Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-330
S2Ü. országos ülés február 3. 1S75. 901 készségről a hiány tetemesebb részének adófölemelés által födözéseről szavazásával előlegesen nem kezeskedik. Részemről is, tisztelt ház. azt hiszem, hogy a kormány erélyes működésének lehetővé tételét kell előmozdítanunk. Meg vagyok győződve, tisztelt ház, hogy hiba volt a tisztelt háztól, hogy az initiativát gyakran saját kezébe ragadta és utasításokkal megkötötte a kormány kezét; de hogy ez a jövőben ne történjék : ennek van egy előföltetétele; ennek előföltétele az:, hogy a kormány vegye magára az initiativát, vállalja el az intézkedés felelősségét. Hogy azonban eddig ez előfeltétel hiányzott, hogy némely államférfiainknál, — nem a jelen kormányférfiaknál, —• hiányzik ma is a készség azt elvállalni: azt eléggé constatálta egy volt pénzügyminister, ki kivált vasúti ügyben nem egy utasítást vett s fogadott el, és ki itt a bázban a tegnapelőtti ülésben megtagadta a felelősséget azon rendszabályokat illetőleg, melyek ministeriuma alatt, és részben az ö hozzájárulásával szavaztattak meg, valamint azon kölcsönök terheiért, melyeknek tetemes része az általa javaslatba hozott befektetések födözésére vétetett be. Elismerem, akkor is kezdettől fogva beszédeiben a takarékosság elvét hangoztatta: de a felelősség elől magát mégsem vonhatja ki és nem hiszem, hogy a tisztelt ház abban megnyugvást találna, hogy az initiativának jövőre való gyakorlatától és utasítások osztogatásától azért tartózkodnék, sőt hogy azon tudat vigasztalhatná is, hogy, miután tapasztalta, hogy a kéz mindig Ezsau keze volt: most emlékezteti a volt tisztelt pénzügyminister ur arra, hogy hiszen a hang kezdettől fogva a Jákob hangja volt. (Derültség. Helyeslés.) Van az erős kormányzatnak egy másik előföltétele is. és ez az, hogy a ház által kijelölt, a ministerium által elfogadott elvek, a megszavazott és szentesitett törvények őszintén és híven hajtassanak végre. Erre vonatkozólag sem szabad a jelen kormányban kételkedni ; de ismét sajnálattal constatálom. szintén a tegnapelőtti fölszólalás ad aggodalomra okot. Ha van egyátalában törvény, melyben a tisztelt ház akaratát világosan és határozottan kijelentette ; ha van egyátalában ügy, mely a különféle auspiciumok. különféle körülmények, különféle ministerek alatt vétetett vitatás alá és melyre határozottan kijelentette meggyőződését a törvényhozás: ugy bizonyára a kataszter ügye volt az, és azon megállapodások, melyek most szentesítés alá terjesztetnek, túlnyomó részben kétségkívül bizonyos az ország képviselői által kifejezett vitális érdeket. a. többség kétségbevonhatlan akaratát képviselik: és épen a szentesítés pillanatában találkozik nyomatékos államférfiú, ki kétségkívül a jövőre is befolyást kíván gyakorolni, ki direct ellentétbe helyezi magát az arithmefieus megtakarításokat kicsinylő beszédéi ben. (Igás:'. Igazi jobb felől.) és épen pusztán aritkI meticai megtakarítások körébe vonja a kataszteri ! törvény végrehajtására szükséges költségeket; a ki I azon két és fél milliót meg akarja takarítani, melyet ! mi azon biztos tudattal szavaztunk meg, hogy nem j két és fél millió, hanem sokkal többet fogunk köz| vétlen jövedelemben, de fogunk az adórendszer bizj tos és egyenlő alapjának megállapításával ez által ! nyerhetni; (Helyeslés.) a ki hivatkozik FraneziaorI szagra, és hivatkozik Francziaországnak eltérő viszonyok között igénybevett katasztrális rendszerére. Mintha Francziaországban nem épen ugyanazon alapokon lett volna az állandó kataszter szervezve. Kezemben van a franczia törvény, mely e tekintetben az eredeti megállapodást tartalmazza és a jövedelem megbecslése alapjául mindig a műveleti ágak szerinti normális jövedelmet a munka viszonyok tekintetbevételével és a rendszeres művelési költségek levonásával állapítja meg; ideiglenes eljárást hozott ezzel szemben gr. Lónyay javaslatba, mely Francziaországban is csak mint mellékes segédeszköz vétetett alkalmazásba és mely a mi viszonyainktól eltérő sokkal consolidáltabb viszonyokat tételez föl, s a mely nem alkalmazható legnagyobb igazságtalanság nélkül Magyarországra, a hol az utolsó hat évben épült vasutak és történt közgazdasági változások az ország különböző részeiben a földértéknek tetemesen változó különbségeit idézték elő. (Helyeslés.) E fölszólalás valóban azt tanúsítja, hogy azon kedvezmények, azon mentességek, melyekben az ország bizonyos vidékei, területei hol törvényesen, hol ténylegesen részesülnek: igen mélyen gyökerező, nagyon nehezen kiirtható, és a törvényhozás elé igen sok akadályokat gördítő érdekekben nyilatkoznak még mindig. (Helyeslés.) Ily fölfogás semmiféle föltétlen meghatalmazásnak alapot nem nyújt. (Helyeslés.) Most engedje meg a tisztelt ház, hogy, mi után azt hiszem, kétségtelen, hogy, habár mindnyájan erős kormányt kívánunk: a ház nagy többsége egyátalában nem osztozik azon véleményben, hogy ama tulerélyes. a parlamentalis kormányzat hatáskörét mindenesetre túlhaladó, és a jelen országgyűlés által már semmi esetre sem létesíthető eszközök czéiszerüek lennének, melyeket Lónyay Menyhért gróf hozott javaslatba, legyen szabad áttérni azon eszközökre, a melyekkel bizonyos előföltételek mellett egy- vagy másrészről a deficit mielőbbi födözésére javaslatba hozatik. Ezen eszközök közt mindenekelőtt találunk egy jelszót, a mely már gyakran megpendittetett és még gyakran fog kétségen kívül megpendittetni és a melynek jelentősége fölött okvetlenül tisztába kell jönnünk, (Halljuk'.) és e jelszó a normális netto-budget. Mit értünk a normális budget alatt, a melyre oly nagy súlyt fektetnek sokan és melyet panacea gyanánt hirdetnek?