Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-328
828. országos ülvs január 30. 1S7">. bírná, az egyenes adukat ily mértékben szaporítani nem volna szabad. Mert méltóztassanak megengedni, Magyarországon 80% az egyenes adó; utána következik Olaszország, a hol 50%, Poroszországban 38 8 / 10 %; Francziaországban még a háború után is nem egészen 25%; Oroszországban 20 és Nagy-Britanniában 14, illetőleg 15%. íme más országokban igy áll az egyenes adók aránya az összes adókhoz;Magyarország tehát a legelső, legnagyobb részét adójának egyenes adóban fizeti, azon adóban, mely legterhesebben, legbénitóbban hat az ország fejlődésére. Méltóztassék a tisztelt minister ur figyelembe venni azt, hogy a magán vállalatoktól, magánosak .zsebeiből 13 millió forinttal többet akar bevenni egy évben, mint vett annakelőtte. Meglehet, hogy ezek között lesz sok, ki ezt mulatságra költené; de lenne mindenesetre sok, a ki azt földjeinek javítására, iparának növelésére fordította volna, és igy létesített volna egy uj alapot, a melyből a minister ur meríthetett volna később nj jövedelmet. Azért, tisztelt ház, én részemről nem hiszem, hogy a minister ur ezen 13 milliót az ország jelen állapotában képes legyen beszedni; de ha beszedi, azt hiszem, hogy az országnak nagyobb kárt nem tehet, mintha egyenes adó utján nagy összegeket von el a magánosoktól. A mi a többi forrásokat illeti, ott van az adó szigorú behajtása. Hiszen ez nem egyéb, mint ugyan •ezen operatio, nem egyéb mint szintén az adóztatásnak fokozása. A mi a kataszter kijavítást illeti, megvallom, én csalódásban éltem eddig, mert én eddig midőn a kataszter kijavításáról volt szó, mindig .azt hittem, hogy — mert átalánosan el van ismerve, hogy Magyarországon a földadó uly aránytalanul van kivetve, hogy vannak esetek a hol egy hold után 50 kr fizettetik, másutt, csak 4 kr, vannak esetek, a hol a szőlőért 11 kr, és más esetekben 17 írt fizettetik, ez pedig oly aránytalanság, melyet fölfogni nem lehet, — mondom, én azt hittem, hogy a kataszter kijavításának az lesz föladata, hogy elvegye a terhet azoktól, a kik tul vannak terhelve, és rakja azokra, a kik nincsenek eléggé megadóztatva, s most azt mondja a minister: óh nem ez a czél, hanem az, hogy több pénz jöjjön be. Én azt hittem, hogy Magyarország földadó fejében fizet 36 millió forintot, •csak azt kívánja, hogy ezen 36 millió forint arányosan osztassák föl; de a minister azt mondja, hogy ő 36 millió forinton fölül több millió jövedelmet vár a katasztertől. Ez kérem — nem más, mint a földnek ujabb megadóztatása: mert a mi az .aránytalanságot illeti, az az egyesek közt okoz igazságtalanságot, de az egészben különbséget nem tesz. Ha a jövedelem-fokozás a csempészet rneggátlásával történhetik: azt én igazságosnak és méltányosnak tartom; de az executióknak még szigorúbb végrehajtását szerencsétlen intézkedésnek tekintem: mert nem a nép makacssága, hanem tehetetlensége okozza a fizetés-képtelenségei. Igen sajnálatos látnom, hogy a ministeriumban, de különösen a péuziigyministerekbeu nagy bizalmatlanság van a nép iránt, A népet némileg ugy tekintik, mint ellenséget, a kivel küzdeni kell. Ez igen helytelen fölfogás. Én egész biztonsággal mondhatom, hogy csak oly minister képes jól kormányozni, ki azon nép iránt, melyet kormányoz, bizalommal viseltetik. Hinni kell benne, csak akkor kormányozhatjuk helyesen; ha ellenségnek tekintjük: teljes lehetetlen, hogy a kormányzás jó legyen. Azt mondják, hogy a nép nem akar fizetni. Hiszen átalános a panasz, hogy nincs pénz. S miért nincs? Méltóztassék fölvenni állapotainkat, Austriában és Magyarországban összesen van 000 millió circulatioban. Ez az egész pénz. Ha azt veszem, hogy ebből Magyarországon van 200 millió: azt hiszem helyes arányt veszek föl. Igen, de az állam kiadásai a 200 milliót fölülmúlják. Kell tehát, hogy az egész pénz, mely Magyarországon forgalomban van. minden évben az államkincstárba bemegyen, és onnan ismét kiszivárogjon az adózók zsebébe. Ez nálunk annál nehezebben megy. mert azon szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy adóink legnagyobb része nem a belföldön marad, hanem előbb külföldre vándorol, s csak onnan szivárog be lassan. Lehetetlen várni, hogy ez operatio minden fönakadás nélkül történjék. Ez elég oka annak a pangásnak, melyre oly átalános a panasz. E baj orvoslása, egyedid a bank-kérdés megoldásában lenne föltalálható. Azon status-gazdasági befolyás, melyet egy ily bank léteié Magyarországon gyakarolna: fix számokban ki nem nevezhető, de határtalan nagy lenne és ez (eszi fontossá a bankkérdés megoldását. Nagy sajnálattal hallottam a pénzügyminister úrtól, hogy ministersége ideje alatt e kérdésben egy lépést sem tett; mert a kérdés nagyon fontos, s ha egy lépést tesz : az jövőre is kötelezni fogja őt. Mi iránt van kételye a tisztelt minister urnák? Hogy a nemzet ezt óhajtja, hogy átalános az ez iránti vágy, hogy olyan országgyűlést, mely másforma bankot elfogadjon, mint önállót: összehozni teljes lehetetlen, az iránt ugy hiszem, senki sem kételkedik. Arra nézve tehát kételkedni nem lehet, hogy egy önálló független nemzeti banknak fölállítása igényeltetik. Már most csak az lehet a kérdés, hogy azon előny, melyet a status húzhat a privilégiumnak kiadásából : ez valamivel nagyobb lesz-e, vagy kisebb? De ez már oly pénzügyi eredmény, melyet már számokban is ki lehet fejezni. Itt azonban csak az lehetne a kérdés, hogy a tisztelt minister ur talán pár millióval kevesebbet fogadhatott volna el, mint alkudozásokkal el lehet érni. De ebben habozott. Abban azonbaa,.
