Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-326

204 326. országos ül*, janaár 28. 1875. szélyeiből. Önmystifícatio volna hinni, hogy a fenyegető veszély fonalának lassú legomboiyitáséra még időnk van; mert ha nem mindjárt ez évben lődözhetjük a rendes szükségletet rendes folyó bevételeinkből : akkor a kibontakozás reményét az ország nem táplálhatja. Igen természetesnek találom tehát alkotmányos életünknek azon postulatumát. hogy a kikerülhetlen kérdés megoldásához azonnal fogjunk oly költségek leszállítása által, melyek évek óta a jövedelem minden reménye nélkül és az állampénztár nagy kárára ilynemű vállalatokra elpazaroltattak. Ugy hiszem, hogy e tisztelt háznak nincsen tagja, ki az államot akár iparüzletek, akár nyereségi vállalatok vitelére alkalmasnak tartaná; vannak azonban tagjai, — mint a pénzügyi bizottság kebelében tapasztaltam, — kik az állam által ily vállalatokba már befektetett pénzek visszaszerzése tekintetéből a további beruházásokat szükségeseknek tartják. Örökös fallacia, vesztett milliók után ujabb milliókkal futni: ez tönkretett már sok iparost, vállalkozót gazdát s államot. A magyar állam is a keleti vasútnak kölcsönözött négy millió után hasztalanul futott ujjabb 17 millióval; holott, ha férfias nyíltsággal hibáikat, bevallva, az állami üzletekkel teljesen fölhagynánk: megtakarítanák a jövő sikertelen kiadásokat és a magánüzleteket szaporítván, azoknak közadója által növelnénk az állambevételeit. {Helyeslés bal felől.) Vannak másrészről, kik azon föltevésből indulva, hogy üzletben nem tartott vasművek, bányák és gyárak vevőkre nem fognak akadni: az érintett kiadásokat megszavazandóknak vélik. Elnézve attól, hogy a föltevést alaptalannak tartom, ellenkezőleg azon aggodalmam van, hogy épen az üzletnél alkalmazott tisztviselők a vevőket •eddig is elidegenítették; — ezen kívánat teljesült, mert április első napjáig meg vannak már szavazva az üzleti költségek, időközben a ministerium kihirdetheti a pályázatokat, hogy — azon esetben, ha méltányos ajánlatok tétetnek — április l-jén a legtöbbet ígérőnek adhassa át a vasműveket és gyárakat; vagy ujabb pályázatot hirdethessen. Hányszor ígérte a ministerium, hogy el fogja adni; de soha erre elkészítő lépéseket nem tett, mindig azzal mentegető magát, hogy nincs vevő; ha volt vevő, kiküldötte azt a hely színére, és ott a tisztviselők beszélték le. (Mozgás.) Legfőbb ideje, hogy a képviselőház e kérdésben végezzen, (Helyeslés bal felől.) különben semmit sem tett, semmit sem hárított el, s miután azon nézetben vagyok, hogy az államgazdálkodás ibyneniü gyökeres megváltoztatása nagy befolyással lesz az államhitel helyreállítására és a költségvetés részletes tárgyalásához a tisztelt ház némi megnyugvással csak akkor járulhatna, ha első sorban és mindenek fölött a rendes költségvetésnél az egyensúly helyre lenne állítva : sőt a részletes tárgyalás alatt ezen kérdés ! megoldása, mely az összes ministerium közbenjárását követeli, vagy épen nem, vagy nagy időmuksztással lenne eszközölhető, ezen kénytelenségefc pedig ujabb költségekkel eltávolítani oly menthetetlen gyöngeség volna, melynek keserű árát megadni fogjuk, ha most a szomorú multak intését megvetve majd késő bánatra ébredünk; a következő indítvány elfogadását ajánlom : (Halljuk! Halljuk l) Indítvány az 1875-ik évi összes államköltségvetés tárgyában. Tekintve, hogy az ország közhiteiének érdekei parancsolólag követelik, hogy az állam rendes szükségletei a folyó közjövedelmekben teljes födözetet találjanak, az 1875-ik évi államköltségvetés azonban 4,339.992 frtnyi rendes hiányt mutat föl; tekintve, hogy az 1873-ik évi költségvetés tárgyalása alkalmával a rendes szükséglet födözésénél mutatkozott hiány elenyésztése végett a törvényhozás az állam adóbevételeit ötödfél millióval emelvén, a kitűzött czélt azért el nem érheté; mert a rendes kiadások összegét tetemesen le nem szállította, átalában a hét évi tapasztalás azt bizonyitá, hogy az 1868-ik évtől fogva 60 millió forinttat emelkedett rendes kiadásoknak igen tetemes leszállítása nélkül az államháztartás nem is rendezhető ; tekintve, hogy a különböző államvállalatokra, különösen "gépgyár-, vasutak-, vasművek-, érez- és kőszénbányák-, fatermelésre fordított üzleti költségeknek a ház előtt fekvő eddigi pénzügyi eredményei oda mutatnak, hogy e költségeknek szaporítása nemcsak jövedelmekben ellensúlyozást nem nyert: de a veszteség évről-évre nagyobbodván, az ország ily nagymérvű, a szükség által nem parancsolt igényeknek államháztartása állandó deficitje nélkül megfelelni nem is képes; tekintve, hogy az államköltségvetés részletes tárgyalása, alatt az érintett rendes hiány megszüntetése iránti föladat megoldása, mely az összes ministeriumnak közbenjárását követeli: vagy épen nem, vagy csak nagy idővesztéssel lenne eszközölhető : alólirt indítványozza: a képviselőház határozatilag oda utasítsa a pénzügyi bizottságot, hogy az 1875-ik évi rendes áílamköltségvetést, azok részletes tárgyalása előtt, az összes ministerium hozzájárulásával újból átvizsgálván, az állam rendes kiadásai és a folyó rendes közjövedelmek között mutatkozott hiány megszüntetését kiválólag azon üzleti költségeknek, melyek az állam különböző vállalatai- és ipar-műveire nézve javaslatba hozattak: leszállítása által okvetetlen ugy eszközölje, hogy az összes rendes kiadások a folyó jelen közjövedelmekből üldöztethessenek. Kármán Lajos: Tisztelt képviselőház! A történelem azt tauusitja, hogy a pénzügyek he-