Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-327
321. országos ülés január 2íí. 1875. 233 adó kirovása inditványoztatik, és ezen áldozat árán '. csakis két évi megélhetés tétetik kilátásba: (ügy j van! a szélső hal oldalon.) akkor bocsánatot kérek, ha kimondom, hogy ilyen áldozatnak nem felel meg a sivár eredmény. Én programmot. vagy ha ez a szó nem tetszik, egy oly pénzügyi kimutatást kívánok, (Halljuk! a bal oldalon.) mely kidolgozva a mérleget, józan számítással kimutassa azt, hogy két, három, nem bánom négy év alatt is, helyreállítjuk az egyensúlyt államháztartásunkban, mely megjelölje az eszközöket, melyekkel az áldozatokat, melyek árán elérhető e czél; és ha ilyet látva, olvashatok és megbírálhatok, — mert, szóbeli előterjesztésekhez szólni bajos, — és meggyőződhetem az előadottak helyességéről: akkor én, de csakis akkor kész lennék, ha kell, ujabb teriieket is elvállalói, ujabb adókat is megszavazni ; de addig, agy bizonytalanra, csak azért, hogy két évig tengődhessünk: képviselői kötelességemmel járó erkölcsi felelősségem érzetében nem j szavazhatnék meg egy fillért, nem vállalhatnék el legcsekélyebb adót se. (Helyeslés bal felől.) Azt mondják: ez lehetetlen, és többet kívánni a kormánytól az előadottaknál bizalmatlanság. (Mozgás.) Hogy nem lehetetlen, ezt megmutatta a kilenczes bizottság, mely 8 hét alatt készített egy mérleget, s előadta nézeteit, melyek szerint 1877-ben az államháztartás rendezve, a bevételek a kiadások által fődözve lehetnek, jelentését és ahhoz csatolt számításait a ház kiadta a kormánynak használat végett. Vagy helyesnek találta azokat a kormány, vagy nem; ha igen: ugy bővebben, pontosabban kidolgozva kellett volna azokat a jelen költségvetés bemutatása, különösen a fftdözet kérdésének megoldása alkalmával előterjeszteni: ha nem találta helyeseknek, ujat: félév alatt uj kiszámítást kellett és lehetett volna kidolgozni. Vagy talán azt állítja a pémügyminister ur, hogy a kilenczes bizottság, melynek egyik igen érdemes és bizonyára legmunkásabb tagjainak egyike volt ő, hogy, mondom a kilenczes bizottság, miként a pénzügyminister ur a pénzügyi bizottságban mondotta: csak ugy ideális eakulusokat készített és phrasisokaí irt jelentésében. {Zaj a jobb oldalon. Derültség bal felől.) Ghyczy Kálmán pénzügyminister : Nem mondottam! Somssich Pál: Igenis mondotta. Ha, mondom, ő igy vélekedik a kilenczes bizottság munkálatáról: ez esetben vigyázzon kérem, nehogy reá olvassa valaki a szentírás szavait: „ex-ore tuo judico Te." (Helyeslés bal felől.) De ne higyje, nem ítélem meg őt ily igazságtalanul; mert én hiszem és tudom, hogy az a némelyek által ócsárlott, vagy legalább igen kicsinylett kilenczes bizottság nem irt KÉPY. H. NAPLÓ. 181 XIV. KÖTET. ideális számokat, nem mondott phrasisokaí, s ha egyik vagy másik számítása meghiusuland is a valóságban: nagyban és egészben ő törte meg az utat, ő ébresztett föl eddig még gondosan elaltatott sok kérdéseket, és Ő nyúlt sok eddig noli me tangere-féle dolgokhoz, s végre nálánál eddig még jobbat, határozottabbat nem mondott senki, maga a minister ur sem. (Fölkiáltások a szélső baloldalon: Igaz!) Ugyan tekintsünk egy kissé vissza ennek a kilenczes bizottságnak eredetére. Sok évekig szorongatta a képviselőház a kormányt a háztartás rendezése végett siker nélkül; a deficitek egyre nőttek, adósságot adósságra kellett csinálni, mig végre a pénzügyi bizottságban emelkedett egy szó, melyet a többség melegen fölkarolt, mely arra serkenté a házat: vegye kezébe maga ez ügyet, nevezzen ki egy bizottságot, hogy ez "megvizsgálja államháztartásunk zilált állapotát, tanulmányozza zavart pénzügyi viszonyaink okát, jelölje ki az utat, melyen az eszközöket, melyekkel orvosolni lehet bajainkat, s készítsen mérleget, mely szerint bizonyos évek alatt az egyensúlyt háztartásunkban helyre lehet állítani. Senki sem pártolta ezen indítványt melegebben, mint a mostani pénzügyminister ur, (Derültség balról.) olyannyira, hogy az akkori kormány irányában nyilvánítandó bizodalmi szavazatát is attól föltételezte : ha az egy ilyen bizottmány kiküldetésében beleegyez. Miért ? Kétségkívül nem azért, mert azt hitte, hogy az, a mi ezen bizottságtól követeltetik : lehetetlen; vagy hogy ez a bizottság csak ideális számokat fog összeírni, s csak phrasisokkal fogja a képviselőházat táplálni; hanem ellenkezőleg: mert hitte és remélte, hogy e bizottság lesz az úttörője, a mint lett is egy józanabb pénzügyi politikának, s kipuhatolva botlásainkat, hibáinkat, azok orvoslását fogja initialni e házban. (Fölkiáltások bal felől: Ugy vanl) S mi történt tovább? A 9-es albizottságnak véleményét a 2l-es bizotság a ház elébe terjesztette, melyre egy ministercrisis következett, az akkori ministerelnök és pénzügyminister hazafias készséggel maga fáradozott azon, hogy a 9-es bizottság egyik nagyérdemű tagjának helyet csináljon. Ghyczy Kálmán pénzügyminister lett, és mint ilyen, most daczára az általam fölemiitett előzményeknek, azt mondja: hogy ő nem tud, nem akar, és nem fog programmot készíteni, mert nem lehet, (Atalánm derültség.) és a 9-es bizottság számai ideális számok, jelentése phrasisok halmaza. (Zajos ellenmondás jobbról.) Föltűnő, Ghyczy Kálmán a pénzügyminister nem képes teljesíteni azt, mit mint képviselő a kormánytól oly komolyan követelt; Ghyczy Kálmán a pénzügyminister, megtagadja, kigúnyolja azt, (Zajos ellenmondás jobb felől: HaUjukl) mit mint képviselő, mint a 9-es bizottság tagja alkotott, dolgozott, és a képviselőháznak mint helyest és ezélravezetőt 30