Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-327

238 327. országos ülés állapotot föntartani kívánja ; hanem együtt szavaznak párt érdekből. Ez az oka a mi bajainknak. Ha önök meg vannak elégedve a kormány po­litikájával: akkor támogassák a kormányt, ösztönöz­zék és kölcsönözzenek erőt, energiát és tehetséget a kormány politikájának és a végrehajtás sokkal eré­lyesebben fog előmenni. De ha nincsenek megelé­gedve a kormány politikájával: akkor ne árulják el a hazát, hogy föntartsák a pártot. (Élénk helyedén szélső bal felől. Mozgás jobb felől.) Mert az való­sággal annyit jelent, ha látják, hogy az ország bomlik, romlásnak indul ezen politika által: s mégis csupán pártérdekből rászavaznak. Azt mondja Sennyey tisztelt képviselő ur, hogy ő a képviselők számának leszállítását kívánná, és a napidíjnak ha nem megszüntetését, legalább sza­bályozását. Ha vajon a képviselők száma Magyar­ország népességéhez képest sok-e vagy kevés: azt én vitatni most nem akarom. Én az országgyűlést ugy tekintem, mint a nemzetnek egy bizottságát. Alkot­mányos nemzetnél ősi fogalom az, hogy minden embernek beleszólása van a közügyek intézésébe; de miután a népek milliói össze nem jöhetnek, meg­bízottakat küldenek, s e bizottság intézi a nemzet dolgait. Minél nagyobb számú e bizottság : annál liberálisabb ez intézmény, annál több befolyása van minden egyes polgárnak a közügyek intézésére. Minél szűkebb körű e bizottság: annál aristokra­tikusabb, sőt a végén olygarchikus, sőt csaknem monarchikus lesz. Én tehát e szempontból indulva ki, ha lehetséges volna: inkább szaporítani, mint kevesbíteni óhajtanám a képviselők számát. Azonban a képviselők száma nálam nem fő­dolog a képviselőház alkotására nézve, hanem a képviselők függetlensége. Azon nézetet, melynek Sennyey báró adott kifejezést, hogy a képviselő testület oly osztályból alakuljon, mely képes saját költségeiből megélni: én nem pártolhatom (Egy hang: Nem mondtál) Én óhajtandónak tartom azt, hogy a nagy vagyonú, jeles társadalmi állást elfoglaló emberek legyenek a képviselőházban; de kívánom hogy a képviselőház nyitva legyen mindenkinek, kit a nemzet bizalmára érdemesit. Kivánom, hogy minden képviselő anyagilag ugy legyen födözve, hogy anyagi gondokkal bíbelődnie ne kelljen. Sokszor megfordult már e kérdés itten, és bizonyos álszégyenkedés fogja el a házat, valahányszor a ház napidíjairól van szó. Minden ember ki másnak szolgálatot tesz, megkívánja szolgálatának jutalmát. Azért mert a képviselő szolgálatát nem egyes embernek, hanem a polgárok egyetemének teszi: ő ne kívánja meg jutalmát? Hiszen épen ugy szolgálatot tesz, mint minden más, ki akár a nem­zet, akár egy társulat, akár egy magános ügyeit intézi. s január 20. 1875. De továbbmegyek. Szükség, hogy az, kit a nemzet bizalma a törvényhozással bízott meg, — kit megbízott azon kormány ellenőrzésével, melynek, hogy kötelességét hiven teljesíthesse, kénytelen volt a nemzet nagy hatalmat adni kezébe: e kormánytól független legyen. Első, nem mondom, hogy egyetlen alapja a függetlenségnek, az anyagi gondok elhárí­tása. De ha nem is ezen függetlenséget tekintem ; hiszen egy képviselőnek, hogy teljesítse köteles­ségét, igen sokat kell dolgoznia és sokat kell gon­dolkoznia az ország ügyei fölött. Hisz az, a ki itt van a képviselőházban, tudja, hogy csak arra, hogy az ember minden beterjesztett törvényjavaslatot megolvasson, megbíráljon, áttanul­mányozzon : alig elegendő azon idő, mely rendel­kezésére van; az ember tehát ugy el lévén foglalva... kell hogy ment legyen minden anyagi bajoktól. Ezért gondoskodtak a mi őseink arról hogy még perbe sem volt szabad addig idézni a képviselőt, a mig az országgyűlésen van, megszűnt a praescriptio, meg­szűnt minden, mert azt mondták: ezen ember csak a haza dolgaival foglalkozzék, és azért ment legyen minden anyagi gondoktól. Ez természetes is, mert ha én képes vagyok tanulmányozás, gondolkozás utján csak egyetlenegy §-nak czélszerü módosítását indítványozni, és keresztülvinni e házban: már is nagyobb szolgálatot tettem az országnak, mint a mennyit napidijaim 20 év alatt kitesznek ; vagy ha megakadályoztatom egy rósz szerkezetű, vagy rosszul át gondoltt törvényjavaslatnak törvénybe iktatását. Hisz ezt megbecsülni, ennek értékét pénzben meg­határozni alig lehet. Módot kell azért nyújtani arra­nézve, hogy a képviselő az anyagi bajokkal ne legyen kénytelen küzdeni. Nem akarok ezen tárgyhoz tovább szóllani; de lesz talán még alkalom bővebben is elmondani nézetemet. Sennyey tisztelt képviselő ur a jelen kormány és előde által, — kiknek tulaj donképen a jelen kor­mány csak folytatása, — alkotott uj intézményekre igen éles kritikát mondott épen ugy. mint Zse­dényi Ede tisztelt képviselő ur igen szivrebatón. igen megható hű képét festette azon állapotnak, a melyben vannak helyhatóságaink, a mi törvényha­tóságaink. Igaz, mindkettőnek igazat adok benne; hanem engedjék meg a tisztelt képviselő urak: én nem találom, hogy a képviselő uraknak oly sok jo­guk van ezen szemrehányásokat tenni a kormány­nak. Hisz önök megszavazták ezen intézményeket. Sennyey Pál báró képviselő ur nem volt ugyan ezen háznak tagja; de tagja volt a törvényhozás másik factorának, melyben épen ugy érvényesíthette volna nézeteit, mint itt. De azt nem láttuk és a kormány javaslatai minden nehézség nélkül keresztülmentek a főrendiházon. Akkor azután Sennyey Pál képvi­selő ur idejő és roszalja ugyan azokat, quorum pars magna fűit; Zsedényi Ede tisztelt képviselő ur

Next

/
Thumbnails
Contents