Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-326

326. O;-SMS;OS ölés janmár 28. 15*75. 213 nem költötte, mivel az eszélyes mianczia azt kívánja, hogy az ország adósságokat ne csináljon, és a fönmaradt harmincz millióval fizesse azt ki ; midőn tehát a ministerium a 12 milliót az ország szükségleteire költi: akkor ez adósság. Mi által akarja a másik részét födözni? Tizenkétmillió adóval. Mi ez ? Tizenkét millióból esik a földbirtokra hat millió, tehát körülbelül minden forint után 17 krajczár. Kérdem, hogy ez nem a birtok megtámadása-e, midőn tulajdonképen a jelenlegi adót is csak megerőltetéssel fizethetjük; midőn a mi adóink többre mennek, mint bármely continentalis országé, sőt Angliáé is jövedelmünkhöz arányosítva ? Tehát ez nem pártkérdés ; hanem országos, cardinalis és az ország lételét érdeklő kérdés. (Élénk Jielyesléslés bal felől.) És ily kérdésnél én azt tartom hazafinak, a ki minden pártgyülöletet és ellenszenvet félretesz, és a magasztos czél elérésére az ország financziáinak rendezésére kezet nyújt, Tisztelt ház! Hogy válság van: azt constatálja a pénzügyi bizottság eljárása; mert mi a válság? Az, ha rendes eszközökkel segíteni a bajon nem lehet; az, midőn azok, kik a válságot előidézték, visszarettenek annak rendezéséről vagy midőn horizonjuk fölé emelkedik a helyzet, és félnek azon heroikus eszközöktől, melyekkel azt megszüntetni lehet. Mi tehát ezen vagyunk, mert miből áll Magyarország deficitje ? El fogom mondani. A deficit 35 millióból áll, és ismétlem 35 millióból, mert a budgetben sok tétel valótlanul van előadva, és sok tétel el van fedve; mert a budgetben sok oly kiadás és födözet van: mit én pénztári födözetnek nem tartok, a miért is a valóságos deficit 35 millió. Honnan kerül ki ezen összeg ? Ez igen könnyen kiszámítható. Kerül először az ország bölcsei által négy éven át fölvett pénzek 15 milliónyi kamatjából; másodszor a vasutaknak 15 milliónyi pótlékaiból. E két tétel összesen tesz 30 milliót. Azután kerül az igazságszolgáltatás költségeinek harmadfél millióval történt fölemeléséből, és a honvédségre fordított 3—3V

2 millió költség-többletből. E négy tétel tészen összesen 36 milliót, Tisztelt ház! Nyílt titok az, hogy kik voltak azok, kik ezeket ajánlották. A vasúti concessiokra Premysltől egész Orsováig a szűziesség fehér rózsáját a pénzügyi bizottság tűzte föl. Ki ajánlotta azon 234 millió forintnyi adósságot, melyet az ország csinált? Apja ennek igenis a pénzügyminister és keresztapja mindenesetre a a pénzügyi bizottság volt: mert ezt ő tüntette föl elfogadható és plausiblis színben. Ha a pénzügyi bizottság már akkor megtette volna azt, a mit a múlt évben Sennyey Pál tisztelt képviselő ur megtett, midőn nyíltan fölfödözte az ország állását, a pénzügyi bizottságban; ha 1870—1371-ben, midőn a pazarlási rendszer kezdődött, fölszólalt volna a bizottság: ma nem volna 234 millió forint adósságunk, mert ez nem volt és nem is lehetett a helyzet folyománya és követelménye; de igenis következménye a rósz rendszernek. Magam is tagja voltam három évig a pénzügyi bizottságnak, és midőn szólok róla, akkor egy más, velem szembenülő igen tisztelt barátomra hivatkozhatnom, hogy bizony abban a bizottságban holmi rendezésről és leszállításról sohasem volt szó , és ha fölszólaltunk, minden alkalomkor igen-igen nagy kisebbségben maradtunk. Én. tisztelt, ház, nem osztozom a válságra nézve a ministeriumnak és közegeinek nézetében; meri éli nem hiszem azt. hogy Magyarország képtelen lenne sajátjából szükségleteit, de valódi szükségleteit lődözni. Én hiszem, hogy valódi szükségleteit födözni igenis lehet és itt a financziának követelménye nem a Í. hogy képzelt szükségleteket födözzünk. hanem az, hogy azokat, a miket nélkülözhetni: redukáljuk; és később lesz szerencséin számokkal is bebizonyítani, hogy az ország szükségleteit egy kis hazafisággal és szigorúsággal födözni igenis lehet. Tehát roszalnom kell a ministeriumnak és közegeinek politikáját, a kik a világ elé bennünket, mint banquerotteokat állítottak. Az ördögöt sohasem kel! a falra festeni, mert megjelen: s ha valaki magáról azt mondja, hogy himlős: azt nem fogják megvizsgálni ; elhiszi minden ember s elszalad. Annyival inkább veszélyes a mi helyzetünkben, mert annyi bizonyos és igaz : hogy hitelre van szükségünk; tehát igen rósz táplálékot szolgáltatunk a mi szomszédaink politikájának, kik különben is fekete élhetetlen színekben szokták a szegény Magyarországot előállítani, mely őket már nagyon sokszor kihúzta a sárból. Tisztelt ház! A válság okaira nézve nem fogadhatom el a tisztelt szélső bal nézeteit. Bocsánatot kérek a párt elnevezéseért, hisz az tökéletesen mindegy. Nem fogadhatom el annyiban: mert önök azt hiszik. hogy tisztán ezen pénzügyi zavaroknak egyik főoka a kiegyezés, és mindaddig, mig a kiegyezéssel elvállalt, terhek fönállanak : Magyarország pénzügyeit rendezni nem lehet, Bocsánatot kérek, ha félremagyaráztam, hanem nekem az a meggyőződésem. Meg fognak engedni, hogy ezen fontos kérdésben ellenészrevételeimet elmondjam. Tisztelt ház! Én az 1867-ki kiegyezési, nem tartom valami fényes békekötésnek: az egy drága birtokbajutási egyezség volt, azt elismerem. Az országra nagy terheket rótt; de ugyanakkor azon terhek | correctivája is ugyanazon szerződésben benn volt. I Tisztelt ház! Mi elfogadtunk 30 és néhány millió kamatfizetést, hogy kellett-é vagy nem, és miért kellett: azt nem akarómmá elemezni, mert az nem tartozik ide ; de ugyanazon szerződésben, melybea