Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-312

26 312. országos ülés deczember 18. 1874. történjék : akkor, nézetem szerint, helyes, hogy az ezen intézkedés folytáni adókivetésnek határideje mindenkire nézve egyformán határoztassék meg. Az esetre tehát, ha maga az egész intézkedés egy vagy más alakban ezen helyen elfogadtatik: azon részéhez a képviselő ur módosításának, hogy a határidő meghatároztassék, a melyben az ily módom* adókivetés életbelép, részemről is kész vagyok hozzájárulni. De, tisztelt ház, én részemről ezen intézkedést egészében és elvében nem tartom helyesnek. Bátor leszek lehető rövidséggel megmondani okaimat. Első kifogásom ellene az, hogy távol attól, a mit előttem szóló tisztelt képviselő ur tőle vár, hogy az adó kivetésében, a megadóztatásbani egyenetlenségeket eloszlassa, hogy intézkedjék a helytelenül megadóztatott földekre nézve, intézkedik ugyan azon kérdések egynémelyikére nézve, melyek folytán az adókivetés nem volt helyes; de nem intézkedik, mert nem is lehet intézkednie épen azon főbb okokra nézve, melyek miatt az országban a földadó aránytalan. Ugyanis miről van itt szó? Szó van arról, hogy e művelési ágakban bekövetkezett változások, addig is, mig az átalános kataszteri törvény elkészülhet, a fönálló szabályok szerint megadóztathassanak. Ezen törekvés jogosultsága ellen nem szólok. De nézzük eredményét. Én nem gondolom, hogy valaki állithassa, hogy nálunk a földadó aránytalansága, akár egyes vidékeket vegyünk szemben egymással, akár egyes községeket, vagy egyéneket ugyanazon vidékben: főleg ezen alapszik. Mert nem ezen, hanem igenis alapszik azon, hogy a tiszta jövedelmi fokozatok megállapítása volt már eredetileg helytelen. Már most a művelési ág változása előállott, a dolog természeténél fogva annyi évek folyamán előállott az illetőknek kivált ott, a hol emelkedés van — mindenesetre hibáján és bűnén kívül; itt akarunk, be nem várva az átalános adótörvényt, ezekre nagyobb adót róni. A tiszta jövedelemben fokozatokban! különbözet, mely főleg okozza az aránytalanságot, előállott részint az akkori közegek hibája; de számtalanszor azon közegeknek a megadóz tatán dó kkali összejátszása, a megadóztatandók részéről való megvesztegetés folytán, tehát bűnös volt már alapjában, és az megmarad a kataszteri munkálat befejeztéig, mert nem is lehet ezen itt segíteni. Én tehát már egy ily félszeg intézkedést, mely a kérdésnek csak egy részére terjed ki, mig a másikat mellőzi, mely nagyobb szigort fejt az iránt, ki — mint bátor leszek előadni — nemhogy hibázott volna, de számtalan esetben államgazdászatilag is helyesen járt el; de nem fogja sújtani azt, a ki már eredetétől fogva bűnös utón jutott a kedvezményhez : ilyen eljárást részemről már elvileg helyeselhetőnek és igazságos alappal bírónak nem tarthatok. De, tisztelt ház! mi lesz — mert nagy súlyt fektetek magam is a pénzügyi eredményre — vajon mi lehet ennek az eredménye? Lehet-e az valami nagyszerű? Vegyük hát, mikből állnak főleg azon változások? Egyik, a mi a legnagyobb mértékű ily változásokat okozta: az, hogy az ország némely vidékein viz szabályozások lőnek befejezve. Ez az egyik. Ezekre nézve igen jól tudjuk, hogy az 1868: XXV. törvényczikk 15. §. biztosítékot ad, hogy a művelési ág emeltetni nem fog. Ezek tehát elesnek, kivételével talán azon egyeseknek, kik elfelejtvén vagy elmulasztván a törvényben kitűzött határidő alatt az iránt jelentéseket beterjeszteni, a törvény kedvezményére számot nem tarthatnak. De én részemről, a mennyire tudom, nagy azoknak száma nem lesz : mert a nagyobb birtokosok a maguk érdekében, ily társulatok pedig az összesség érdekében részint a befejezett vízszabályozási munkálatokra nézve eleget tettek, részint ott, hol még folyamatban vannak, de be nem fejeztettek, bejelentették, hogy a befejezés után eleget fognak tenni a törvény követelményének. De különbéi) is azt tartom, hogy a hol vidékek, vagy egyesek meglehetős nagy áldozatokkal a haszonvehetetlen földekből termőföldet teremtettek: megvárhatja tőlük az ország, hogy annak idejében a nagyobb vagyon szerint nagy terhet is viselhessenek; de hogy előzetesen mintegy kiszemelve nagyobb teherrel rovassanak meg, azt hiszem, erre okot nem szolgáltattak. A másik a tagosításoknak eredménye; ez az, mire némelyek nagy súlyt fektetnek. Tagadhatlan, hogy az ország némely részeiben, különösen némely délfelé fekvő, vagy, mint mondani szokták, alföldi megyékben egyes községekre, egyes biztosokra nézve a művelési ágakat illetőleg, nagy különbözetek állottak elő, s nyertek ezen szerencsés vidékeken, hol a talaj és a föld fekvése olyan, hogy a közlegelő csak azért volt közlegelő, mert nem lehetett másként használni a politikai, vagyis, birtok-viszonyok miatt, mondom, nyertek oly földet, mely legelőből minden nagyobb költség nélkül az ekének beakasztásával jó szántófölddé lettek. De méltóztassanak elhinni, hogy mig ezek nagymérvűek, egyes vidékek, egyes birtokosokhoz képest; de az egész országhoz képest nem oly nagymérvűek, hogy a kincstári jövedelem ez alapon érezhető növekedést vehessen. (Mozgás a jobb oldalon.) És méltóztassanak még azt is meggondolni, hogy a ki tagosítás utján nyerte ezen előnyt: az legelsőimen is a tagosítást ingyen bizonyosan nem kapta ; mert igen jól tudjuk mindannyian, hogy a tagosítás végrehajtása pénzbe és pedig igen sok pénzbe kerül; de továbbá, ha használni akarta még azonkívül is, nagy befektetésre volt szüksége, hogy