ezen intézkedést, mint mondám, egyoldalúnak tartom, mely a kisebb bajon akar segíteni; de nem tud segíteni a nagyobbik bajon, miután, miként előadtam végeredményében oda vezet, hogy nehezíti annak a terhét, a ki helyesen járt el, és könnyíti annak a helyzetét, a ki államgazdászatilag helytelenül és sokszor büntetésre méltóan járt el, és miután, meggyőződésem szerint, az államkincstárra nézve eredménye igen csekély lehet: ily intézkedés beiktatását helyesnek nem tartom, és részemről egyéni szavazatommal el sem fogadom. Azonban tisztelt ház, meglehet, hogy a ház többsége más nézetben lévén, mégis fog akarni a művelési ágak szempontjából ezen helyen intézkedést tenni; legyen szabad tehát, minthogy másodszor szót nem kérhetek, a kérdés föltevésére nézve legelőször is arra kérnem a tisztelt házat, hogy a szavazás mindenesetre ugy állittassék föl, hogy elvileg elfogadja-e a ház, hogy itt ilynemű intézkedés történjék; ha netalán a minister ur javaslata igy elvileg átalánosan elfogadtatnék: vétessenek azután figyelembe az arra vonatkozó módosítások. Ezen eshetőséget szem előtt tartva : én is bátor leszek egy módositványt benyújtani. Én ugyanis, tisztelt ház, még ha elvileg kimondatik is, hogy itt valami intézkedésnek kell történnie: azt oly módon eszközölhetőnek, a mint azt a minister ur javasolja, sem az egyesek iránt igazságosnak, sem az államkincstár érdekében állónak nem tartom. Elsőben is az a módositvány azt mondja, hogy a tényleges állapot szerint soroztassanak a művelési ágakhoz a földek. Méltóztassanak elhinni, ha ez igy átalánosságban mondatik, mellőzésével mindazon szabványoknak és cauteláknak, melyeket ezen törvény fölállított: igen különös dolgok fognak előfordulni. Például vannak az országnak vidékei, a hol részint folyamatban vannak, részint meg sem indultak a szabályozások; de több évig tartó szárazság folytán bizonyos részei a területeknek olyanokká válnak, hogy egy-két évig használhatók. Ha most ily száraz években jő a telekkönyvek rectificatioja ezen területeket be kell venni és be is veszik, mint teljesen jó minőségű szántóföldeket. Ez azonban igazságtalanság lesz az illetőkre nézve; mert az ily földek használhatók néha egy-két évig, hanem azután nem használhatók néha egy évtizedig, mert kákát teremnek. De meglehet, hogy más időben lesz a kiigazítás : akkor káka és békatanya lesz a föld. És akkor mi történik a művelési ág meghatározásával? Akkor kénytelen lesz a bizottság azt mondani, hogy a föld használhatatlan; itt meg az állam vészit: mert akkor mint teljesen használhatatlan vétetik föl e föld, mely bizonyos időkben használható, és hogy teljesen terméketlennek vétessék föl, nem helyeselhető. De még más eset is lehetséges. Tudatván, hogy a tényleges állapot szerint fog a föld fölvétetni: igen sok embernek fog azon gondolata támadhatni, hogy legelővé teszi a legjobb szántóföldet, és az legelővé lesz, még pedig, a mint tudva van: az első két években alig terem füvet, tehát igen rósz legelő 4*