Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-327
327. országos ülés január 29. 1875. 2 37 -rá diktálni, reá erőszakolni: nézetem szerint nem tehet. Tisztelt ház! Az előbb emiitettem, hogy pénzügyeink nagy nehézségeit elismerte még mindenki, elismerte azokat egy igen szép, nagy ékeszszólássaí előadott remek beszédében Sennyey képviselő ur is; hanem ő ezen pénzügyi bajok orvoslását a közigazgatás rendezésében keresi csupán. Ebben a részben én vele egyet nem értek. 0 igen sok jót mondott beszédében, igen sok szépet, igen sok olyat mondott, a mivel tökéletesen egyetértek. Mondott azonban olyakat is, a mikkel egyet nem érthetek, és ez természetes is talán azon helyzetnél, azon állásnál fogva, a melyet e házban két ellenkező oldalon elfoglalunk. Abban, hogy a bajok orvoslása egyedül a közigazgatás rendezésével lehetséges : abban vele egyet nem értek. Nem csak itt, hanem a pénzügyi bizottságban is hangsúlyozhatott, és a pénzügyi bizottság jelentése ismét hangsúlyozza, hogy a közös ügyi kiadásokat le kell szállítani. Ezt a beladminitratio utján nem érhetjük el; beleakadunk minduntalan, a pénzügymimster ur is belebotlott a vámés kereskedelmi szerződésbe, a mely nem enged neki egy lépést tenni ; beleütközünk itt ismét azon közjogi alapba, a melyen Sennyey képviselő ur változtatni semmit sem akar. Elismerem, hogy azon programmban, melyet részletesen előterjesztett, igen sok helyes eszme, szép gondolat van, a melynek, ha gyakorlati ember által a kormányon végre is hajtatik: igen sok üdvös eredménye is lesz. De a jelen pillanatban a mi bajainkat csupán pénzügyi reformok által nem lehet orvosolni, és addig, míg Sennyey képviselő ur azon nézeten van. hogy a közjogi kiegyezésen változtatni nem szabad: addig nézetem szerint programmjával, bármi tökéletesen is van az kidolgozva, bajaink orvoslása nem lehetséges. Azt mondja: csak nagyszabású politika segíthet. Igaza van. tökéletesen. Kisszerű bibelődésekkel, kisszerű eszmékkel csak kisszerű eredményeket lehet elérni. A mi bajaink nagyok és ezen bajokból csak nagyszabású politikával lehet menekedni. Itt merni kell, tudni kell Sajnos : a kormány se nem tud, se nem mer. Eddig legalább sem tudományának, sem merészségének jelét sem mutatta. Ismeri mindenki, átalános óhajtása az országnak, hogy a bank-kérdés megoldassék. A tisztelt pénzügyminister ur az ellenzék padjairól szép beszédeket mondott e tárgyban, és most, mikor kefében van ezen kérdés megoldása: mit mond ? Azt, hogy ő bizony nem tesz semmit: mert ez nagyfontosságú kérdés, és fél az első lépés megtételétől, mert attól függ minden. Hiszen akkor nem kellett volna kezébe venni; ily kérdést félelemmel és kételyekkel megoldani nem lehet. Minden fiuáncziális reform-kérdés, mely eddig fölhozatott, mely eddig előterjesztetett, azon ellenvetésre talált a tisztelt minister ur részéről: hogy igaz. nem lehetetlen valami ez; de nagy nehézségekkel jár. Persze, hogy nehézséggel jár; hanem minden nehézséggel jár; az igen természetes, nagyobb fináncziális operatio telj esitése, nagyszabású politika követése mind az nehéz; de ezen nehézségen tul kell magunkat tenni. Azt mondja továbbá, hogy több időbe kerül. Ez is igaz; de meg kell kezdeni, mert ha meg nem kezdjük: sohasem fogjuk befejezni; és minél több időt vesz igénybe egy kérdésnek megoldása: annál előbb kell azt megkezdeni, hogy annál előbb érjük meg a megoldást. Sennyey tisztelt képviselő urnák azon észrevételeit, melyeket a pártok állására — itt a házban — tett: én tökéletesen helyeslem. A pártok állása változást igényel. Én meg vagyok győződve, hogy azon több mindenféle okok, melyek már fölhozattak, és melyeket talán fölemlíteni magamnak is lesz még alkalmam, melyek pénzügyi zavarainkat és az átalános kormányzati és parlamentalis zavarokat elő idézték : egyik főoka pártállásunkban rejlik. Itt van föoka a mi bajainknak: ott van főoka, hogy nálunk csak igen kevesen vannak, a kik megtudnák különböztetni, hogy hol kezdődik a hazafi, és hol kezdődik a pártállás, hogy itt a pártérdekek igen sokszor a haza érdekei felé helyeztetnek. (Helyeslés a szélső bal felől.) Igen sokaknál nem rósz szándékból, hanem egy hamis fölfogásból, a mely hamis fölfogás által beletanulták magokat évek alatt azon hitbe, hogy a pártállást elhagyni semmi körülmények között nem szabad, a párt állását mindenek fölé kell helyezni. Én nem azért csatlakozom egy párthoz, hogy azt mindenüvé kövessem; de azért, mert nézetem a párt nézetével ugyanazonos: nem mondom, hogy minden csekély részletekben ugyanazonos; hanem bog}- lényeges nagy kérdésekben ugyanazonos. Ha ez az egyetértés nincs meg : akkor ma egy párt sem létezhet: mihelyt egy pártban ezen főkérdésekben az egyetértés megzavartatik: azonnal meg lesz zavarva az összetartás is és kötelessége mindenkinek saját meggyőződését követni. Hanem nálunk a párt mindenek fölött áll, a pártot minden áron föokell tartani, s ez okozza azon bajt, a melyben vagyunk. Én nem akarom — nem tudom, milyen rósz oldalú fölfogásból — ez által a kormányt mintegy vádolni; hanem én saját tapasztalásomból itélve, biztosithatom a tisztelt ministeriumot arról, hogy azon jobb oldalon, melyen önöknek nem régen, midőn egy bizalmi kérdés fordult elő, 102 szavazat többségük volt. hogy azon oldalon nincs 50 képviselő, a ki azt mondja: hogy a kormánynyal meg van elégedve; nincs 50 képviselő, a ki ezen kormányt és ezen