Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-330

300 330, országos íilés melyre alakult,, hogy takarékosság az államháztar- j tásba behozassák, meg nem felel; tekintve, hogy egyedül a föladatának megfelelni akaró kormány képes a megtakarításokban elmenni a lehetőség határáig; mert csak neki állanak az adatok teljesen rendelkezésére, és hogy épen erről ezt a kormány által helytelen alapokon beterjesztett költségvetéssel szemben sem egy bizottság, sem maga a képviselőház kellő mérvben nem teheti; tekintve, hogy azon kormányról, mely a költ­ségvetést igy terjesztette be, reményleni sem azt nem lehet, hogy a végrehajtásban fog, a mennyire ezt törvényes hatásköre megengedi, a takarékosság ösvényein továbbhaladni; sem azt, hogy a jövő évi költségvetést helyesebb alapon készíteni és az ál­lamháztartásnak rendezésére szükséges nagyfontos­ságú intézkedés megtételét eszközölni fogja; tekintve végül, hogy egy ilyen — a pénzügyi helyzetnek meg nem felelő — költségvetés folytán emelni az állampolgárok terheit igazolatlan eljárás lenne ; indítványozom, hogy, ellenkezőleg a pénzügyi bizottság javaslatával, mondja ki a ház, hogy ezen költségvetést még csak a részletes tárgyalás alapjául sem fogadja el. Budapesten, februárban. Tisza Kálmán, Nagy György, Battha Andor, Matolay Etele, Szathmáry Miklós, Molnár György. Ragályi György, Beöthy Algernon, Péchy Tamás, Szontagh Pál, Kiss Lajos, Baranyi Ágoston, Beliczey Rezső. Tisza László, Földváry Mihály. Elnök: Néhány perezre fölfüggesztem az ülést. (Öt pereznyi szünet után az Elnök: széket Bánó József foglalja el.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Pulszky Ágost: Engedje meg a tisztelt ház, ha e nagy momentuosus nyilatkozat után, a mely ha tán nem is közvetlenül a helyzetre nézve, de a kibontakozás reményére nézve az országban mindenesetre a megnyugvás nem csekély fokát fogja előidézni, mondom : engedje meg a tisztelt ház, ha a vezérek után most én is igénytelen köz­katona létemre fölszólalok, (Halljuk!) a ki veszély- | ben látom az ügyet, a melyért kitűnőbb férfiak j hosszú sorai híven küzdöttek: veszélyben már nem annyira külmegtámadások, mint saját erőnknek a múlt­ban történt, — már minden oldalról bevallott, — tulbe­esülése, talán az egyik vagy másik előharezos téves I fölfogása, mindenesetre a szétágazó irányú törekvé- } sek folytán, melyek azonos czél elérésére ellenkező eszközökhöz nyúlnak, — de a ki nem hiszem, hogy föladatunknak inkább megfelelhessünk, ha a szét­oszlás okait ujakkal tetézzük, és ki követni kívá­nom a kormányt odáig, honnan minden rendszeres ÉBfcra*r 3. 1875. tervnek kiindulnia kell; ki követni kívánom azon előfölíételekig, melyek létesítésére vállalkozott,, azoa első előleges pénzügyi rendezésig, mely mindem nyugodt megfontolás- és normális későbbi munkál­kodásnak, bármily jellegű és bármily irányú legyes az, nmlhatlanul zálogát képezi. Mert van még, meg­győződésem szerint, ügy és alap, melyért együttesen küzdünk, melyen együttesen megállmmk kell, solida­ritásunkat meg nem tagadhatjuk, a mig föladatun­kat az utolsó betűig nem teljesítjük. A kötött egyezség hiányai nem pótolhatók más, mint azon politikai eszmék alapján, melyek az eredeti szerződést sugallták, és kötelességünk gondoskodni azon köte­lezettségek teljesítése módjairól, melyeket, meggyő­ződésem szerint, az ország javának, jövőjének, ki­fejlődésének előmozdítására átvállalt. Tisztelt ház! Egyben, bármennyire eltértek különben a vélemények, egyetértettek az előttem szólottak: s ez az, hogy egyöntetű terv követésére határozott és öntudatos kormányt kívántak. De mér­vére és körülményeire nézve különböztek a vélemé­nyek. Mig az egyes szónok mindenekelőtt tömör és biztos pártot kíván, s egy elszánt kormányt, mely föltétlen fölhatalmazás alapján és föltétlen jóváha­gyás reményéhen ezen biztos többség további támo­gatását is mellőzve az adót, a közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszerváltoztatást és a meg­takarításokat rendeleti utón létrehozni merne : addig egy másik tagja a tisztelt háznak, azon államtérfiu, a ki által tartott kitűnő beszéd hatása alatt niost is áll még a tisztelt ház. az előttem szólott igen tisztelt képviselő ur beszédének momentuosus jelen­tősége daczára, biztosította a tisztelt házat,. hogy a kibontakozást egyedül parlamentalis és alkotmányos utón és eszközök mellett véli létesithetőnek, és hogy a nemzet bizalmát ezen parlamentalis és alkotmá­nyos eszközök iránt semmi körülmények közt meg­ingatni nem szabad. A tisztelt túloldal vezére ismét a hibát kormányunk- és pártunkra vonatkozólag egy tekintetben. — mert. megvallom, sok hibát említett föl a múlt kormányzatra nézve és a pártra vonat­kozólag, melyekre kiterjeszkedni, és melyeknek bon­czolásába bocsátkozni nem a jelenlegi a helyes al­kalom, mondom, a baloldal tisztelt vezére minden­esetre abban találta az egyik hibát és a kormány gyöngeségének egy okát, hogy rendszerünk mellett a kormányról lelépett államférfiaknak nem jutott alkalom az oppositio fürdőjében megifjodni. Azt hiszem, jelen beszédében mindenesetre véget vetett az örök ifjúság azon reményének, melyet némelyek a túloldalnak a kormányzásra való képtelensége vé­gett voltak eddig hajlandók tulajdonítani. A jelen kormány pedig a pénzügyminister által kijelentette, hogy minő egymásutánt kíván kövelni; azt is, hogy a részletes rendezést biztos kézzel csak ugy ragad­hatja meg : ha a ház az átalános szükséges áldozat-

Next

/
Thumbnails
Contents