Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-327

327. országos ülés január 29. 1875. 2 37 -rá diktálni, reá erőszakolni: nézetem szerint nem tehet. Tisztelt ház! Az előbb emiitettem, hogy pénz­ügyeink nagy nehézségeit elismerte még mindenki, elismerte azokat egy igen szép, nagy ékeszszólássaí előadott remek beszédében Sennyey képviselő ur is; hanem ő ezen pénzügyi bajok orvoslását a köz­igazgatás rendezésében keresi csupán. Ebben a részben én vele egyet nem értek. 0 igen sok jót mondott beszédében, igen sok szépet, igen sok olyat mondott, a mivel tökéletesen egyetértek. Mondott azonban olyakat is, a mikkel egyet nem érthetek, és ez természetes is talán azon helyzetnél, azon állásnál fogva, a melyet e házban két ellenkező oldalon elfoglalunk. Abban, hogy a bajok orvoslása egyedül a közigazgatás rendezésével lehetséges : abban vele egyet nem értek. Nem csak itt, hanem a pénz­ügyi bizottságban is hangsúlyozhatott, és a pénzügyi bizottság jelentése ismét hangsúlyozza, hogy a közös ügyi kiadásokat le kell szállítani. Ezt a beladmini­tratio utján nem érhetjük el; beleakadunk mind­untalan, a pénzügymimster ur is belebotlott a vám­és kereskedelmi szerződésbe, a mely nem enged neki egy lépést tenni ; beleütközünk itt ismét azon közjogi alapba, a melyen Sennyey képviselő ur változtatni semmit sem akar. Elismerem, hogy azon programmban, melyet részletesen előterjesztett, igen sok helyes eszme, szép gondolat van, a melynek, ha gyakorlati ember által a kormányon végre is hajtatik: igen sok üdvös eredménye is lesz. De a jelen pillanatban a mi bajainkat csupán pénzügyi reformok által nem lehet orvosolni, és addig, míg Sennyey képviselő ur azon nézeten van. hogy a közjogi kiegyezésen változ­tatni nem szabad: addig nézetem szerint programm­jával, bármi tökéletesen is van az kidolgozva, bajaink orvoslása nem lehetséges. Azt mondja: csak nagyszabású politika segíthet. Igaza van. tökélete­sen. Kisszerű bibelődésekkel, kisszerű eszmékkel csak kisszerű eredményeket lehet elérni. A mi ba­jaink nagyok és ezen bajokból csak nagyszabású politikával lehet menekedni. Itt merni kell, tudni kell Sajnos : a kormány se nem tud, se nem mer. Eddig legalább sem tudományának, sem merész­ségének jelét sem mutatta. Ismeri mindenki, átalános óhajtása az ország­nak, hogy a bank-kérdés megoldassék. A tisztelt pénzügyminister ur az ellenzék padjairól szép be­szédeket mondott e tárgyban, és most, mikor ke­fében van ezen kérdés megoldása: mit mond ? Azt, hogy ő bizony nem tesz semmit: mert ez nagy­fontosságú kérdés, és fél az első lépés megtételétől, mert attól függ minden. Hiszen akkor nem kellett volna kezébe venni; ily kérdést félelemmel és ké­telyekkel megoldani nem lehet. Minden fiuáncziális reform-kérdés, mely eddig fölhozatott, mely eddig előterjesztetett, azon ellen­vetésre talált a tisztelt minister ur részéről: hogy igaz. nem lehetetlen valami ez; de nagy nehézsé­gekkel jár. Persze, hogy nehézséggel jár; hanem minden nehézséggel jár; az igen természetes, nagyobb fináncziális operatio telj esitése, nagyszabású politika követése mind az nehéz; de ezen nehézségen tul kell magunkat tenni. Azt mondja továbbá, hogy több időbe kerül. Ez is igaz; de meg kell kezdeni, mert ha meg nem kezdjük: sohasem fogjuk befejezni; és minél több időt vesz igénybe egy kérdésnek meg­oldása: annál előbb kell azt megkezdeni, hogy annál előbb érjük meg a megoldást. Sennyey tisztelt képviselő urnák azon észre­vételeit, melyeket a pártok állására — itt a házban — tett: én tökéletesen helyeslem. A pártok állása válto­zást igényel. Én meg vagyok győződve, hogy azon több mindenféle okok, melyek már fölhozattak, és melyeket talán fölemlíteni magamnak is lesz még alkalmam, melyek pénzügyi zavarainkat és az átalá­nos kormányzati és parlamentalis zavarokat elő idézték : egyik főoka pártállásunkban rejlik. Itt van föoka a mi bajainknak: ott van főoka, hogy nálunk csak igen kevesen vannak, a kik megtudnák külön­böztetni, hogy hol kezdődik a hazafi, és hol kez­dődik a pártállás, hogy itt a pártérdekek igen sokszor a haza érdekei felé helyeztetnek. (Helyeslés a szélső bal felől.) Igen sokaknál nem rósz szándékból, hanem egy hamis fölfogásból, a mely hamis fölfogás által beletanulták magokat évek alatt azon hitbe, hogy a pártállást elhagyni semmi körülmények között nem szabad, a párt állását mindenek fölé kell helyezni. Én nem azért csatlakozom egy párthoz, hogy azt mindenüvé kövessem; de azért, mert nézetem a párt nézetével ugyanazonos: nem mondom, hogy minden csekély részletekben ugyanazonos; hanem bog}- lényeges nagy kérdésekben ugyanazonos. Ha ez az egyetértés nincs meg : akkor ma egy párt sem létezhet: mihelyt egy pártban ezen főkérdé­sekben az egyetértés megzavartatik: azonnal meg lesz zavarva az összetartás is és kötelessége mindenkinek saját meggyőződését követni. Hanem nálunk a párt mindenek fölött áll, a pártot minden áron föokell tartani, s ez okozza azon bajt, a melyben vagyunk. Én nem akarom — nem tudom, milyen rósz oldalú fölfogásból — ez által a kormányt mintegy vádolni; hanem én saját tapasztalásomból itélve, biztosithatom a tisztelt ministeriumot arról, hogy azon jobb oldalon, melyen önöknek nem régen, midőn egy bizalmi kérdés fordult elő, 102 szavazat többségük volt. hogy azon oldalon nincs 50 képviselő, a ki azt mondja: hogy a kormánynyal meg van elégedve; nincs 50 képviselő, a ki ezen kormányt és ezen

Next

/
Thumbnails
Contents